Meghalt a férfit, aki leugrott a veszprémi völgyhídról kedden, erősítette meg a VEOL értesülését Kucsera Katalin, megyei rendőrségi sajtóreferens. Nem az első eset volt.
Újabb tragédia történt városunkban, ismét a völgyhíd tetejéről vetett véget életének valaki. Nehéz szavakat találni az öngyilkosságokra, annyi azonban mindenkinek megfordul a fejében: hogyan történhetett volna másként? Elkerülhettük volna a legrosszabb forgatókönyvet?
Alapvetően két fontos tényezőt kell megvizsgálnunk:
- Van-e megfelelő védelem a léleknek?
- Van-e megfelelő védelem a testnek?
Utóbbi viszont összetettebb probléma, hiszen a fizikai védelmet értjük alatta. A megelőzés egyik legfontosabb elemét.
Minden veszprémi tudja, hogy régóta tapad a viadukthoz a szépségén kívül az áldozatok tragédiája.
- Miért nincs magas védőfal?
- Miért nincs olyan térfigyelő kamera, ami előre jelezheti a bajt az illetékes hatóságoknak?
- Miért nincs hathatós megoldás?
Amikor valaki kimegy a hídra, nagy eséllyel határozott döntéssel áll a peremre. Ebben a kilátástalan pillanatban döntő lehet egy segítő kéz, vagy akár egy fizikai akadály.
Mennyi áldozat kell még ahhoz, hogy Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester lépjenek? Miért nem biztosították még a völgyhidat? Nekik nem számít a veszprémi emberek élete?
Reméljük, észbe kapnak, és lépni fognak, hogy Veszprémnek büszkesége és ne félelmes szimbóluma legyen a viadukt.