40 éve dolgozik Magyarországon, most nyugdíjba menne, de kitoloncolhatják

Hírszerkesztő|2021.06.04 Idegenrendészet Belügyminisztérium bevándorlás

Megrázó történetet osztott meg velünk egy olvasónk levélben, amit tartalmi változtatás és szerkesztés nélkül közlünk.

Egy közvetlen hozzátartozó családtagom külföldről vándorolt be Magyarországra, már 40 éve. Letelepedési engedéllyel rendelkezett, amit többször meg is hosszabbított.

Mikor már évek óta Magyarországon élt, magyar állampolgárságért folyamodott, amit érthetetlen okból nem adtak meg, pedig magyar felesége és gyermekei voltak már. Egy darabig emiatt hontalan volt, majd felvette hazája állampolgárságát.

40 évig Magyarországon élt, dolgozott, adózott. 65 éves korában elment intézni a nyugdíját. A nyugdíjintézetben azt mondták, hogy előbb el kell intéznie a magyarországi személyi igazolványát, amihez állandó tartózkodást, letelepedési engedélyt is intéznie kellett. Beküldte, semmi válasz nem jött, hiába érdeklődött. Egyszer csak bejelentkezett az idegenrendészet, majd kivonultak a lakóhelyére, ahol ki is hallgatták. A letelepedési kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelent Magyarországnak.

Kérelmet adott be, hogy megtekinthesse azt az iratot, ami alapján őt veszélyesnek ítélték meg. Ezt a kérelmet elutasították, illetve titkosítás alá is vonták 30 évre. Jogi képviselet segítségét vette igénybe. Az ügyvéd közölte, hogy az utóbbi bő 1 évben az ilyenfajta eseteknek a száma feltűnően magas lett.

Az utóbbi évben sok 20-30 éve Magyarországon élő állampolgár kérelmét utasították el nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva, és toloncolták ki az országból. Több esetben is kérvényezték, hogy betekintést nyerjenek abba a bizonyos iratba, ami alapján veszélyt jelentenek, de azokat szinte mind önhatalmulag elutasítja az Alkotmányvédelmi Hivatal (polgári nemzetbiztonsági szolgálat).

Ha bele is nézhetne az illető az iratba, azt senkivel, sem családjával, még a jogi képviselőjével sem oszthatja meg, így ha valótlanságot is állítanak, az ellen nem léphet fel a bíróságon. Az iratba a bíró tekinthet bele, és dönti el az alapján, hogy megalapozott-e a vád, hogy valóban veszélyt jelent-e a magyar államra.

A jogi képviselő közölte, hogy közel 100 ilyen ügye volt, ami fura módon az utóbbi bő 1 évben kezdett el az idegenrendészet és az Alkotmányvédelmi Hivatal. Tartanak egy meghallgatást, ahol egy rögtönítélő bíróság módjára meg is hozzák a kiutasító határozatot, átminősítik súlyos nemzetbiztonsági kockázatúra, amit háziőrizet vagy akár elzárás is követhet a kitoloncolásig.

Lapunk az ügyben megkérdezett egy idegenrendészet területén jártas ügyvédet, aki megerősítette: valóban és trendszerűen megnövekedett a hasonló esetek száma az elmúlt egy évben, ennek az okát pedig a területen dolgozók is csak találgatják.

Az ügyben megkerestük a Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság sajtóosztályát, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.