Köszönhetően a kormány káoszos járványkezelésének. Csökkent a születéskor várható átlagos élettartam is, pedig európai összhasonlításban már eddig is alacsonynak számított.
2021-ben 155 600-an hunytak el, a Covid19-járvány elleni küzdelem ellenére a II. világháború óta a legtöbben. Az ezer lakosra jutó halálozás átlagosan 16 fő volt – írta meg a Magyar Hang a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-Kép 2021 című kiadványa alapján, amely egyebek között a társadalom területi különbségeit, népmozgalmi, szociális és gazdasági jellemzőit és folyamatait összesíti.
A Covid-járvány második éve demográfiai szempontból tragikusra sikerült: 2021-ben országos átlagban 20 százalékkal többen haltak meg, mint a járvány előtt 2019-ben.
A legkiemelkedőbb, 53 százalékos többlethalálozást a Tokaji járásban mérték, de országszerte voltak olyan járások, ahol 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt a halálozások száma. Mindössze egyetlen térségben, Budapest XII. kerületében javult a mutató, itt is csak minimálisan: 2021-ben néggyel kevesebb halálesetet regisztráltak a bázisév 2019-hez képest, amiben a KSH szerint szerepet játszhatott a gyermekkorúak viszonylag magas hányada, valamint a kerületre jellemző magas várható élettartam is.
Bár a növekedés nem nálunk volt a legnagyobb, az ezer főre jutó 16 halálozással így is az élmezőnyben volt hazánk az Európai Unión belül: csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Litvániában mutatott ennél magasabb arányszámot a statisztika 2021-re vonatkozóan.
Magyarország népessége 2022. január 1-jén 9 millió 689 ezer fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2021-ben az előző évhez képest a születések száma enyhén, a halálozásoké jóval erőteljesebben nőtt, az így kialakult 62,6 ezer fős természetes fogyás 29 százalékkal meghaladta az addigi, 2020. évi csúcsot is. A csökkenést a 20,8 ezer fős nemzetközi vándorlási többlet sem tudta ellensúlyozni, így az ország népessége 41,8 ezer fővel fogyott. A népesség korszerkezete nem változott. 2021-ben volt a legtöbb házasságkötés 1986 óta
– áll a kiadványban.
A KSH Tér-Kép 2021 című kiadványa szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggésben 2020-ban és 2021-ben is csökkent a születéskor várható átlagos élettartam.
De ez nem minden járásban volt jellemző. Országosan a 2021-re számolt 74,1 életév 2,1 évvel maradt el a 2019. évitől. 2020-hoz képest a területi különbségek mélyültek, a legjobb és a legkedvezőtlenebb életkilátással rendelkező járások közötti eltérés a 2020. évi 10,8 évről 12,3 évre változott. Különösen szomorú adat, hogy kilenc megyében – Nógrádban, Borsodban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tolnában, Somogyban, Komárom-Esztergom megyében, Hevesben, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a férfiak születéskor várható élettartama a 70 évet sem érte el, míg az országos átlag e tekintetben 71,1 év. Összehasonlításképp az európai uniós átlag 77,2 év volt 2021-ben.
80 nap alatt a NER körül: kétszeres kovidhalálozás Orbánék bénázása és lopásai miatt
A Káoszkormány már 12 éve játszik a türelmünkkel és a bizalmunkkal. Túl sok esélyt kaptak, hogy letegyenek valami az asztalra, de ez nem jött össze, kudarcot viszont számtalanszor vallottak.
Felszámolják az utolsó nyomait is a nagy lélegeztetőgép-mutyinak
Lenyúlni az adófizetők pénzét még békeidőben is gyalázatos, de nem a Fidesznek - ők már sportot űznek belőle, és még egy egészségügyi tragédia idején is folytatták.
Megállíthatatlanul csökken a születések száma Magyarországon
Egyre kevesebben akarnak Orbánék csak szóban családbarát rendszerébe gyereket világra hozni.