Az Egységben Magyarországért kispesti és pesterzsébeti jelöltje egy pápai lakossági fórumon arról beszélt, hogy milyen oktatáspolitikát képzel el a kormányváltás utánra, illetve az ukrajnai háború is szóba került.
Hiller István az Egysgében Magyarországért pápai jelöltjével, Grőber Attilával együtt dolgozik az ellenzék oktatáspolitikáján. Elismerően szólt Pápa városáról, amely egy iskolaváros és amely egy jelentős történelmi családnak, az Esterházyaknak egy fontos helyszíne – számolt be az infoPápa.hu.
Az MSZP oktatáspolitikusa kiáll a sztrájkoló tanárok mellett.
Szerinte alapvető jogukért küzdenek, ami támogatandó. Felidézte, olyat követelnek, amit a jelenlegi kormány megígért: a pedagógusok kezdő alapfizetése a mindenkori minimálbérnél nem lehet kevesebb. „Ezt két évig betartották, aztán megszegték” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Hozzátette: az életpályamodell bevezetésekor ráadásul azt mondták, hogy több munkát kérnek, de több pénzt is adnak.
Hiller István hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszerben a gyermeknek kell a középpontban lenniük. Szerinte a fideszes oktatási rendszerben a hatalom van a centrumban, a gyermekek fejét pedig rengeteg felesleges információval tömik.
Több szabadságot kell adni a pedagógusnak, nem kell megszabni, hogy minden percben hogyan történjen az oktatás. A gyermekközpontú oktatás hívei vagyunk, ezt szolgálja majd az a képzés is, amit a pedagógusoknak szánunk az egyetemeken
Hiller szerint a világ nagymértékben megváltozott, amihez a magyar oktatási rendszer nem alkalmazkodott, ezért hiába kínozzák a gyerekeket iszonyatos mennyiségű lexikális anyaggal, azt felnőttként nem fogják tudni használni, a magolás nem javítja a megélhetési lehetőségeiket. Ezen sürgősen változtatni kell.
Az Egységben Magyarországért oktatáspolitikája csak akkor valósulhat meg, ha április 3-án megválasztjuk őket és kormányt alakíthatnak.
(forrás: infoPápa.hu)
Kapcsolódik
80 nap alatt a NER körül: nem boldogok a magyar gyerekek az iskolában
Finnországban az iskolának nem az a célja, hogy addig parkoltassák ott a gyerekeket, amíg nem tudnak beállni a futószalag mellől kidőlő szüleik helyére. Ott az iskola nem megnyomorít lelkileg, nem alattvalókat nevel, hanem az tudást, vagyis szellemi eszközöket ad az élethez.
