Könnyen lehet, hogy a 2020-as év minden borzalma mellett azzal vonul be a magyar történelembe, hogy ez volt a NER számára a vég kezdete.
Nem véletlenül hagytuk éves összefoglalónkat az utolsó pillanatra. A Fidesztől ugyanis simán kitelt volna, hogy még december 31-én is hoz olyan törvényt vagy rendeletet, amely aztán fenekestül felfordít mindent.
Nem kell messzire menni példáért: A karácsony azzal telt, hogy a vámpírkormány előbb lesokkolta az önkormányzatokat a számukra létfontosságú iparűzési adó megcsonkolásával, majd hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy itt politikai bosszúról van szó, és nem válságkezelésről, a kormánypárti vezetésű nagyvárosokat rögtön kisegítette jó pár milliárddal.
No de térjünk vissza az év elejére.
2020 azzal indult, hogy a Fidesz még mindig szédelgett attól a váratlan pofontól, amit a 2019 októberi önkormányzati választáson kapott. Budapest és más városok köztársaságpárti vezetést választottak, és ezt Orbánék nehezen emésztették meg.
Végül arra a döntésre jutottak, hogy egy jól bevált eszközzel próbálják visszaszerezni a kezdeményezést: hazug gyűlöletkeltéssel. Viszont a korábbi, kényelmes „célpontok“ amelyeken könnyű volt győzelmet aratni, mert nem beszéltek vissza, már lassan eladhatatlanná váltak. Az évek óta alig érkező menekültek, a távoli EU és Soros nem létező hálózata elleni hadakozás már kezdett unalmassá és nevetségessé válni egyszerre. Épp ezért arra jutottak, hogy most már muszáj lesz a saját állampolgáraikat összeugrasztani, ezért elővették az etnikai kártyát. A kiszemelt kisebbség a cigányság lett, ami különösen gusztustalan lépés volt alig 10 évvel a a romák elleni szélsőjobboldali sorozatgyilkosságok után.
Az ürügyet a gyöngyöspatai ítélet szolgáltatta. A heves megyei faluban élő roma fiatalokat 2017 előtt elkülönítve oktatták, rosszabb körülmények között, mint a többségieket. A jövőjüket, a kitörési lehetőségeiket vették el tőlük ezzel. Egy 2019 végi jogerős bírósági ítélet szerint emiatt kártérítés járt nekik.
Az események januárban pörögtek fel. Előbb csak Horváth László, a helyi fideszcsicska országgyűlési képviselő nevezte ezt az ítéletet igazságtalannak, de hamarosan beleállt a kormány is: még törvénybe is iktatták, hogy nem akarnak fizetni. Maga Orbán Viktor is jól körülhatárolható etnikai csoportokról beszélt a rádióban, akik Soros szervezetek segítségével akarnak munka nélkül pénzhez jutni. Rögtön rittyentettek egy nemzeti konzultációt is, más, szintén cigány-ellenes hangvételű kérdésekkel kiegészítve pl. a börtönkártérítésekről, amelyeket amúgy egy korábbi fideszes törvény tett lehetővé. Csak a koronavírus járvány megérkezése söpörte el ezt az aljas kampányt, amelyre a Fidesz szemmel láthatóan fel akarta építeni az egész évi kommunikációját.
Az a járvány, amely aztán az egész 2020-as évet meghatározta nem csak nálunk, de az egész világon. Ez lett a mi nemzedékünk nagy közös élménye.
Amikor az első hírek megérkeztek az új, halálos kimenetelű fertőző betegségről Kínából, sokan és sokáig reménykedtek abban, hogy ez helyi probléma marad. De aztán egyre közelebbi helyszínekről érkeztek bejelentések, és legkésőbb a járvány februári, észak-olaszországi berobbanásakor biztossá vált, hogy ezt mi se ússzuk meg.
