Az intézményesített földrablást aprólékosan bemutató Ángyán jelentéseknek az a legfontosabb célja, hogy a Fidesz nevében elkövetett törvénysértéseket egy ellenzékből alakuló kormány felülvizsgálhatja! – nyilatkozza Rodics Katalin, az egykori mezőgazdasági tárca politikai államtitkárának közvetlen munkatársa volt.
A napokban újabb fejezete zárult a földrablásnak is nevezett földprivatizációk feldolgozásának.
Ángyán József eddig 18 megyében állapította meg, hogy a kormány az árverések során törvényt sértett, alaposan átverve azokat a falusiakat, akiknek korábban a szavazataiért cserébe földet ígért. Ugyanis a helyi családi gazdaságok tulajdonosai helyett néhány fideszes pártkatona szerezte meg a nagybirtokok jelentős részét. A Greenpeace témafelelőse Rodics Katalin arra számít, hogy a tényfeltárást – kormányváltás esetén – felelősségre vonás követi. Ugyanis az árverés lebonyolítását szolgáló jogszabályokat sem tartották be, tehát az egész folyamat törvényeket sértő volt.
A mai kormány még hatalomra jutása előtt azt ígérte a magyar falvakban élő gazdáknak, hogy a vidéki családok megélhetéshez helyben fog földet biztosítani. Ez garantálhatta volna a megélhetésüket, s ezzel a vidék népesség megtartó képességét.
De az Orbán kormány becsapta a vidéken élőket – nyilatkozza Rodics Katalin, aki korábban a Mezőgazdasági Minisztérium elismert természetvédelmi szakembere volt; jelen pillanatban pedig a Greenpeace témafelelőse.
Az államtitkár, Ángyán József emiatt a hazugság miatt távozott a kormányból, és a mai napig pontos kimutatást készít a törvénysértésekről. Eddig 18 megye törvénysértéseiről készült összefoglaló tanulmány, a legutóbbi Vas megyéről, ahol – mint kiderült – Simicska Lajos utolsó darab földjei is Mészáros Lőrinchez kerültek. Amiben semmi meglepő sincs, ugyanis – Rodics szerint – a meghirdetett földárverések szinte mindenhol átverésnek bizonyultak, mert a Fidesz leginkább a kormányfő kegyeit kereső oligarcháknak juttatta az állami földek túlnyomó részét.
A föld ígérete tehát csak mézesmadzag volt a vidék társadalmának az előző választások előtt, azzal a céllal, hogy a Fidesz megszerezze a falvak népének szavazatait.
A vicc az, hogy az Ángyán által elkészített eredeti választási program alapján készült vidékfejlesztési terv jó része, papíron még ma is érvényben van, – hívja fel a figyelműnket Rodics Katalin – noha a mezőgazdasági tárca ugyan egyszer szóban tett olyan utalást, hogy már nem tekintik érvényesnek. Valójában ezt a programot soha nem is gondolták komolyan, a tények legalábbis ezt bizonyítják. Az átverés miatti tiltakozásul a parasztok ezúttal nem zárták le a közlekedési utakat, mint korábban oly’ sokszor, – talán mert a képviselőjük ma a parlamenti padsorban ülve szép fizetést húz.A tényeket valójában látják, de lépni nem mernek, mert félnek a retorzióktól.
Az eredeti ötlet pedig az volt, és ezt tartalmazta a törvény is, hogy mindenütt a helyben élő gazdák jussanak földhöz az állami földek bérbeadásakor. De az Ángyán tanulmányok azt bizonyítják, hogy a földek nagy részét a Fidesz holdudvar kapta meg. Közülük a sokan nem is helyben lakók, nem is 30-40 kilométeres körzetben élők, és még csak nem is gazdálkodók. Az országosan is egyedülálló biogazdálkodást folytató Kishantos területeiből pedig olyanok is kaptak, akik soha nem is foglalkoztak mezőgazdasággal, hanem salgótarjáni építési vállalkozók, vagy épp műkörmösként szolgálták a Fidesz politikáját. Ez a kör aztán meg is vehette az egykori kishantosi birtokot, vagyis ez a terület a biotermelés számára eltűnt. Vagyis az árveréskor minden létező csalást elkövettek, jutott állami föld a távoli városi rokonoknak, még az idős nagymamának is. Ezzel alakult ki az állami tulajdonú területekből a mai fideszes földbirtokrendszer Magyarországon.
Pedig ha a törvény előírásai szerint osztják szét a földet, akkor a falvakban működő sok ezer önkormányzat akár helyben is meg tudná termelni az ott élők számára a közétkeztetéshez szükséges zöldséget-gyümölcsöt, gabonát.
A Greenpeace azt is javasolta, hogy a falvakban biogazdálkodásra tanítsák meg a helyeiket, amivel egészséges élelmiszerhez jutottak volna az iskolákban a falusi gyerekek, vagy a kórházi betegek. Ehelyett azonban még a nemzeti parkoknál is felülvizsgálták az eredeti bérbeadásokat, s az évtizedek óta a földből élő emberektől elvették a földbérleteket, hogy politikai alapon azokat is újraoszthassák. Sokan emlékezhetnek még arra az idős birkatartóra, aki – miután évtizedes földbérletét felmondták, bele is halt e döntésbe.
