Mivel a Fidesz alkalmatlan kormányzása és a kampány során folytatott pénzosztás teljesen kiürítette az államkasszát, így Putyin háborúja már csak az utolsó szög volt a magyar gazdaság koporsójában. Ezt Orbánék is meg fogják érezni, de mi jobban.
2010 után ismét komoly gazdasági kihívások közepette kell kormányoznia Orbán Viktornak. Ráadásul több olyan külső körülménnyel kell az országnak szembenéznie, amire kevés, esetleg semmilyen ráhatása sincs. A választás előtt már Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte, hogy a növekedés lassulása és a válság kezelése érdekében szükség lesz a költségvetés kiigazítására. A több ezer milliárd forintos nadrágszíj-meghúzás egyik elemeként bizonyos nagyberuházásoktól viszonylag könnyedén elállhat a kormány – mondta az mfor.hu-nak Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Főleg olyanok kerülhetnek szóba, amelyek nem érintik közvetlenül a lakosságot és túl nagy költségvetési átcsoportosítások árán lehetne csak fenntartani őket. Kézenfekvőnek tűnik például, hogy Orbán-kormány például belátható időn belül ne akarja visszavásárolni a Budapest Airport Zrt-t. Hivatalosan ugyan ez nem állami beruházás lenne, de a hitel része igenis érintené a költségvetést. Korábban a kormány magáncégekkel együtt 1500 milliárd forintos ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető cégre. A dél-budai szuperkórház szintén nagy, mintegy 300 milliárd forintos tétel, ezt is elhalaszthatják. Kérdéses még a budapesti körvasút hiányzó szakaszainak építése, ami szintén egy 300 milliárd forintos tételt jelent. Tétel lehetne a két nagy kínai projekt (a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem), de ezek nem képviselnek elviselhetetlen mértékű terhet. Ezek kínai hitelből épülnek, és a hitelteher tíz évre elnyújtva jelentkezik. A Paks II. beruházásnak óriási, legalább 3000 milliárd forintos lesz a számlája. Ez az Oroszországot érintő szankciók miatt tovább csúszik, az is elképzelhető, hogy később nyugati, például francia cégek bevonásával épülhet meg az új nukleáris blokk – véli Molnár László.
(forrás: Magyar Hang)