Az első reakció a pániké volt. Az áruházak üres polcai tanúskodtak arról, hogy a jövő bizonytalanná vált, és ezért az emberek felvásároltak minden tartós élelmiszert. A hónap végére már szinte bizonyosan volt beteg Magyarországon, de a hivatalos bejelentéssel a gyanús esetek ellenére a kormány kivárt, mert aljas módon még ezt is migránsozásra akarta felhasználni. Így az első „hivatalos“ magyarországi betegek március elején iráni egyetemisták lettek, akiket aztán - mint később kiderült, hamisan - a karantén megszegésével, garázdasággal is megvádoltak, majd kiutasítottak az országból. A kormánykommunikáció egyik toposza pedig az lett minden ellenkező bizonyíték ellenére, hogy a vírust a migránsok hordozzák, szóval a járvány elleni legfőbb eszközünk a határkerítés.
A valódi intézkedések persze kaotikusok voltak, és megkésettek.
Az egész évet végigkísérte az a gyakorlat, hogy a az ellenzék követel valamilyen intézkedést, amelyről a csicskamédia és a Fidesz beszélő fejei azt állítják, hogy káros és hasztalan, majd rövidesen mégis bevezetik.
Ennek leglátványosabb példája az iskolák tavaszi lezárása volt. Március 13-án, pénteken reggel Orbán Viktor még határozottan kiállt az iskolabezárások ellen, miközben a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok már napok óta követelték azt. A Rogán-féle propaganda minisztériumból kézivezérelt Tények a TV2-n ez alapján még olyan riportot rakott össze estére, hogy hű, milyen káros az ellenzék javaslata, alkalmatlan banda. Csak épp nem sokkal az esti adás előtt Orbán a saját Facebook oldalán jelentette be, hogy hétfőtől mégis digitális munkarend lesz minden iskolában. Ezzel persze csak azt sikerült elérni, hogy a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek semmi ideje ne legyen a felkészülésre. A kormány magukra hagyta őket, oldják meg maguk, hogy az egyre avíttabb magyar oktatás hirtelen megfeleljen a XXI. század követelményeinek egy hétvége alatt.
A kezdeti zavar után aztán magára talált a kormány. Na nem abból a szemszögből, hogy elkezdtek hatékonyan védekezni.
Viszont rájöttek arra, hogy miképp tudnak a járványból gazdasági és politikai hasznot húzni. A mi szemszögünkből, vagyis az átlagember szemszögéből alig csináltak az elmúlt évben olyat, ami csökkentette volna a bajt.
Miközben szerte a világon támogatások és gazdaságélénkítő csomagok bejelentésével próbáltak az országok segíteni azokon a polgáraikon, akik a kényszerű lezárások, karanténok miatt elveszítették a munkájukat, a világ legszűkmarkúbb munkanélküli ellátásával rendelkező országa, vagyis NER-Magyarország gyakorlatilag semmilyen valódi támogatást nem adott a munkájukat a vírus miatt elvesztő magyaroknak.
Persze Mészáros Lőrinc szállodáinak támogatására jutott 17 milliárd. És mint azóta bebizonyosodott, a gyanús cégek közbeiktatásával beszerzett, szükségtelen mennyiségű és túlárazott lélegeztetőgépekkel és egyéb eszközökkel degeszre lopták magukat, miközben emberi sorsok mentek tönkre.
Arra is jó hivatkozási alap volt a járvány, hogy a vámpírkormány sorra elvegye az önkormányzatok bevételeit. Ezt legjobban a járvány elleni speciálisan magyar védekezési forma, a központilag elrendelt ingyenes parkolás szemlélteti. Ez ugyan egy cseppet se segít a covid ellen, sőt, a generált autóforgalom rontja a levegőminőséget, ami egyenesen segíti a vírus terjedését, de legalább bevételeket von el az önkormányzatoktól, ezzel is nehezítve azoknak a feladatoknak elvégzését, amelyeket a kormány a nyakukba rakott, természetesen a források biztosítása nélkül.
A fő célpont persze Budapest volt.
A főpolgármesteri poszt Magyarországon a legtöbb ember által közvetlenül megválasztott politikai tisztség, így Karácsony Gergely hatalmas legitimációja és töretlen népszerűsége gerenda méretű szálka a Fidesz körme alatt. Az ő sikerét mindenáron meg kellett akadályozni. Ezért legfőképp ellene irányulnak az önkormányzatok elleni támadások, és neki próbálnak mindenáron keresztbe tenni az olyan akciókkal, mint pl. az a hazugságokon alapuló kommunikációs hadjárat, amelynek során mindenáron őt kívánták felelőssé tenni az egyik nyugdíjasotthon koronavírusos haláleseteiért. ebben még az se zavarta őket, hogy iratok bizonyították: a bukott józsefvárosi fideszes expolgármester által vezetett Kormányhivatal akadályozta a fővárost az eredményesebb védekezésben, és hogy az állami intézetekben se volt jobb a helyzet, csak azokkal valahogy nem foglalkoztak kiemelten.