A Vas megyei földrablás pikantériája – az Ángyán jelentés szerint -, hogy a területen volt korábban az egykori milliárdos Simicska Lajos földje is. A hírek szerint az O1 G nap után a tulajdonától megfosztott, Orbánnal háborút vesztő oligarcha a kecskéi között él, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs mit a tejbe aprítania. A jelentés szerint az egykori földbirtoka már Mészáros Lőrincet gazdagítja, vagyis Orbán hűbéri rendszerét szolgálja. A magyar igazságszolgáltatás egyik döntése először ugyan alkotmányellenesnek minősítette Kishantos kapcsán az egész pályáztatási rendszert, kifogásolva, hogy a politikai döntéseket magasabb fórumokon nem lehet megfellebbezni. Kishantos ügyében elmentek a strasbourgi bíróságoz is, a döntésre azonban várni kell. Miközben az állami földek elárverezése jórészt már megtörtént, és jogorvoslat legfeljebb egy következő kormánytól várható.
Vas megyében összesen 16 ezer hektár földet vertek dobra, de a területnek csupán harmada talált gazdára. Ángyán ezt a bandaháborús hangulattal magyarázza.
Miután Simicska – a kegyvesztett barát – már csak földjei eladásának feltételeiről alkudozhatott Orbán Viktorral. Mindez alaposan elriasztotta a földvásárlókat. Látva, hogy Simicska kecskefarmján visszavonultan él, s a piszkos 12-nek nevezett területek Nyerges Zsolt közvetítésével az új baráthoz, Mészáros Lőrinchez kerültek.
Meglepő volt az viszont, hogy az osztrák „föld vircsaftot” megszüntető Orbán rezsim által eladott föld egy része szinte árverseny nélkül, kikiáltáson talált gazdára, vásárlói között külföldi, illetve kettős állampolgár is akadt. Nyilvánvalóan ezek a baráti körhöz tartozó külföldiek lehettek. A helybéli magánszemélyeknek Vas megyében is kevés föld jutott, ehelyett a terület 25 százalékát magyarországi cégeik nevén külföldi, illetve kettős állampolgárok szerezték, akik között több is akad olyan, aki életvitelszerűen Németországban, illetve Ausztriában él. Az Orbán-Simicska háborúnak alárendelt földprivatizáció – Ángyán szerint – világosan megmutatja a feudális, hübéri, birtokadományozó rendszer igazi arcát.
Az Ángyán jelentésekből kiderül az is, hogy több olyan megye, illetve település van, ahol a helyben élők közül senki nem kapott földet.A települések közvetlen határában lévő terület nem is a helyi embereké.
Ezért nincs ma munka, megélhetés vidéken, hisz az egykori tulajdonosok még csak cselédek sem lehetnek saját földjeiken.
Ez lett a Fidesz új földosztásából 18 megyében. Pedig a helyben ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer nem csak munkát ad, de egészséges is, az óriási szántóterületeken termelt, agyonvegyszerezett növényekkel szemben. Arról nem is beszélve, hogy ma a nagyüzemi módon termesztett repce, napraforgó, kukorica és a búza nagy része állati takarmány vagy energia alapanyaggá válik, tehát ezekből jórészt nem emberi táplálékot, hanem bioetanolt, vagy biodízelt készítenek. Eközben azt papolja a hatalom, hogy csak a nagyüzemi módon, vegyszerezéssel előállított élelmiszerrel képesek a szükségleteket előállítani. Ez is hazugság, ráadásul a vegyszer, közte az idegméregnek számító rovarölő szer a rákos megbetegedés, vagy az Alzheimer, vagy a Parkinson kór előidézője. Nem beszélve arról, hogy a vizsgálatok szerint gyermekink szellemi képességeit is rontja.
Egyébként a Greenpeace azért szállt be Ángyán József kutatatásaiba, mert a civil szervezet az öko-gazdálkodás nagyobb arányú elterjesztését szeretné elérni. A nagyüzemi vegyszeres növénytermesztés ugyanis nagymértékben károsítja az élővilágot, a klímát, veszélyezteti a földi életet, benne az emberi egészséget. Miközben létezik a működőképes öko-gazdálkodás is, amellyel megóvható a természet és az emberi élet egészsége. Azon kívül tehát, hogy globális vizsgálatok bizonyítják: a szükséges mennyiségű élelmiszer előállítható lenne, ezen felül a magyar vidék számára is biztosíthatná a megélhetést.
Intézményes fideszes földrablás címmel Ángyán József 2016 óta készít jelentéseket a földárverésekről.
Elkészült már a Fejére, a Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borosod-Abauj-Zemplén, Pest megye, Csongrád, Bács-Kiskun, Veszprém, Békés, Hajdú-Bihar, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg állami földprivatizációs képe. A „Földet a gazdáknak” elnevezésű program keretében induló programról a kormányzati sikerpropagandával szemben Ángyán azt állítja, hogy az eredetileg meghirdetett célokkal szemben a földek jórészét nem a falvakban élő családi vállalkozó, hanem a politikailag elkötelezett nagygazdák kapják. Amiből az következik, hogy az ország földterületeit a Fidesz „elrabolta”.
A kormány eredetileg azt ígérte, hogy a családi gazdaságok számát növeli, mert javítani akarja a falu népességmegtartó képességét, de ehelyett az elmúlt tíz évben 120 ezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s a családok tízezrei adták fel a gazdálkodást.
