A Budapest School alapítója emlékeztet, egy jó kőműves sem keres ma kevesebbet – írja a Magyar Narancs.
Mihez kezdene most, ha oktatásért felelős miniszter lenne? – teszi fel a kérdést a Forbes a vasárnap megjelent interjúban Halácsy Péternek, aki a Prezi társalapítója, és 2015-ben egy óvoda létrehozásával kezdte felépíteni a Budapest School magániskola-hálózatot.
Halácsy ugyanis 2015-ben egy videóban arról beszélt, ha oktatási miniszter lenne, lemondana, mert nem tudná, mi a jó irány.
„Most is lemondanék, és ha lenne lehetőségem, inkább nagy társadalmi diskurzusba kezdenék. Amíg nem beszélgetünk egymással és nem alakulnak ki konszenzusok, addig mindegy, hogy miniszterként mit csinálnék. Attól tartok, hogy bármit csinálnék, tízezer ember az utcára menne és a lemondásomat követelné. Ha lenne lehetőségem, inkább nagyon sok pénzt fizetnék újságíróknak, polgári köröknek, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek, hogy sok beszélgetés legyen szülők, tanárok és diákok között. Politikusként ezt nem lehet megcsinálni” – nyilatkozta most Halácsy.
Szerinte ez lenne az első lépés. Egy ilyen diskurzus pedig elég nagy meló, mert például azt kellene megbeszélni, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát töltenek az iskolában, de ez azt is jelenti egyben, hogy a szülőknek általában négy óra előtt nem kell a gyerekkel foglalkozniuk. Meg kellene beszélni, fontos-e az érettségi ebben a formájában, úgy, hogy nem lehet együttűködni és technikai segítséget használni. És az is fontos kérdés, hogy miért van Magyarországon tanárhiány, ha közben a miénk az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszer Európában.
Azt, hogy a közoktatás ügyét rendesen meg kellene beszélni, más is így látja:
„Én egyet tudok: a magyar iskola nem hatékony. A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – nyilatkozta Halácsy.
A Budapest School alapítója felidézte, egy kerekasztal-beszélgetésen felvetette, hogy nem pedagógus diplomás embereket is be kellene engedni az iskolákba, mert egy mérnök is tud izgalmas dolgokat mondani. A válasz erre a szakma részéről az volt, hogy ő deprofesszionalizálni akarja az oktatást, a minisztérium embere is úgy gondolta, hogy az öt év tanárképzés elengedhetetlen feltétele a tanításnak. Halácsy azonban nem érti, egy délutáni jógaóra miért ne felelhetne meg testnevelés órának, miként lehet technikumban öt hét képzés után szakmai órát tartani – és miért nem kell öt évet tanulni ahhoz, hogy egy felső tagozatos diáknak szövegértést fejlesztő foglalkozást tarthasson valaki.
A kérdésre, mennyi fizetést adna a tanároknak, azt mondta, a nettó 500 ezer forint korrekt összeg szerinte, egy jó kőműves sem keres kevesebbet.
A magániskola-hálózatnál van elég tanár. Ott most az a kérdés, hogy ugyanazt a minőséget az oktatásban el lehet-e érni kevesebb tanári jelenléttel, és hogyan lehetne segíteni a pedagógusoknak abban, hogy több idejük legyen kreatív munkára.
Forrás: Magyar Narancs
Halácsy ugyanis 2015-ben egy videóban arról beszélt, ha oktatási miniszter lenne, lemondana, mert nem tudná, mi a jó irány.
„Most is lemondanék, és ha lenne lehetőségem, inkább nagy társadalmi diskurzusba kezdenék. Amíg nem beszélgetünk egymással és nem alakulnak ki konszenzusok, addig mindegy, hogy miniszterként mit csinálnék. Attól tartok, hogy bármit csinálnék, tízezer ember az utcára menne és a lemondásomat követelné. Ha lenne lehetőségem, inkább nagyon sok pénzt fizetnék újságíróknak, polgári köröknek, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek, hogy sok beszélgetés legyen szülők, tanárok és diákok között. Politikusként ezt nem lehet megcsinálni” – nyilatkozta most Halácsy.
Szerinte ez lenne az első lépés. Egy ilyen diskurzus pedig elég nagy meló, mert például azt kellene megbeszélni, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát töltenek az iskolában, de ez azt is jelenti egyben, hogy a szülőknek általában négy óra előtt nem kell a gyerekkel foglalkozniuk. Meg kellene beszélni, fontos-e az érettségi ebben a formájában, úgy, hogy nem lehet együttűködni és technikai segítséget használni. És az is fontos kérdés, hogy miért van Magyarországon tanárhiány, ha közben a miénk az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszer Európában.
Azt, hogy a közoktatás ügyét rendesen meg kellene beszélni, más is így látja:
„Én egyet tudok: a magyar iskola nem hatékony. A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – nyilatkozta Halácsy.
A Budapest School alapítója felidézte, egy kerekasztal-beszélgetésen felvetette, hogy nem pedagógus diplomás embereket is be kellene engedni az iskolákba, mert egy mérnök is tud izgalmas dolgokat mondani. A válasz erre a szakma részéről az volt, hogy ő deprofesszionalizálni akarja az oktatást, a minisztérium embere is úgy gondolta, hogy az öt év tanárképzés elengedhetetlen feltétele a tanításnak. Halácsy azonban nem érti, egy délutáni jógaóra miért ne felelhetne meg testnevelés órának, miként lehet technikumban öt hét képzés után szakmai órát tartani – és miért nem kell öt évet tanulni ahhoz, hogy egy felső tagozatos diáknak szövegértést fejlesztő foglalkozást tarthasson valaki.
A kérdésre, mennyi fizetést adna a tanároknak, azt mondta, a nettó 500 ezer forint korrekt összeg szerinte, egy jó kőműves sem keres kevesebbet.
A magániskola-hálózatnál van elég tanár. Ott most az a kérdés, hogy ugyanazt a minőséget az oktatásban el lehet-e érni kevesebb tanári jelenléttel, és hogyan lehetne segíteni a pedagógusoknak abban, hogy több idejük legyen kreatív munkára.
Forrás: Magyar Narancs
