Budapesten egyre több tanár, diák, szülő mozdul meg, egyre több embert vonz az oktatásért kiállók elszántsága, egyre szélesebb a szolidaritás. De vajon mi történik vidéken, a kistelepüléseken, a kis falvakban? Erről is kérdeztük a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Baranya megyei elnökét. Bittnerné Tóth Krisztina szerint „a város már zúgolódik, de a vidék még hallgat”. - Hirklikk
Egy pedagógus Facebookon megjelent elbúcsúzó szép üzenetéből idézünk: „vége. Ma volt az utolsó napom az iskolában. Egész nap a könnyeimmel küzdöttem, hol a diákoktól, hol pedig a kollégáktól való búcsúzás miatt. Rövid, de annál tartalmasabb tanári pályám ért ma véget. Aki ismer, tudja, hogy gyermekkorom óta az volt a vágyam, hogy tanár legyek. 6 évig jártam egyetemre, hogy pedagógusként dolgozhassak, de sajnos ennyi időt sem tudtam eltölteni pedagógusként, mert bármennyire is szeretném, nem engedhetem meg magamnak, hogy tanárként dolgozzak.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években három szuper iskolában taníthattam gyakornokként, óraadóként vagy teljes állásban, döntenem kellett és a mai helyzetben az eszemre (és a pénztárcámra) kellett hallgatnom. Elkeserítő az oktatás állapota Magyarországon. Ott kellett hagynom az osztályomat, akiket imádtam. (…) És nem, nem azért kellett őket ott hagynom, mert elküldtek vagy meguntam, hanem azért, mert szerettem volna megélni a fizetésemből. A pedagógusok nagy részének ehhez másodállásban is dolgoznia kell. Átlagban én is 60 órát dolgoztam tavaly hetente. A változásban való hit tartott eddig a pályán, de ez most elmúlt.”
Rövidke látlelet ez a ma oktatásáról, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak is drámaian ismerős helyzet. Budapesten, a nagyvárosokban pedagógusok, diákok és szülők állnak ki az oktatás jövőjéért, és azért, hogy pedagógusoknak ne kelljen a jelenlegi helyzet miatt elhagyni a hivatásukat. De vajon miként reagál az oktatásban történtekre a vidék?
Bittnerné Tóth Krisztina, a PSZ Baranya megyei elnöke azt mondja, a város már zúgolódik, de a vidék még hallgat. Baranyában csak a város, Pécs mozdul, a vidéki iskolák, kisiskolák némák. Egyetlen egy vidéki település iskolájában volt sztrájk a múlt héten, de az a „Pécs városból kiköltöző, biogazdálkodással foglalkozó, másként gondolkodók kistelepülése. Egy teljesen más világ”. Pécsett egyébként már tartottak a diákok virrasztást a gimnáziumuknál, a PSZ és a PDSZ képviselői petíciót adtak át az ombudsmani irodában. Összefoglalták, hogyan sérülnek a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai az oktatásban, és hogy emiatt vizsgálatot kezdeményeznek Kozma Ákos ombudsmannál, volt élőlánc, a tankerület előtt együtt énekelték a Grund dalát. Azért „mozgolódnak, de csak a város. És jellemzően inkább a középiskolások, és a középiskolai tanárok. Ők mintha jobban tisztában lennének a saját értékükkel.”
S mit mondanak a falusi kisiskolák, a kistelepülések pedagógusai? „Semmit. Az ég világon semmit.” Mindenki beletörődik mindenbe. Olyan, mintha semmi probléma nem lenne. Némi magyarázat lehet erre az is, hogy sok helyen részmunkaidőben visszafoglalkoztatják a nyugdíjasokat, amivel megoldották a tanárhiányt. Ugyan kevés helyen maradt pedagógus nélkül iskola, de az érdekvédő szerint az is lehet, hogy már be sem vallják. Ő ugyanis tud olyan kistelepülési iskoláról, ahol évek óta nincs matematika tanár, mivel az azt tanító igazgatóhelyettes elment nyugdíjba. Azóta nincs is jelentkező az állásra, „mert az egy cigánytelepülés körzeti iskolája”. Hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket ki tanítja? „Hát ez az! Miután nem kapnak plusz pénzt azért, hogy oda menjenek tanítani, nem megy oda senki”.
