Bár azzal, hogy egy hónap alatt 4,5 százalékponttal emelkedett a hazai éves fogyasztói-árindex, rekordot döntöttünk Európában, az MNB abban bízik, hogy jövő ilyenkor már alacsonyabb lesz az infláció, mint most - írja a 168.hu.
A Privátbankár.hu szerint várható volt, hogy a rezsinövelés miatt augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztói-árindex, viszont a 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, infláció-rekordot döntöttünk. Utoljára 1996 novemberében volt ilyen magasságokban az éves infláció, és érdekes módon az akkori érték ugyanakkora, mint a mostani: 20,1 százalék. „E havi körképünkből egyébként kiderül, hogy még a mostani, háborúval terhelt, válságos környezetben sem törvényszerű, hogy emelkedjen az infláció” – összegzi a lap, hozzátéve: bár cikkük megjelenésééig a szeptemberi fogyasztóiár-indexet publikáló 37 országból 26-ban fokozódott az éves pénzromlás mértéke, 11 országban viszont csökkent. „Az infláció elleni védekezés fő monetáris politikai ellenszere a jegybanki alapkamat emelése,” ezzel az eszközzel pedig nem csak a Magyar Nemzeti Bank élt, hanem Románia, Izland, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia is. Svájc és Dánia is szigorított, ezzel eltűntek a kontinensről a negatív alapkamatok. Európában, szeptemberben Magyarország 13 százalékos jegybanki alapkamatánál csak Ukrajna és Moldova rendelkezett magasabb értékekkel. A dobogós hely megtartása azonban kétséges, az MNB tavaly júniusban, még a 0,6 százaléknál elindult kamatemelési ciklust lefújta, tehát úgy döntött, hogy más eszközökkel próbálja leszorítani a jövő év elejére akár 23-25 százalékon tetőző inflációt. Az elképzelést nem csak a kincstári optimizmus inspirálja, hanem az is, hogy Orbán Viktor a napokban kérte fel Varga Mihály pénzügyminiszert és Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét, hogy jövőre felezzék meg a 2022-es szeptemberi értéket, tehát vigyék 10 százalék alá az inflációt.
Forrás: 168.hu
Forrás: 168.hu
