A nyár egy különleges évszak, fontos eleme a nyaralás, a vízpart, a napozás, esetleg a bulizás. De a nyár lényege nem ebben van, hanem abban rejlik, hogy ilyenkor felszabadulunk és merünk kicsit mások lenni, új utakat kipróbálni, szabadon élni. Az előbb említettek mellett remek módja ennek a filmnézés. Íme egy híján húsz film, amiből mindenki találhat magának valót.
Hogy milyen egy nyári film? Mindenkinek más. Nekünk az alábbiak jutottak eszünkbe, és itt is sok szempont játszott közre: nyáron játszódik, a nyárról szól, egy nyár eseményeit dolgozza fel, nyáron láttuk először, esetleg csak valamiért nyárias, könnyed hangulata van. És akkor lássuk az listát!
1. A cápa (1975)
Lehet, hogy furcsa éppen egy ilyen "szörnyű" filmmel kezdeni ezt a felsorolást, de az X és az Y generációsok jó részének alapélménye, hogy nyáron nézi A cápát a tévében. A film története is június-július fordulópontján fed le pár hetet. Az események helyszíne a kitalált Amity szigete, és a massachusetsi Martha's Vineyardon forgatták, ami a valóságban is hasonló jellegű hely volt a '70-es években.
Nem éppen nyári téma, de Martha's Vineyard kapcsán még meg kell jegyeznünk, hogy itt élt az X-Akták Mulder ügynökének családja, itt nőtt fel maga Fox is, és innen rabolták el a kis Mulder húgát.
2. Hóbortos hétvége (1989)
Velejéig igazi nyári film: könnyed, vicces (már akinek), buta, hogy ne kelljen gondolkozni, és egy nyaraló és bulizó emberektől hemzsegő szigeten játszódik. Természetesen nyáron. Aki nem ismeri, annak úgy lehetne összefoglalni, hogy Andrew McCarthy, Jonathan Silverman és Terry Kiser idiotizmus magasiskoláját nyújtja bő másfél órában.
Ennyit nyújt, de ennél több nem is kell. Spoiler alert: A Kiser által alakított Bernie Lomax a filmtörténet leghíresebb hullái közé tartozik.
3. A Karib-tenger kalózai (2003)
Mi ragadná meg legjobban a nyár szellemiségét, ha nem a kalózok? No nem a valódi, tengeren fosztpgató bűnözők, hanem gyermeki fantáziánk mesebeli kalózai, akik a Disney 2003-as filmje olyan zseniálisan megjelenített. A film pont egy megfelelő időszakban készült ahhoz, hogy már technikailag elég fejlett legyen, de a hangsúlyt még ne rabolja el a CGI burjánzása, és a történetet ne csorbítsa a modern filmekre jellemző túlgondoltság és politikai korrektség.
Az alapötlethez és a forgatókönyvhöz rengeteget hozzátett Johnny Depp alakítása, amit először még a Disney főnökei is félreértettek, amikor rákérdeztek, hogy a karakter homoszexuális-e. Depp alakítása nem reflektál ilyen konkrétan a korunk egyik fontos kérdésére, hanem lényegében ragadja meg a kalóz mentalitást: szabad, önálló, bátor, és nem függ a rendszertől, hanem ő maga alakítja a világát. Követendő példa a hétköznapokban is. Tipp: A film lehetőség szerint angolul nézendő – nagyon sokat ad hozzá!
4. Állj mellém! (1986)
Stephen King egyik legjobban sikerült – feltételezhetően rengeteg személyes élményt feldolgozó – kisregényének film adaptációja. A négy gyerek különleges kalandját feldolgozó sztori nagyon nosztalgikus, kissé melankolikus lévén leginkább a késő augusztusi szombat estéken működhet jól. Mivel a '60-as években játszódik és a '80-as években készült, több generációban is régi emlékeket ébreszthet, de mindenkinek ajánlott, aki szeretné King-módjára mélyebben megélni az érzelmeit.
A történet természetesen első sorban nem arról szól, amit a képernyőn látunk, hanem arról, ami amögött zajlik: barátságról, bátorságról, hitről, szeretetről – mindezt a legőszintébb formában, gyerekek szemén keresztül bemutatva. Egyébként a film eredeti címét adó Stand By Me című Ben E. King sláger is egy szívbe markoló remekmű – zseniális választás az alkotók részéről.
5. My Girl - Az első szerelem (1991)
Ha már gyerekek és érzelmek, akkor az egyik alapmű a leginkább a Reszkessetek betörőkből Macaulay Culkin ismert és a leginkább innen ismert Anna Chlumsky főszereplésével készült, magyarul Az első szerelem címen megjelent My Girl.