Baranya megyében egyébként mintegy 5500 pedagógus, oktatásban dolgozó van. Közülük Pécsett a múlt héten öt százalék se sztrájkolt. Igaz, az elit gimnáziumok előtte való héten szüntették be a munkát. A megyében egyetlen polgári engedetlenkedő volt. Bittnerné Tóth Krisztina azt mondja: „nem is tudom, van-e értelme így engedetlenkedni. Az illető legfeljebb csak a saját lelkiismeretét nyugtathatja meg. Mert, ha egy 60 fős testületben egyetlen ember engedetlenkedik, a többi meg legfeljebb fotózkodni áll ki az iskola elé, annak nem sok értelme van. Viszont azóta már az egyetlen engedetlenkedő is megkapta a tankerülettől a levelet, hogyha ez még egyszer előfordul, akkor…”
A PSZ megyei elnöke azért jó hírrel is szolgált, azt mondja sok üzenetet kapott arról, hogy a PSZ november 26-i tüntetésére sokan feljönnének Pestre. „Ezzel csak egy probléma van, hogy Baranyából a mostani gázolajárak mellett egy buszt Pestre indítani, több mint félmillió forint. Hiába lenne három busznyi tüntető is, a megyei irodának az másfél millió forintnyi kiadást jelentene. És addig még változhat fölfelé a gázolaj ára. Úgyhogy „ingyen” buszt semmiképpen nem tudunk indítani.”
Azt is elmondta, a PDSZ pécsi irodavezetőjével azért egyeztetnek arról, mikor legyen a következő megmozdulás a városban. „Elaprózni” sem érdemes, mert az se jó, ha túl sok rendezvény van. Viszont az se lenne jó, ha „elfáradna ez a történet. Bár úgy látom, inkább gerjeszti magát egyelőre.” Igaz, inkább a városban. Hiszen mivel egy kistelepülésen nincs is másik munkalehetőség, sokan „eltántorodtak”, megijedtek attól, hogy kirúgtak embereket. „Mit tehettem? Századszor is elmondtam nekik, a sztrájk az törvényes! Amiatt nem lehet kirúgni senkit, mert sztrájkol. Nem kell ettől félni!”
Forrás: Hírklikk
Annak ellenére, hogy az elmúlt években három szuper iskolában taníthattam gyakornokként, óraadóként vagy teljes állásban, döntenem kellett és a mai helyzetben az eszemre (és a pénztárcámra) kellett hallgatnom. Elkeserítő az oktatás állapota Magyarországon. Ott kellett hagynom az osztályomat, akiket imádtam. (…) És nem, nem azért kellett őket ott hagynom, mert elküldtek vagy meguntam, hanem azért, mert szerettem volna megélni a fizetésemből. A pedagógusok nagy részének ehhez másodállásban is dolgoznia kell. Átlagban én is 60 órát dolgoztam tavaly hetente. A változásban való hit tartott eddig a pályán, de ez most elmúlt.”
Rövidke látlelet ez a ma oktatásáról, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak is drámaian ismerős helyzet. Budapesten, a nagyvárosokban pedagógusok, diákok és szülők állnak ki az oktatás jövőjéért, és azért, hogy pedagógusoknak ne kelljen a jelenlegi helyzet miatt elhagyni a hivatásukat. De vajon miként reagál az oktatásban történtekre a vidék?