A koronavírust fel kívánta használni Orbán a saját hatalmának megerősítésére is. Amikor március 11-én veszélyhelyzetet jelentett be a kormány, abban még az akkori európai helyzetben nem volt semmi rendkívüli. Más demokratikus országokban is éltek ezzel az eszközzel, hogy a vírus terjedésének korlátozása érdekében bezárják az éttermeket, szórakozóhelyeket. Később viszont ezekre, és az ezt követően bejelentett intézkedésekre hivatkozva korlátlan időre szóló rendeleti kormányzást akartak bevezetni, ami viszont már elfogadhatatlan volt az ellenzéki pártoknak. Ezt persze jól kiforgatta a Fidesz: mindent alkalmat megragadtak arra, hogy elmondják: az ellenzék a vírusnak drukkol. Miközben persze nem a szükséges járványügyi intézkedések ellen tiltakoztak, hanem mert a kormány nem volt hajlandó meghatározni a veszélyhelyzet határidejét.
Hogy mire használta fel a kormány az így teremtett lehetőségeit? Hát a járvány elleni védekezésre alig.
Mint említettük korábban, a vírus okozta váláság kárvallottjai szinte semmilyen segítséget nem kaptak. Helyette viszont lett sok minden más, amiket a 24.hu rendezett listába:
- Véget vetettek a „börtönbiznisznek”,
- tönkretették a Színház és Filmművészeti Egyetemet,
- törvényileg összevesztek a most mindenkinél fontosabb orvosokkal,
- megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot,
- többszörösen módosították a Btk.-t (rémhírterjesztés, feltételes szabadságból kizárás, ez utóbbit szokásosan egyetlen eset kapcsán),
- szűkítették az örökbefogadók körét,
- módosították az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt (a transzneműeket egy életen át tették megszégyeníthetővé),
- korlátozták a melegek jogait,
- soha nem volt bírót választottak a Kúria elnökévé,
- meghozták a dróntörvényt, hogy ne repkedjenek kamerák a jachtok meg a Mészáros-birtokok fölött,
- módosították a választási törvényt,
- valamint kilencedszer módosították a betonszilárdságút.
Mindezeket a járvány elleni védekezés jegyében.
A pénzt meg ész nélkül szórták: Eximbank, MotoGP-pálya, alapítványok feltöltése, Budai Vár tatarozása, Városliget, turisztikai és sport beruházások, egyházi és határon túli támogatások és hasonlók. Hogy is juthatna így pénz az oktatásra, a kivéreztetett egészségügyre és a rászorulókra?
Mindeközben a járványt magát kifejezetten dilettánsan kezelték.
Még tavasszal annyi kórházi ágyat szabadítottak fel a vírusra hivatkozva, amennyire a legfertőzöttebb országokban se volt szükség. Több kárt okoztak ezzel, mint hasznot, hisz sokszor súlyos betegeket küldtek emiatt haza. A teszteléstől valami miatt úgy félnek, mint tűztől. Pedig ez az egyik legfontosabb információ, amire védekezési stratégiát lehet(ne) építeni. Más országokban precíz, részletes és naprakész nyilvános adatokkal segítik a kormányok a vírus elleni harcot, nálunk az Operatív Törzs napi tájékoztatónak csúfolt kinyilatkozásainak viszont mintha pont az adatok eltitkolása lenne a feladata. Kérdésekre nem válaszolnak, létfontosságú adatokat nem hoznak nyilvánosságra, amit meg igen, az zavarosan, feldolgozhatatlan formában. A koronaviros.gov.hu oldalon pedig több a kormánypropaganda, mint a covid-információ, és még akkor is a nem fideszes befolyás alatt álló lapokat támadják bősz álhírezéssel, ha azok az országos tisztifőorvost, Müller Cecíliát idézik szó szerint.
Apropó kormánytól független sajtó.
