Mivel Kína folyamatosan titkolózik és rejtegeti a bizonyítékokat, egyelőre nem lehet semmi bizonyosat kijelenteni a covid-19 eredetére vonatkozóan, azonban egyre nő a valószínűsége, hogy emberi mulasztás okozta a világjárványt.
Mégsem a denevérleves volt a bűnös?
Az eddig leginkább elterjedt nézet szerint a koronavírus denevérekről terjedhetett át emberre, esetleg tobzoskáról. A továbbra is zajló kutatások szerint lehet, hogy mégsem a kínaiak számunkra furcsa étkezési szokásai miatt tört ki a járvány.
A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science-ben megjelent 18 hírneves virológus és epidemiológus által jegyzett levél, valamint Donald G. McNeil, illetve Nicholas Wade egészségügyi szakújságírók cikkei alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a SARS-CoV-2, vagyis a koronavírus mégsem természetes úton került át állatról emberre.
A koronavírus a Vuhani Virológiai Intézetből szabadulhatott el a hiányos biztonsági szabályok miatt.
Ugyan Kína továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy mi történt a járvány kezdetén, de több dologból is arra lehet következtetni, hogy van mit rejtegetniük. A vírus megjelenését hivatalosan 2019. december 30-án jelentették be a nemzetközi nyilvánosságnak, eredetére viszont nem adtak magyarázatot.
A WHO 313 oldalas jelentésében végül mindössze 4 oldalban foglalkozott a koronavírus esetleges laboratóriumi eredetével. A szervezet igazgatója, Tedros Ghebreyesus további erőforrásokat ajánlott fel az elmélet bizonyítására.
A "Denevérasszony" szerint komoly gondok voltak a labor biztonságával.
Si Cseng-li, a vuhani labor egyik kutatója már 2018-ban többször panaszt tett, amiért szerinte nem megfelelő a veszélyes vírusokkal foglalkozó intézet biztonsági protokollja. Erről Donald G. McNeil, a New York Times volt egészségügyi szakújságírója számolt be. A kutatásai tárgya miatt csek "Denevérasszonynak" becézett Cseng-li nyilatkozatait Kínában azóta eltüntették.
Az úgynevezett "Gain of Function (GOF)" kutatásokban mesterséges, laboratóriumi körülmények között a vírusokat úgy módosítják, hogy azok képesek legyenek emberi sejteket is megfertőzni - írja Nicholas Wade egészségügyi szakújságíró. Ez alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a folyamat biológiai mechanizmusát megismerve meg tudjuk akadályozni azt. Hát a koronavírus esetében úgy tűnik, ez legalábbis nem sikerült.
Lesznek a budapesti Fudanon halálos vírusokkal foglalkozó laboratóriumok?
A Kínai Kommunista Párt sikeresen nyomást gyakorolt a Fidesz-kormányra, így elérték, hogy 580 milliárd foritnyi kínai hitelből, kínai cégek, kínai munkásokkal építsenek egy fizetős, kínai magányegyetemet Budapesten. Mivel mind Kína, mind pedig Orbánék erősen titkolóznak az egyetemmel kapcsolatos dolgokról, nem tudni, hogy fognak-e a Fudan budapesti kampuszán a koronavírushoz hasonló vagy más halálos vírusokkal dolgozni a kutatók.
(Szerkesztőségünk ezzel kapcsolatban megkereste Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter sajtóosztályát. Amint megérkezik a válaszuk, frissítjük cikkünket.)
Fontos hangsúlyozni, hogy akármilyen módon is indult el ez a járvány, közös felelősségünk, hogy küzdjünk ellene. Első sorban a választott vezetőinké, hiszen ők dönthetnek az egész társadalmat érintő kérdésekben. De a miénk is. Ha még nem tettük meg, oltassuk be magunkat!
(forrás: 444.hu)
Kapcsolódik
Van bőr a képén: Szijjártó szerint Magyarország adta a legsikeresebb választ a járványra Európában
Nem tudjuk, milyen mozifilmet nézett eddig Szijjártó, de, hogy nem a magyar valóságot, az egészen biztos.
Kapcsolódik
Fudan: Orbánék már 2019-ben lepaktáltak Kínával az 580 milliárdos kémegyetemről
Óriási hitelt varr a magyarok nyakába a Fidesz-kormány a kínai káderképző megépítésével. Azt, hogy miért jó ez nekünk, még a szakértők sem tudják, de nagyon úgy tűnik, hogy semmiért.
Kapcsolódik
Szijjártó: Az egészségügyi dolgozók egy része az idegösszeroppanás szélén van
Nem is csoda, hogy ez a helyzet, hiszen a kormány teljesen magára hagyta az ápolókat, orvosokat a járvány elleni harcban. Szégyen.
Kapcsolódik
Egy oltás mind felett: jön a mestervakcina
A CureVac és a GlaxoSmithKline olyan koronavírus-vakcina kifejlesztésén dolgozik, amely minden vírusmutás ellen megvédi azt, akit beoltanak vele.
Kapcsolódik
A beoltottak 99,1 százalékánál működik a Pfizer
A londoni egyetem kutatásai szerint a beoltott britek 96 százalékának szervezetében vannak antitestek egy hónappal az első dózis beadása után, a második oltást követően pedig 99,08%-uk rendelkezik védettséggel.
