Jövőre alacsonyabb nyugdíjemelkedés várható

„Jövőre tíz százalék feletti infláció valószínű” – idézte a Portfolió Varga Mihály pénzügyminisztert, aki egy keddi háttérbeszélgetésen a gazdasági idei és jövő évi kilátásairól számolt be. A kormány már korábban belengette, hogy kénytelen módosítani a nyáron elfogadott jövő évi költségvetést, s a miniszter most megerősítette, hogy erre decemberben visszatérnek, addigra majd sokkal pontosabb adataik lesznek. Varga szavaiból az szűrhető le, hogy legalább tíz százalékos inflációval számolják át és módosítják majd a 2023-as költségvetést, ami azt jelenti, hogy ennyivel kellene a nyugdíjakat is megemelni január 1-jével. Apelláta nem lehet, ugyanis ezt írja elő törvény. De van-e okuk az örömre a nyugdíjasoknak? Mellár Tamást kérdeztük. „Valóban, ez törvényi kötelezettség, de nyilvánvalóan van egy ’késési’ idő a kormány alkalmazkodására” – mondta a szakértő, de rámutatott, látszik: Orbánék érdeküknek tartják, hogy viszonylag alacsonyabb inflációval tervezzenek, s aszerint adják a nyugdíjemelést, hogy majd csak a későbbiekben igazítsák ki, az év második felében, amikor kiderül, hogy mégis csak magasabb az infláció. Ahogy az idén, úgy minden bizonnyal jövőre is ezt akarják eljátszani, nem véletlen, hogy Varga tíz százalék feletti drágulási ütemet emleget anélkül, hogy akár utalna arra, mennyivel efeletti fogyasztói árszint-emelkedésre számítanak. Mint Mellár emlékeztetett rá, a legfrissebb, az augusztusi állapotot rögzítő KSH-jelentés szerint húsz százalékos az infláció, szerinte egész évben tartja ezt a szintet, sőt, a jövő év első negyedében is körülbelül ilyen magas marad. Ezt nem nehéz megjósolni, részint, mert az idei szárazság miatt nem reális az élelmiszerárak csökkenése, sőt, inkább az a valószínű, hogy nagyjából a mostanihoz hasonlóan ütemben emelkednek majd – indokolta. Emellett kérdés, mikor szüntetik meg az üzemanyag-ársapkát, mert annak is inflációnövelő hatása lesz, ahogy az energiaárak emelkedésének, amit igazán majd most érzünk meg. „Azt látom, ha a jövő év első negyedében is kitart a húsz százalék körüli infláció, akkor éves szinten is a két számjegyű tartományban marad” – jegyezte meg. És akkor még nem beszéltünk a forint árfolyamának alakulása miatti kockázatról – tért át egy további, az inflációt jelentősen befolyásoló tényezőre. Mellár úgy látja, kialakult egy árfolyam inflációs spirál: a forint gyengül, ami az importon keresztül emeli az inflációt, amivel párhuzamosan – a magyar gazdaság alacsony versenyképessége miatt – erőteljes igény mutatkozik az exportot segítő további leértékelésre, s ez hajtja a spirál másik elemét. „Ha ez masszívan megmarad, akkor nemigen tudunk majd megszabadulni a két számjegyű inflációtól – ez pedig azt is jelenti, hogy alacsony az a tíz százalék körüli infláció, amivel a kormány végül majd a jövő évi költségvetésben számolni akar” – szögezte le. Mondjuk, ebben nincs semmi új, ezt minden évben eljátsszák a nyugdíjasokkal: jóval alacsonyabb inflációval és erősebb forinttal tervezik a következő évi költségvetést – vetettük közbe. Egyetértve ezzel, Mellár felidézte, hogy a decemberben módosítandó jövő évi büdzsét eredetileg 370 forintos euróárfolyammal és 5,2 százalékos inflációval számolták ki. (E sorok írásakor egyébként egy euró 432,50 forintot ér, az infláció pedig 20,1 százalékos.) Mint emlékeztetett: már nyáron is mindenki tudta, hogy inflációs szakaszban vagyunk. A büdzsé megszavazásakor, július második felében már ismert volt a júniusi 11,7 százalékos inflációs adat, s azt is lehetett tudni, hogy a forint-euró árfolyam július elején 398,7-tel nyitott. Az is tudvalevő volt, hogy az energiaárak – már korábban – szárnyalni kezdtek a világpiacon, „csak éppen kormányzati szinten nem reagáltak minderre”. Arról nem szólva – amint a költségvetés júniusi vitájában ellenzéki térfélről szintén számtalanszor elmondták –, hogy ilyen bizonytalan időszakban később kellene a következő évi költségvetést elfogadni – emlékeztetett a képviselő. Lehet-e számszerűsíteni, hogy mennyit veszítenek a nyugdíjasok azzal, hogy évek óta, nyilvánvalóan szándékosan, nem az év elején, hanem az év végén – vagy ahogy az idén, az év közepén és az év végén is – igazítják a módosuló inflációhoz a nyugdíjak emelésének a mértékét? Mert ugyan visszamenőleg megkapják az eredeti és az emelt nyugdíj közötti különbözetet, de nekik addig is élni kell, miközben folyamatosan romlik az anyagi pozíciójuk. – vetettük fel. „Forint-fillérre nem igazán lehet kiszámolni, ez egyébként is nyugdíjanként eltérő, de azt biztosan állíthatom, hogy ez így nem jelent teljes kompenzációt a számukra” – szögezte le Mellár. Mint hozzátette: nyilvánvaló, hogy amikor döntenek a kompenzációról, akkor az éppen adott helyzetnek megfelelő állapotra húzzák fel a nyugdíjakat, s bár visszamenőleg kiigazítanak, de még így is veszítenek az érintettek. Szerinte ilyen esetben vagy egy összegű – differenciált – támogatást kellene adni a nyugdíjasoknak, vagy magasabb százalékos kiigazítást kellene megállapítani. Kormányzati oldalról gyakran hivatkoznak arra, hogy mennyire jól bánnak a nyugdíjasokkal, s példaként hozzák fel a 13. havi nyugdíj rendszerének visszaállítását. Jogos-e a melldöngetés? – kérdeztük. Mellár egyetlen számmal demonstrálta, hogy a valóban jól csengő 13. havi nyugdíj ténylegesen mennyit jelent az érintettek számára. Mint kiszámolta: „valóban jól hangzik, de gondoljunk csak bele, hogy az éves teljes kézhez kapott összegnek pusztán a nyolc százalékát teszi ki a 13. havi nyugdíj. Most emlékeztessek arra, hogy a nyugdíjasok fogyasztásából az átlagos fogyasztókénál sokkal nagyobb súlyt kihasító élelmiszer jelen pillanatban 35, a lakossági energia pedig 62 százalékkal drágult az elmúlt egy évben?”. Ha már itt tartunk, mit szól ahhoz, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnál végre megjelent egy, a korábbinál mindenképpen számottevőbb – 1,8 százalékpontos – különbség a nyugdíjas és az általános infláció között? – kérdeztük, utalva arra, hogy a szakértők már nagyon régen sérelmezik: a KSH nyugdíjas fogyasztói kosara alapján kihozott nyugdíjas infláció nem reális. Mellár némileg ironikusan úgy reagált erre: „Talán érzik, hogy tarthatatlan az eddigi számítás? Vagy esetleg kezdik beárazni, hogy nem lesz örökké Fidesz-kormány?”.

Forrás: Hírklikk