A nyár szenzációja volt, hogy Orbánék sajnos elérték azt, amit már évekkel ezelőtt szerettek volna. Elfoglalták az ország legnagyobb hírportálját, az Indexet.
A nagy múltú lap több lépésben a NER médiahóhérjához, Vaszily Miklós került. Amikor júliusban a főszerkesztőt, Dull Szabolcsot hamis indokokra hivatkozva kirúgták, tiltakozásul a teljes szerkesztőség felállt, sokaknak példát mutatva gerincességből. Az Index így egy teljesen új, amatőrökből és és fideszesekből verbuvált csapattal működik most, beleszürkülve a NER sajtóba. Korábbi szellemiségét a régi szerkesztőség által közösségi finanszírozásból elindított Telex viszi tovább. A kormány pedig új célpontot szemelt ki magának: elkezdték a harcukat a az új piacvezető portál, a 24.hu ellen.
Akadt másik példa is idén a kormány elleni bátor kiállásra. Orbánék ugyanis idén felpörgették a felsőoktatás kiszervezését magánalapítványokba. Maga az alapítványi kézbe adás is vet fel aggályokat a közpénzek felhasználására és a jövőre vonatkozóan, de a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében ez a kiszervezés nem csupán gazdasági aktus volt, hanem kapott egy ideológiai-politikai felhangot is. Az új alapítványt vezető Vidnyánszky Attila mephistoi ámokfutása olyan tiltakozást váltott ki a tanárok és főleg a diákok között, hogy az a kormány egyre durvább támadásai és nemtelen eszközei ellenére a mai napig tart.
Az SZFE az ellenállás szimbóluma lett.
Visszatérve a járványra: a lezárásoknak köszönhetően viszonylag jól megúszott első hullám után lehetőség nyílt egy részleges nyitásra, így pár hónapra majdnem úgy élhettünk, mint régen. A tavasszal egyik napról a másikra lefagyott turizmus és vendéglátás így némileg lélegzethez jutott. Ha korlátozott létszámmal is, de kinyithattak a mozik, színházak és lehettek újra koncertek is.
És persze a kormány is lehetőséget kapott, hogy felkészüljön az őszre jósolt (és be is következő) második hullámra. Tragikus, de a Fideszt ismerve szinte törvényszerű, hogy egyáltalán nem éltek ezzel a kegyelmi állapottal. A digitális oktatás megszervezése helyett jöttek az iskolaőrök, és az egészségügy se kapott szinte semmilyen támogatást ahhoz, hogy felkészüljön az elkerülhetetlenre.
Szimbolikus volt, hogy miközben azt harsogták, hogy „Kevesebb Adria, több Balaton“, a fél Fidesz azzal a bukott le (Orbánnal az élen), hogy az Adrián hajókázik. A legnagyobbat Szijjártó esete robbant, mert a külügyminisztert vegytiszta korrupción érte az Átlátszó stábja. Ő ugyanis a közbeszerzéseken gyanúsan sokat nyerő milliárdos, Szíjj László luxusjachtján, a Lady MRD-on vendégeskedett napokig családostul, miközben a külvilág fele azt sugallta, hogy keményen dolgozik az irodájában.
Az őszi második hullám tehát felkészületlenül érte az országot, és ez hamar meg is bosszulta magát. Előbb a megbetegedések száma kezdett emelkedni meredeken, aztán a betegségben elhunytaké is.
Karácsony előtt lakosságarányosan nálunk okozta a világon a legtöbb halálesetet a koronavírus.
Orbánék viszont nagyon sokáig nem léptek semmit. A tavaszi védekezés a gazdaságban iszonyú károkat okozott, és ezt mindenáron el akarták kerülni, akár emberéletek árán is. Így tanárok, orvosok és ápolók haltak bele a munkavégzés közben elkapott fertőzésbe az ősz folyamán csak azért, mert a vámpírkormány nem hozta meg időben a szükséges intézkedéseket. Valószínűleg cinikusan arra gondoltak, hogy a halottakra csak a közvetlen hozzátartozók emlékeznek 2022-re, a gazdasági válság viszont országosan éreztetni fogja a hatását még akkor is, tehát az utóbbit kell mérsékelni, ha nyerni akarnak.
