Egy szerethető, jól használható alkalmazásnak a felhasználóból kéne kiindulnia. Ezt nem sikerült teljesítenie Tarlósék teljesen elhibázott 10 milliárdos elektronikus jegyrendszerének. Szakértővel beszélgettünk a rendszer legnagyobb hibáiról.
Előző cikkünkben összefoglaltuk, milyen rögös út vezetett ahhoz, hogy 2019 szeptemberére létrejöjjön a szinte teljesen használhatatlan budapesti elektronikus jegyrendszer. Cikkünk második részében az Ez a Lényegnek nyilatkozó szakértő segítségével végigvesszük, milyen hibákat követtek el az alkalmazás létrehozásánál.
Már a regisztrációs rendszer is teljes csőd!
A portálunknak megszólaló szakértő első körben a regisztrációs rendszer elhibázottságát emelte ki. Mint mondta: regisztrációnál egy minimum 8 karakterből álló azonosítót kell megadni. Ez nonszensz. A világon minden rendszer sokkal egyszerűbb megoldással, az e-mail címet használja fel azonosítónak. Ráadásul így egyetlen e-mail címmel több felhasználói fiók is regisztrálható.
De jól látható módon a felhasználóbarát kialakítás sem volt szempont a rendszer létrehozásakor. Például rögtön a regisztráció legelején meg kell adni, hogy cég vagy magánszemély számára hozzuk-e létre a felhasználói fiókot.
Az egyszerűség lenne a lényeg, de itt minden túlbonyolított.
Minden hozzáértő szakember tudja, ha egy jegyvásárlást akarunk digitális platformra átemelni, akkor annak a sima, offline vásárláshoz kell hasonlítania. Ez a BKK e-jegy rendszere esetén egyáltalán nem sikerült.
Ha belegondolunk, egy jegypénztárban történő jegyvásárlás esetén a világon semmilyen adatot nem kérnek tőlünk. Az e-jegy esetén mégis feleslegesen sok információt kell megadni magunkról. Teljesen jogosan merül fel az átlag felhasználóban a kérdés: mégis miért?
Sajnos nem csak a regisztrációnál vannak bajai az alkalmazásnak.
A szakértő azt is elmondta, hogy nem csak a magánszemélyként történő regisztráció esetén okoz fejfájást a rendszer dilettáns kialakítása.
Már-már elképzelhetetlen, de 2019-ben ott tart a budapesti e-jegyrendszer, hogy minden cégadatot egyesével be kell írogatni, hiába lenne mindez behúzható a Cégjegyzékből. Egyszerűen csak össze kéne kapcsolni például a cegbirosag.com-al, vagy az e-beszámolóval.
De kifejezetten rejtélyes feladatokat is állít a felhasználó elé a rendszer: van egy csoportazonosító nevű mező, aminek semmilyen értelme nincsen. A formátuma alapján adószámot lehet beírni oda, de azt már korábban meg kellett adni. Semmi értelme.
Ugyan ilyen hibás az irányítószám rubrikája. 2-10 karaktert lehet beírni számokkal és az ABC betűivel. A telefonos alkalmazás tehát még azzal sincs tisztába, hogy az irányítószám mindössze 4 darab szám.
Még a biztonsági eszköztára is elavult!
Megkérdeztük a nyilatkozó szakértőt, mi a helyzet a biztonsággal. Milyen módszert használ az alkalmazás, hogy ne tudjon illetéktelen személy vásárolni a felhasználói fiókunkkal?
-Közvetlenül a regisztráció után e-mailes aktiválásra van szükség. Ez már önmagában elavult. Ma már egy rendszer sem kér ilyet.
Ráadásul amennyiben hosszabb ideig nem használja a felhasználó az alkalmazást, a következő megnyitásnál PIN-kódot kell megadni, ami szintén teljesen felesleges. Az egy logikus biztonsági megoldás lenne, ha vásárláskor kódot kéne megadni, de az alkalmazás megnyitásához indokolatlan macerát jelent csak.
Szakértő: Nem csak az alkalmazás, az egész rendszer hibás.
Mindemellett, ha az ember használni kezdi az e-jegyrendszert, hamar rájön, nem csak az alkalmazás felhasználhatóságával vannak bajok. Üzletileg is hibás a kivitelezés.
Az egy jó kérdés, hogy miért, de csak 1, 3 és 7 napos jegyet lehet vásárolni az alkalmazással. Pedig az egyik leghasznosabb funkciója az lenne az elektronikus jegyeknek, hogy például 3 megálló erejéig is pillanatok alatt vehet a felhasználó egy vonaljegyet. Ezt ma nem lehet megtenni. Pedig egyáltalán nem lenne nagy ördöngösség egy ilyen lehetőség kialakítása: QR-kóddal látják el a tömegközlekedési eszközöket, amit felszállás után csak le kell olvasni a telefonnal.
Szintén hatalmas hiba, hogy az applikáción belül vásárolt jegyet a felszállás után érvényesíteni kell a járművön. Ez teljesen értelmetlen és indokolatlan, hiszen ezek időre vásárolt bérletek, amik csak egy konkrét időszakon belül érvényesek.
Fejlesztés tekintetében is borzasztó a kivitelezés.
A szakértővel való beszélgetésből az is bebizonyosodott, hogy még informatikailag is képesek voltak elrontani szinte mindent. Rengeteg például a hosszabb-rövidebb homokórázás az alkalmazáson belül, miközben csak teljesen statikus képernyők között navigál a felhasználói felület. Láthatóan nem megfelelő a program informatikai kivitelezése.
Vannak példák a világban jól működő rendszerekre, csak azokat kellett volna leutánozni.
Teljesen egyértelmű, hogy a rendszert adatbázis szemléletű tervezéssel hozták létre. Pedig nem kérdés, hogy egy szerethető, jól használható alkalmazás mindig a felhasználóból indul ki.
Egy jól működő, a felhasználók érdekeit, igényeit szem előtt tartó alkalmazás valójában nagyon egyszerűen leírható: Csak annyi lenne a lényeg, hogy az utas beregisztráljon a rendszerbe, megadja a bankkártyájának adatait és használja a tömegközlekedést. Majd a hónap végén az alkalmazás kiszámolja, hogy az adott időszakban mennyit utazott. Az alapján eldönti, hogy bérlet, hetijegy vagy napijegy kiváltásával jár-e a legjobban a felhasználó.
Tarlós még egy működőképes e-jegyrendszert sem tudott összehozni a budapesti embereknek.
Az Orbán-báb Tarlós 9 év alatt képtelen volt összehozni egy működőképes, használható elektronikus jegyrendszert a budapesti embereknek. Elszórta rá több tízmilliárd forintunkat, megkapott hozzá minden támogatást, de még így sem volt képes ennek teljesítésére.
Ilyen ügyekkel a háta mögött nem csoda, ha menekül a főpolgármester-jelölti vita elől. Hiszen minden bizonnyal nem tudna válaszolni a kérdésre:
Hogyan lehet ekkorát bukni főpolgármesterként?
