A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. (hvg.hu)
A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
Az ország 2022-es költségvetése megközelítően sem fog úgy alakulni, mint ahogy a költségvetési törvényben le van fektetve – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi, az első félév adatai alapján előrejelzéseket tevő költségvetési jelentéséből.
Az eltérés okai egyrészt külsők, a gazdasági folyamatok nagyon nem úgy alakulnak, ahogy a kormány a büdzsé tervezésekor számolt. Ami persze nem meglepő, a költségvetés tavaly tavasszal készült, az Országgyűlés nyáron fogadta el. A kormány elég kifacsart logikával ragaszkodik hozzá, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja – miközben az eredmény még békeévekben is az volt, hogy menet közben a valóság alaposan elszakadt a tervektől. A pandémia óta pedig még inkább. Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter már kijelentették, hogy a 2023-as költségvetést 2022 végén áttervezik.
Az idei költségvetést illetően az egyik legfontosabb különbség, hogy a kormány 3 százalékos inflációval tervezte azt – a jegybank legfrissebb előrejelzése az éves átlagos inflációt a 13,5-14,5 százalékos sávba várja (az infláció év elején még kisebb volt, év végén 22 százalék körül tetőzhet, jelenleg 20 százalék fölött jár). A bruttó keresettömeg (a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának összesített keresete) növekedése várhatóan sokkal nagyobb lesz annál, mint amivel a kormány tervezett: 9,8 százalék helyett 17,7 százalék. A gazdasági növekedés ugyanakkor valamivel kisebb, nem 5,2 százalékos, hanem csak 3-4 százalékos (megint csak éves átlagban, az utolsó negyedévre már zsugorodás várható).
A pénzforgalmi hiány 1100 milliárddal magasabb lesz
Az eltérés okai másrészt belsők, a kormány az eltérő gazdasági körülményekre reagáló és azoktól teljesen független intézkedésekkel is eltért a költségvetési tervtől. Fontos megjegyezni, hogy a kormány mindennek ellenére nem módosította – mármint nem vitte be az Országgyűlés elé a kormánypárti többséggel módosíttatni – a költségvetési törvényt. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a hatályos költségvetési törvény a GDP 5,9 százalékában határozza meg az éves hiánycélt. Ezt a kormány bemondással már 2021 decemberében 4,9 százalékra csökkentette, majd bemondással 6,1 százalékra emelte. Utóbbira azért volt szükség, mert az uniós eredményszemléletű hiányt növeli az extra földgázkészlet-felhalmozás.
Forrás: hvg.hu
Az ország 2022-es költségvetése megközelítően sem fog úgy alakulni, mint ahogy a költségvetési törvényben le van fektetve – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi, az első félév adatai alapján előrejelzéseket tevő költségvetési jelentéséből.
Az eltérés okai egyrészt külsők, a gazdasági folyamatok nagyon nem úgy alakulnak, ahogy a kormány a büdzsé tervezésekor számolt. Ami persze nem meglepő, a költségvetés tavaly tavasszal készült, az Országgyűlés nyáron fogadta el. A kormány elég kifacsart logikával ragaszkodik hozzá, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja – miközben az eredmény még békeévekben is az volt, hogy menet közben a valóság alaposan elszakadt a tervektől. A pandémia óta pedig még inkább. Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter már kijelentették, hogy a 2023-as költségvetést 2022 végén áttervezik.
Az idei költségvetést illetően az egyik legfontosabb különbség, hogy a kormány 3 százalékos inflációval tervezte azt – a jegybank legfrissebb előrejelzése az éves átlagos inflációt a 13,5-14,5 százalékos sávba várja (az infláció év elején még kisebb volt, év végén 22 százalék körül tetőzhet, jelenleg 20 százalék fölött jár). A bruttó keresettömeg (a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának összesített keresete) növekedése várhatóan sokkal nagyobb lesz annál, mint amivel a kormány tervezett: 9,8 százalék helyett 17,7 százalék. A gazdasági növekedés ugyanakkor valamivel kisebb, nem 5,2 százalékos, hanem csak 3-4 százalékos (megint csak éves átlagban, az utolsó negyedévre már zsugorodás várható).
A pénzforgalmi hiány 1100 milliárddal magasabb lesz
Az eltérés okai másrészt belsők, a kormány az eltérő gazdasági körülményekre reagáló és azoktól teljesen független intézkedésekkel is eltért a költségvetési tervtől. Fontos megjegyezni, hogy a kormány mindennek ellenére nem módosította – mármint nem vitte be az Országgyűlés elé a kormánypárti többséggel módosíttatni – a költségvetési törvényt. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a hatályos költségvetési törvény a GDP 5,9 százalékában határozza meg az éves hiánycélt. Ezt a kormány bemondással már 2021 decemberében 4,9 százalékra csökkentette, majd bemondással 6,1 százalékra emelte. Utóbbira azért volt szükség, mert az uniós eredményszemléletű hiányt növeli az extra földgázkészlet-felhalmozás.
Forrás: hvg.hu