De minden embertelenség, harácsolás és törvényszabászat ellenére is egyre kevésbé bízhat a Fidesz abban, hogy 22 után is hatalmon marad.
2022 ugyanis arról is nevezetes marad, hogy a Fidesz ellenében megszületett a köztársaságpárti egység.
Az ellenzéki pártok hallgattak a szavazóikra, akik ezt már régóta követelték. A felmérések szerint mára már egyértelműen többen támogatják az egyesült ellenzéket, mint a Fideszt. Sőt, létrejött egy mérhető választói réteg, amely csak akkor hajlandó elmenni szavazni, ha közösen lépnek fel a demokrácia visszaállítása érdekében. Egész évben folytak a tárgyalások a pártvezetők között, amelynek eredményeként december 20-án megtörténhetett a nagy bejelentés: A DK, a Momentum, a Jobbik az, MSZP a Párbeszéd és az LMP közös programmal és közös listán indul a választáson, 106 közös képviselőjelölttel és közös miniszterelnök-jelölttel, a jelöltek pedig előválasztáson kapnak lehetőséget az indulásra.
A Fidesz népszerűsége mindeközben folyamatosan csökken. A propagandára költött százmilliárdok se tudják már teljesen ellensúlyozni az egyre nyíltabb és cinikusabb lopásokat, és az egyre látványosabban antidemokratikus hatalomgyakorlást.
Ráadásul a vírus okozta válság mellett Orbánék külpolitikai szerencséje is elfogyott.
Novemberben Amerika megszabadult az ovális irodáról dacos óvodás módjára lemondani nem akaró Trumptól, miközben Orbán korábban nyíltan neki drukkolt, Szijjártó pedig belekötött a később nyertes Bidenba. Az új amerikai elnöknek részletes ismeretei vannak hazánkról, járt is nálunk, és a külügyminisztere is a magyar származású Tony Blinken lesz. Mindezek nem jósolnak sok jót a magyar-amerikai kapcsolatok tekintetében. Szinte biztos, hogy felborítanak pár bilit, és több olyan ügy is várható, mint amilyen a kitiltási botrány volt még Obama idején.
És 2020-ra már az Európai Unió is megelégelte, hogy ez egyik tagjának kormányfője folyamatosan ellene hergel, miközben platós IFA-val viszik haza a strómanjai az uniós támogatásokat.
Tavasszal még eltűrték, hogy itthon attól zengett a kormány által kézivezérelt média, hogy az Unió nem segíti a koronavírus elleni küzdelmet, miközben többszázmilliárd forintnyi támogatást érkezett Brüsszelből előrehozott kifizetés és vissza nem térítendő támogatás formájában. Azóta viszont folyamatosan győzelemnek hazudott visszavonulásban van a Fidesz az uniós színtéren. Az év végére Orbánék minden zsarolási kísérlete ellenére elfogadásra került az a szabály, mely szerint januártól az uniós kifizetések jogállami kritériumok meglétéhez lesznek kötve. Az ügy kapcsán egész Európa megbizonyosodhatott arról, hogy Orbán az összes tagországnak kész keresztbe tenni, ha veszélyben érzi a lehetőséget,. hogy lophasson. Pőrén megmutatkozott, hogy Brüsszelben Orbánnak már se hatalma, se tekintélye. Már csak zsarolni tud, és már azzal is csak kommunikációs látszatsikereket tud elérni.
Az már csak hab a tortán, hogy decemberben a Néppárt kis híján kizárta, majd megalázta Deutsch Tamást, Orbán pedig börleszkbe illő körülmények között veszítette el legfőbb brüsszeli emberét. Az illegális melegorgiáról droggal a hátizsákjában ereszen lemászva elmenekülő Szájer József képe nevetség tárgyává tette a konzervatív-keresztény családeszményt alkotmányba rögzítő homofób Fidesz politikát. Az eset, mint ahogy korábban a pedofíliával megbukott Kaleta Gábor ügyének eltitkolására tett fideszes kísérlet is, rávilágított a hatalmon lévők kétszínű álszentségére, és ez sokak szemét felnyitotta.
Könnyen lehet tehát, hogy a 2020-as év minden borzalma mellett azzal vonul be a magyar történelembe, hogy ez volt a NER számára a vég kezdete.