Ha valakinek volt ennyire fontos, ennyire meghatározó gyerekkori barátja, akkor nagyon átérezheti ezt a filmet, ha pedig nem, akkor is hiányozni fognak neki a sosem volt barátok, miközben ezt a filmet nézi. A történet hangulat leginkább azokhoz a gyermekkori (még a klímaváltozás előtti) nyárestékhez hasonlítható, amikor meleg szélben, hűvös füvön, mezítláb sétálva, a világról csak keveset tudva, csak szabadon érezve azt hittük, bármi lehetséges. Kicsit a Forrest Gump gyerekkori jeleneteire emlékeztet.
6. Dennis a komisz (1993)
Szintén a '90-es évek és szintén egy gyerekközpontú történet, de egy sokkal könnyedebb műfajból. A hagyományos értelemben vett családi vígjáték semmi extrát nem ad, csak másfél órányi felszabadult szórakozást, kalandot, humort, és némi pozitív üzenetet.
Ja és természetesen Walter Matthau itt is zseniálisan alakítja Walter Matthaut – na jó Wilson bácsit.
7. Jurassic Park (1993)
Egy trópusi sziget, dzsungel, dinoszauruszok – mi más kell még a nyári hangulathoz? Hát egy röhejesen rigolyás régész, egy aszexuálisan szép és kedves paleobotanikus, egy szarkasztikus és sármos matematikus, egy feláldozható ügyvéd, egy ambivalens megítélésű vadász, egy alulfizetett informatikus, egy gazdag, de spórolós nagypapa és két tipikusan '90-es évekbeli gyerek.
A filmet mindenki töviről hegyire ismeri, úgyhogy felesleges lenne többet írni róla. Aki meg nem ismeri, az szégyellje magát, és örüljön a szerencséjének, hogy még hátravan élete egyik meghatározó élménye. A Star Wars zenéjéért is felelős John Williams által szerzett filmzene önmagában is egy műalkotás. Nem régiben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon filmvetítéssel egybekötve előadta a MÁV Szimfonikus Zenekar.
8. A függetlenség napja (1996)
A Bill Clinton újraválasztásáért folytatott kampányát megtámogató filmet Amerikában 1996 július 2-án (azaz július 4., az igazi, nemzeti ünnep függetlenség napja előtt két nappal) mutatták be, így annak ellenére, hogy nálunk csak októberben került a mozikba (ma már ez elképzelhetetlen), tekinthető igazi nyári filmnek.
A film a CGI-korszak első fecskéje, mert ugyan sok más filmben is használtak már számítógépes animációt, de ez a film épített rá először ennyire erősen. A történet négy hazafias, amerikai férfi: az elnök, egy zsidó mérnök, egy fekete vadászpilóta és egy kelekótya, részeges, de szeretnivaló veterán hőstettei köré épül. A színészek közül megemlítendő Will Smith, akinek ebben a filmben sikerült levetkőznie a Kaliforniába jöttem Fresh Prince-ét, valamint Jeff Goldblum, aki a Jurassic Park Ian Malcolmjához hasonlóan okos, de kevésbé cinikus zsenit játszik.
9. Bill és Ted oltári kalandja (1989)
Ha már Bill, akkor itt van még egy, de ez nem elnök, hanem egy idióta tinédzser, aki haverjával, a Keanu Reeves által alakított Teddel együtt alkotja a '80-as évek végének, '90-es évek elejének legkreténebb rocker párosát. Az azóta már kultikussá vált figurák akár Beavis és Butthead élőszereplős változatai is lehetnének, hiszen intelligenciájuk nem sokban haladja meg azokét. Azonban a szívük a helyén van, és végül zenéjük segítségével mentik meg a világot.
Legalábbis, ha Bill nem bukik meg a töri vizsgán, mert különben szigorú apja katonaiskolába küldi. Szerencsére a jövőből segítségükre érkezik George Carlin, azaz Rufus, aki a tanuláshoz a rendelkezésükre bocsát egy időgépet. A film egyik legoltáribb pillanata az ő gitárszólója. A film direktbe nyári, de mégis azzá válik, mivel átjárja a korszak naiv, életigenlő boldogsága.
10. Vissza a jövőbe (1985)
Van még egy időgépes film (igazából három), ami ilyen szinten, de vígjáték létére azért komolyabban átadja ezt az életérzését: Ez nem más, mint a Vissza a jövőbe! A történet csak a teljes trilógia megnézésével válik kerek egészé, de az első rész önmagában is élvezhető, mivel nagyon szépen összeköti az '50-es évek rock & rollját a '80-as évek hangulatával.
