A politika átvette az irányítást, a kormányok döntései irányítják a gazdaságot, amiben egyre inkább kirajzolódik egy Kína–Amerika kétpólusú világrend – jelentette ki az idei év egyik legjelentősebb konferenciáján Hernádi Zsolt. A Mol-vezér szerint az orosz energiafüggőség miatt Európa húzza a rövidebbet, és ha ez így folytatódik, a jövő év sokkal hidegebb lesz, mint az idei, mert több tízmilliárd köbméter gáz hiányozik majd a tározókból - írja a Blikk.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forum 2022 konferencián tarott előadást „A jövő energiája, az energia jövője” témakörben. Beszédében részletezte azon észrevételeit, hogy szerinte az üzleti döntések helyét a gazdaságban átvette a politika, ami mentén egyre élesebben kirajzolódik az USA és a Kína vezetésével kialakult kétpólusú világrend.
Úgy látja, ebben a „játékban” Európa húzza a rövidet, aminek egyik fő oka az orosz energiafüggőség. „Ha fenn szeretnénk tartani az energiabiztonságot, és a győztes oldalon szeretnénk kikötni a kétpólusú rendszerben, ahhoz elengedhetetlen lenne, hogy visszatérjünk a józan ész politikájához, azaz ne csak a geopolitika, de az üzleti racionalitás is helyet kapjon annál az asztalnál, ahol a hosszú távú, meghatározó döntéseket hozzák” – érvelt Hernádi Zsolt.
Szerinte az eddig ismert világ már nem jön vissza, mert hosszú távú hatásai lesznek a világgazdaságra a koronavírus-válságnak, a kétpólusú rendszer kialakulásának, az energiaválságnak és a háborúnak.
Emiatt a globalizációs integráció lelassult, vagy éppen szétesőben van.
Beszédében kifejtette, hogy a kétpólusú világrend eleinte Donald Trump vámháborújával indult, majd a koronavírus-járvány is ráerősített az ellátási láncok újragondolásával, de a legfrissebb exporttilalmak is ezt segítik elő – mutatott rá a vezérigazgató.
Úgy látja, a háborúnak köszönhetően Oroszország Kínához sodródik az új rendszerben, ami súlyos gondokat okoz Európában. A szakember kiemelte: ez a világrend nem gazdasági, hanem politikai döntések és érdekek folyamán alakult és alakul.
„Az európai szankciók határozzák meg a kontinens gazdasági jövőjét, az amerikai szankciók határozzák meg, hogy az amerikai cégek hova, mikor, mennyit fektethetnek be” – húzta alá, kiemelve: Európa húzza a rövidet ebben a „játékban” az orosz energiától való függősége miatt. Hernádi szerint ez annak dacára történik, hogy erre a veszélyre már régen felhívták a figyelmet a döntéshozók. Azóta azonban szerinte a függőség nemhogy mérséklődött volna, de még jelentősebb is lett a kontinensen.
Hernádi hangsúlyozta azt is, hogy korábban az volt Európában a hozzáállás, hogy az orosz energiaforrás olcsó és megbízható, ám most a háború és a szankciók miatt minden megváltozott: a kontinensre eddig érkező földgáz 39 százalékát, a kőolaj 27 százalékát, illetve a dízeltermékek 10 százalékát kéne pótolni valahonnan, ami – abban a tudatban, hogy az oroszok a kínai pólus felé közelednek – elképesztően nehéz kérdés.
A Mol-vezér eztán kijelentette, hogy az előrejelzések szerint jövőre hiányzik majd a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz.
Hernádi úgy gondolja, nem az idei tél lesz a probléma, hiszen idén még jön az orosz gáz, hanem a jövő tél lesz bajos. Beszédében a lehetséges megoldást is felvázolta. A Mol-csoport vezérigazgatója szerint 3 dolognak kellene teljesülnie, hogy megoldódjon a helyzet, és végre fennálljon az energiabiztonság.
Szerinte biztosítani kell az elég és elérhető energiát, dollármilliárdokat kell költeni az orosz energiahordozóktól való függés minimalizálására és tovább kell menni a zöld átmenet útján is.
Forrás: Blikk.hu
Úgy látja, ebben a „játékban” Európa húzza a rövidet, aminek egyik fő oka az orosz energiafüggőség. „Ha fenn szeretnénk tartani az energiabiztonságot, és a győztes oldalon szeretnénk kikötni a kétpólusú rendszerben, ahhoz elengedhetetlen lenne, hogy visszatérjünk a józan ész politikájához, azaz ne csak a geopolitika, de az üzleti racionalitás is helyet kapjon annál az asztalnál, ahol a hosszú távú, meghatározó döntéseket hozzák” – érvelt Hernádi Zsolt.
Szerinte az eddig ismert világ már nem jön vissza, mert hosszú távú hatásai lesznek a világgazdaságra a koronavírus-válságnak, a kétpólusú rendszer kialakulásának, az energiaválságnak és a háborúnak.
Emiatt a globalizációs integráció lelassult, vagy éppen szétesőben van.
Beszédében kifejtette, hogy a kétpólusú világrend eleinte Donald Trump vámháborújával indult, majd a koronavírus-járvány is ráerősített az ellátási láncok újragondolásával, de a legfrissebb exporttilalmak is ezt segítik elő – mutatott rá a vezérigazgató.
Úgy látja, a háborúnak köszönhetően Oroszország Kínához sodródik az új rendszerben, ami súlyos gondokat okoz Európában. A szakember kiemelte: ez a világrend nem gazdasági, hanem politikai döntések és érdekek folyamán alakult és alakul.
„Az európai szankciók határozzák meg a kontinens gazdasági jövőjét, az amerikai szankciók határozzák meg, hogy az amerikai cégek hova, mikor, mennyit fektethetnek be” – húzta alá, kiemelve: Európa húzza a rövidet ebben a „játékban” az orosz energiától való függősége miatt. Hernádi szerint ez annak dacára történik, hogy erre a veszélyre már régen felhívták a figyelmet a döntéshozók. Azóta azonban szerinte a függőség nemhogy mérséklődött volna, de még jelentősebb is lett a kontinensen.
Hernádi hangsúlyozta azt is, hogy korábban az volt Európában a hozzáállás, hogy az orosz energiaforrás olcsó és megbízható, ám most a háború és a szankciók miatt minden megváltozott: a kontinensre eddig érkező földgáz 39 százalékát, a kőolaj 27 százalékát, illetve a dízeltermékek 10 százalékát kéne pótolni valahonnan, ami – abban a tudatban, hogy az oroszok a kínai pólus felé közelednek – elképesztően nehéz kérdés.
A Mol-vezér eztán kijelentette, hogy az előrejelzések szerint jövőre hiányzik majd a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz.
Hernádi úgy gondolja, nem az idei tél lesz a probléma, hiszen idén még jön az orosz gáz, hanem a jövő tél lesz bajos. Beszédében a lehetséges megoldást is felvázolta. A Mol-csoport vezérigazgatója szerint 3 dolognak kellene teljesülnie, hogy megoldódjon a helyzet, és végre fennálljon az energiabiztonság.
Szerinte biztosítani kell az elég és elérhető energiát, dollármilliárdokat kell költeni az orosz energiahordozóktól való függés minimalizálására és tovább kell menni a zöld átmenet útján is.
Forrás: Blikk.hu