Bittnerné Tóth Krisztina, a PSZ Baranya megyei elnöke azt mondja, a város már zúgolódik, de a vidék még hallgat. Baranyában csak a város, Pécs mozdul, a vidéki iskolák, kisiskolák némák. Egyetlen egy vidéki település iskolájában volt sztrájk a múlt héten, de az a „Pécs városból kiköltöző, biogazdálkodással foglalkozó, másként gondolkodók kistelepülése. Egy teljesen más világ”. Pécsett egyébként már tartottak a diákok virrasztást a gimnáziumuknál, a PSZ és a PDSZ képviselői petíciót adtak át az ombudsmani irodában. Összefoglalták, hogyan sérülnek a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai az oktatásban, és hogy emiatt vizsgálatot kezdeményeznek Kozma Ákos ombudsmannál, volt élőlánc, a tankerület előtt együtt énekelték a Grund dalát. Azért „mozgolódnak, de csak a város. És jellemzően inkább a középiskolások, és a középiskolai tanárok. Ők mintha jobban tisztában lennének a saját értékükkel.”
S mit mondanak a falusi kisiskolák, a kistelepülések pedagógusai? „Semmit. Az ég világon semmit.” Mindenki beletörődik mindenbe. Olyan, mintha semmi probléma nem lenne. Némi magyarázat lehet erre az is, hogy sok helyen részmunkaidőben visszafoglalkoztatják a nyugdíjasokat, amivel megoldották a tanárhiányt. Ugyan kevés helyen maradt pedagógus nélkül iskola, de az érdekvédő szerint az is lehet, hogy már be sem vallják. Ő ugyanis tud olyan kistelepülési iskoláról, ahol évek óta nincs matematika tanár, mivel az azt tanító igazgatóhelyettes elment nyugdíjba. Azóta nincs is jelentkező az állásra, „mert az egy cigánytelepülés körzeti iskolája”. Hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket ki tanítja? „Hát ez az! Miután nem kapnak plusz pénzt azért, hogy oda menjenek tanítani, nem megy oda senki”.
Baranya megyében egyébként mintegy 5500 pedagógus, oktatásban dolgozó van. Közülük Pécsett a múlt héten öt százalék se sztrájkolt. Igaz, az elit gimnáziumok előtte való héten szüntették be a munkát. A megyében egyetlen polgári engedetlenkedő volt. Bittnerné Tóth Krisztina azt mondja: „nem is tudom, van-e értelme így engedetlenkedni. Az illető legfeljebb csak a saját lelkiismeretét nyugtathatja meg. Mert, ha egy 60 fős testületben egyetlen ember engedetlenkedik, a többi meg legfeljebb fotózkodni áll ki az iskola elé, annak nem sok értelme van. Viszont azóta már az egyetlen engedetlenkedő is megkapta a tankerülettől a levelet, hogyha ez még egyszer előfordul, akkor…”
A PSZ megyei elnöke azért jó hírrel is szolgált, azt mondja sok üzenetet kapott arról, hogy a PSZ november 26-i tüntetésére sokan feljönnének Pestre. „Ezzel csak egy probléma van, hogy Baranyából a mostani gázolajárak mellett egy buszt Pestre indítani, több mint félmillió forint. Hiába lenne három busznyi tüntető is, a megyei irodának az másfél millió forintnyi kiadást jelentene. És addig még változhat fölfelé a gázolaj ára. Úgyhogy „ingyen” buszt semmiképpen nem tudunk indítani.”
Azt is elmondta, a PDSZ pécsi irodavezetőjével azért egyeztetnek arról, mikor legyen a következő megmozdulás a városban. „Elaprózni” sem érdemes, mert az se jó, ha túl sok rendezvény van. Viszont az se lenne jó, ha „elfáradna ez a történet. Bár úgy látom, inkább gerjeszti magát egyelőre.” Igaz, inkább a városban. Hiszen mivel egy kistelepülésen nincs is másik munkalehetőség, sokan „eltántorodtak”, megijedtek attól, hogy kirúgtak embereket. „Mit tehettem? Századszor is elmondtam nekik, a sztrájk az törvényes! Amiatt nem lehet kirúgni senkit, mert sztrájkol. Nem kell ettől félni!”
Forrás: Hírklikk