Egy könnyed filmről van szó, de azért az időutazós csavar és az egymásra átfedő idősíkok miatt azért figyelni kell. Michael J. Fox nagyon szerethetően alakítja a főszereplő Marty McFly-t, de a Dokit játszó Christopher Lloyd is külön dicséretet érdemel hitelességéért. A film zenéje is kiemelkedő, amiért a Ragadozó zenéjét is szerző Alan Silvestri ezért akár egy Oscar-díjat is megérdemelt volna – legalábbis szerintünk.
11. Az 50 első randi (2004)
Ha nem is időgéppel, de ugorjunk kicsit előre a '80-as évekből. Az 50 első randi a 2000-es évek vígjátékcsináló triumvirátusa (Adam Sandler, Ben Stiller, Rob Schneider) egyik tagjának egyik legismertebb filmje. A film a nyár esszenciáját megtestesítő szigetcsoporton, Hawaii-on játszódik. Sandler egy tengerbiológiai állatorvos és nőcsábász, aki elvi és gyakorlati alapon kizárólag turistákkal kezd.
Mindaddig tartja magát ehhez, amíg bele nem szeret az amúgy magyar származású Drew Barrymore által alakított lányba, akivel a helyi kávézóban találkozik. Őt nem szeretné egy alkalom után dobni, de a sors fintora, hogy a lány egy különleges amnéziában szenved, ami miatt minden éjjel elfelejti az előző nap eseményeit, így nem a legjobb partner egy komoly kapcsolathoz.
12. Tudom, mit tettél tavaly nyáron (1997)
Az ezredfordulón divatos stílus, a tini horror egyik klasszikus ez a film, és már a címéből adódóan is igazi nyári mozicsemege. A recept a szokásos: amerikai, középosztálybeli fiúk és lányok élik a maguk bulizós, gondtalan életét, mígnem bajba keverednek, majd egy csomó hülyeséggel szórakoztatnak minket, hogy kikeverdjenek belőle. A film a horror vonal miatt azért az izgalmakat sem nélkülözi.
Nosztalgiázó középkorúaknak és Y-generációs lelkű tiniknek mindenképpen jó nyári néznivaló.
13. Családi vakáció (1983)
A viccesen bugyuta családapa, dekoratív családanya, két gyerek, kutya alapfelállásra épülő filmek archetípusa a Chevy Chase nevével összeforrt "... vakáció" filmek első darabja a Családi Vakáció. A szóban forgó család, Griswoldék elhatározzák, hogy egy vidámpark meglátogatásának céljából Kaliforniába utaznak, ám de a dolgok nem úgy alakulnak, és mindenféle kalamajkába keverednek, amikből mulatságosabbnál mulatságosabb megoldásokkal próbálnak kikecmeregni.
Őszinte naiv humora és a főszereplő méltán ripacs alakítása emlékezetessé teszi a filmet az ennél a műfajnál igényesebb filmekhez szokott néző számára is. A sorozat bármelyik másik darabja (Európai vakáció, Karácsonyi vakáció, Vegasi vakáció) tudja ezt, úgyhogy van miből választani.
14. Die Hard 3. – Az élet mindig drága
A Die Hard trilógiáról (a negyedik és az ötödik filmet most hagyjuk...) alapvetően mindenkinek a karácsony jut eszébe, de a szóban forgó harmadik rész igazi, forró New York-i nyárban játszódik.
A filmek főszereplője, a Bruce Willis által alakított John McClane másnaposan küzdi magát végig egy olyan kemény napon, amit még az ellenségének sem kívánna. Társul szegődik hozzá a Samuel L. Jackson által megszemélyesített önérzetes fekete Simon, akivel végül kölcsönösen megmentik egymás életét. Izgalom, humor, akció úgy, ahogy azt csak a '90-es években tudták csinálni.
15. Volt egyszer egy Hollywood (2019)
Egy 2019-ben készült film egy 50 évvel korábbi nyárról, úgy, ahogy azt a rendező Quentin Tarantino szerette volna, hogy történjen. A Charles Mansonhoz köthető hippiszekta által elkövetett Tate–LaBianca gyilkosságok alternatív ábrázolása két fiktív, ám a kor szellemét nagyon is valósan megjelenítő karakter, a Leonardo DiCaprio által megformált Rick Dalton, és a Brad Pitt segítségével megtestesülő Cliff Booth közös történetén keresztül.
