Az otthoni munkavégzéssel terjed a veszélyeket rejtő árnyékinformatika használata is, egy globális tanulmány szerint az otthonról dolgozók több mint fele, 56 százaléka használ nem munkahelyi alkalmazást vállalati eszközén és 66 százalékuk töltött fel erre vállalati adatokat - írja az MTI.
A biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET tanulmánya szerint az emberek közel egyharmada azért használ a vállalata által nem támogatott és alkalmazott árnyékinformatikai megoldásokat, magánfelhasználásra szánt technológiákat, például üzenetküldő és e-mail alkalmazásokat, vagy felhőalapú szolgáltatásokat, mert nem találja elég hatékonynak, produktívnak a céges IT-csapat által nyújtott, hivatalos megoldásokat. (Az árnyékinformatika - más néven shadow IT - a gyűjtőneve minden olyan alkalmazásnak, hardvernek és informatikai megoldásnak, amelyet az alkalmazottak a céges IT-csapat jóváhagyása és ellenőrzése nélkül használnak.)
Az ESET szakértői szerint, mivel az utóbbi időben sok szervezet engedélyezte, hogy a dolgozók a személyes eszközeiket használják az otthoni munkavégzéshez, ez megnyitotta az utat a nem engedélyezett alkalmazások letöltése előtt is. A közlemény szerint sok alkalmazott nem ismeri a vállalati biztonsági szabályzatot, vagy éppen az IT-csapatok vezetői maguk függesztették fel a szabályokat a home office átálláskor. Egy idei kutatásban a megkérdezett IT-csapatok 76 százaléka elismerte, hogy átálláskor a biztonság háttérbe szorult az üzletmenet folytonosságának javára, míg 91 százalékuk szerint nyomás nehezedett rájuk, hogy csökkentsék a kiberbiztonság színvonalát.
Az amerikai munkavállalók 64 százaléka például létrehozott legalább egy olyan fiókot, amiről nem szólt az IT-nek, és a távolról dolgozó alkalmazottak 65 százaléka használt olyan eszközöket, amelyeket a cége nem hagyott jóvá. A tanulmány rámutat arra is, hogy az árnyékinformatika iránti hajlandóság az életkorral változik: az idősebbek mindössze 15 százaléka él vele, szemben a fiatal, ezredfordulós generáció 54 százalékával, akik ezt hajlamosak sokkal lazábban kezelni.
Az ESET magyarországi partnere, a Sicontact Kft. felhívta a figyelmet arra, hogy az árnyékinformatika használatának számos kockázata van, például nincs vállalati vírusirtó vagy egyéb biztonsági megoldás az eszközök vagy a vállalati hálózatok védelmére, illetve nem lehet ellenőrizni a vétlen vagy szándékos adatszivárgást, adatmegosztást. A károk megelőzésére egyebek mellett azt ajánlja, hogy a cégek készítsenek átfogó árnyékinformatikai szabályzatot az engedélyezett és nem engedélyezett szoftverek és hardverek egyértelmű listájával, valamint az engedélykérés folyamatának leírásával.
MTI
Szűkítette az izraeli belügyminisztérium azoknak az országoknak a listáját, ahova megfigyelésre és támadásra használható kiberfegyvereket exportálhatnak az izraeli cégek, Magyarország nincs a listán, azon csak „stabil demokráciák” szerepelnek. Nem a Belügyminisztérium vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, így Kósa Lajos nem követett el bűncselekményt. Valamelyik állami szerv viszont megvette, és ma is használja. Vadai Ágnes szerint az adatvédelmi hatóság elnöke csak kifogásokat keres, hogy ne kelljen állást fogania a botrányról. Több mint 100 ember ellen vetette be a Fidesz itthon a Pegasus nevű kémszoftvert – derült ki a Partizán műsorából. Kósa Lajos, a legbutább fideszes jogilag minősített adattal való visszaélést követett el, amely miatt akár 3 börtönt is kaphatna. A paranoiás diktátor és a Fideszmaffia főemberei nem szeretik, ha a köznép tudja, merre járnak, ezért a magángépüket vezető pilótára is ráállították a titkosszolgálatokat. Az iPhone-okat gyártó amerikai cég nem vette jó néven, hogy az NSO olyan tisztességtelen politikusoknak értékesítette a Pegasust, akik politikai ellenfeleik, újságírók és akár civilek megfigyelésére is bevetik a terroristák és bűnözők elleni harchoz tervezett kémprogramot. Magyar állampolgárokat hallgattak le izraeli kémszoftverrel, a Fidesz egyik fele erről hazudik, a másik pedig mindent bevall. Pofátlanság, alkalmatlanság, káosz Orbán hátsó kertjében. Orbán a csengeri bizniszmenre, Kósa Lajosra osztotta a feladatot, hogy több hónapnyi sunnyogás és felelősséghárítás után csak úgy mellékesen közölje: az izraeli kémfegyvert a Belügyminisztérium szerezte be.Izrael döntött: ma már nem vehetne Pegasust Orbán
Kósa hazudott a Pegasus-ügyben, de csak azért, mert nagyon buta
DK: Péterfalvi még mindig fedezi a kormányt a Pegasus-botrányban
Orosz Anna: kommunista módszerekkel figyeltet minket a Fidesz
Stummer szerint Kósa simán bakizott Pegasus-ügyben
Pegasus-botrány: Saját pilótájukat is megfigyeltették Orbánék
Az Apple beperli az Orbánék kémszoftverét forgalmazó izraeli céget
Pegasus-ügy: Pintér sumákolt, Kósa pedig elszólta magát a lehallgatási botrányról
Kósa beismerte: a Belügyminisztérium vásárolta meg a Pegasus kémszoftvert