A kényszeresen korhű képi ábrázolás, a '60-as évekbe visszarepítő zenék, az izgalmas, a valóságra jól reflektáló, fanyar humor és az egészen a végéig nem eltúlzott akciójelenetek. Ez a film méltó a kultikus korszakhoz, amit megjelenít, de több is annál: művészi példamutatás a lélekben rejlő férfiasságról, a helyzet kikényszerítette bátorságról és a barátságról.
16. A két Lotti (1950, 1994, 2017)
Egy klasszikusnál is klasszikusabb nyári történet a békésebb filmek kedvelőinek.
A kilencéves Luise Palffy és Lotte Körner a képzeletbeli Bühl-tavi gyermeküdülőben véletlenül találkoznak, és döbbenten veszik észre, hogy teljesen egyforma külsejük. Rájönnek, hogy szüleik válásakor Luise apjukkal, Lotte pedig a anyjukkal maradt. A két ikerlány a nyaralás végén eldönti, helyet cserélnek; Lotte Luiseként az apjukhoz Bécsbe, és Luise az anyjukhoz Münchenbe utazik. Céljuk, hogy újra összehozzák szüleiket.
Az Erich Kästner könyve alapján készült első változat 1950-ben készült, ezért lehet, hogy valakinek kicsit avittas lesz, de érdemes beletekinteni, mert mégiscsak egy német könyv német filmadaptációját láthatjuk..
Aki színesben szeretné átélni a két lány történetét, annak ott van az 1994-es, illetve 2017-ben is készült egy változat, ami lényegében ugyanolyan, csak már van benne mobiltelefon
17. Életem a szörf / Soul Surfer (2011)
Filmalkotásként nem kiemelkedő, ám mivel igaz történetet mesél el, ez is elég. Ez egy könnyeden tálalt komoly történet egy szörfös lányról, akinek egy cápa a karját elvehette, de az életkedvét és a győzni akarását nem. A szép képek tájképek, a profi szörfösökről készült felvételek nagyon sokat hozzáadnak.
Külön színfolt, hogy mellékszerelőként még a '90-es évek Hercules sorozatának hőse, Kevin Sorbo is feltűnik.
18. Vámpír Brooklynban (1995)
Ez a film egyáltalán nem nyári! A történet egy vámpírról szól, aki New Yorkba, pontosabban Brooklyn egy ködös kikötőjébe érkezik egy hullákkal megpakolt hajón. Hogy mégis hogy került ez a film a erre a listára? Mert e cikk írója egy kertmoziban látta még gyerekként 1995 nyarán.
Nem szokványos vámpíros filmről van szó: Eddie Murphy főszereplése garantálja, hogy rengeteg humort kapjunk a komor díszletek között játszódó film bő másfél órájában. A gótikus alaptémába szépen belesimul a 20. század végi, nagyvárosi gettók szubkultúrájának vicces ábrázolása. Ennél jobb vámpíros vígjáték a 2014-es Hétköznapi vámpírokig nek készült.
19. Szólíts a neveden / Call me by your name (2017)
Utolsó filmünket pedig egy kedves ismerősöm ajánlotta. Meggyőző szavait hadd közöljem változatlan formában:
"Az én személyes kedvencem a Szólíts a Neveden (Call Me by Your Name). Emlékszem, azért ültünk be rá a moziba két barátommal, mert akkor éppen nem játszottak jobbat. Úgy kezdtük el nézni, hogy nem voltak elvárásaink, aztán a végén a stáblistát is végigbambultuk némán – az egész terem csak ült megbabonázva. Utána muszáj volt beülnünk valahova megbeszélni a filmet, nem tudtunk volna csak úgy hazamenni. Nincs benne semmi extra, de olyan érzéseket közvetít – úgy a fényképezés, mint a sztori és a színészi játék – amiket fiatalként érzel nyáron, amiket leírni vagy megfogalmazni nem tudnék, és egy bizonyos kor után nem tudod visszahozni azt az érzést, csak emlékként marad meg. Azóta akárkinek áradozok a filmről, mind azt mondja, hogy nem érti, miért vagyunk annyira oda érte. Az lehet a baj, hogy ezek az emberek az ömlengésem miatt már eleve elvárásokkal ültek le megnézni. És valószínűleg ők nem érezték a lét elviselhető könnyűségét, és nem flashelgettek csak úgy a semmibe 16 évesen, nyári reggeleken. Megjegyzem, Timothée Chalamet az évtized legtehetségesebb ifjú színésze."
És ha mindenkinek olyan szülei lennének, mint neki a filmben, akkor ez egy leírhatatlanul fantasztikus világ lenne.
(Főkép: Shutterstock)
