Kornis Mihály könyvben dolgozta fel, de az 56-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült belőle színdarab is. Nem véletlenül: Az egy órás beszéd végére az ember, aki évtizedeken keresztül teljhatalmú ura volt az országnak, már nem félelmet, utálatot vagy tiszteletet keltett, hanem szánalmat.
Egy shakespeare-i királydráma zajlott le az MSZMP Központi Bizottságának 1989 áprilisi ülésén, amikor váratlanul és hivatlanul megjelent a pártfőtitkári címről már lemondatott, háttérbe szorított, de hivatalosan még a (súlytalan) pártelnöki posztot betöltő Kádár János és hosszan beszélni kezdett.
Az az ember, aki az 56-os forradalom véreskezű letörőjéből három évtized alatt apafigurává, a legvidámabb barakk melósokkal hamiskásan mosolyogva összekacsintós vezetőjévé vált, zavarosan össze-visza csapongott egy órán át.
Akik ott voltak, némán és döbbenten hallgatták. Grósz Károly - Kádár utódja a pártfőtitkári poszton - néhányszor próbálta ugyan félbeszakítani és szünetet elrendelni, de Kádár hajthatatlan volt. Nem akarta félbeszakítani a beszédét, amelyben az 1945 után történtekben vállalt szerepével, felelősségével próbált számot vetni.
Rettegett attól, hogy számonkérik és bíróság elé állítják (mint egykor ő Nagy Imrét), ezért ragaszkodott ahhoz, hogy ezen az eseményen, ahol újságírók is jelen voltak, beszélhessen. Így akarta a még meglévő népszerűségét felhasználni a saját maga megmentésére.
A néhol összefüggéstelen beszéd lényege az önfelmentés volt saját bűnei alól.
Először Rajk László jelent meg a beszédében, majd Nagy Imre is. A végére Kádár összeomlott. Nehezen, de kimondta, hogy ő mindenkit sajnál. Bocsánatot nem kér, de sajnál. Hallani, hogy sokáig küzd ezzel a mondattal, mire kimondja.
Volt, aki megkönnyezte, meghatódott ezen a végtelenül zavaros, hosszú beszéden. Addig jó, míg Kádár él - sokan vallották ezt a a nyolcanas években, és a KB öreg kommunista tagjainak azzal kellett szembesülniük, hogy ez a vég szemmel láthatóan már nagyon közel van.
Az ember, aki évtizedeken keresztül teljhatalmú ura volt az országnak, már nem félelmet, utálatot vagy tiszteletet keltett, hanem szánalmat.
A korábbi pártvezér többet nem állt a nyilvánosság elé. Egy hónappal később az MSZMP KB minden tisztségétől megfosztotta. Két hónappal később már kórházban volt. Három hónap múlva, július 6-án pedig elhunyt. Szimbolikus módon pont azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc Kádár vérbírósága által kivégeztetett miniszterelnökét és mártírtársait felmentette az ellenük 1958-ban emelt hamis vádak alól.
A királydráma végetért.
Kapcsolódik
Még a Kádár-rendszer bábparlamentjét sem hagyták ki az ország költségvetésének elfogadásából
Határozatképtelen volt a költségvetési bizottság ülése, amin tájékoztatót hallgattak volna meg a 2023-as büdzsé rendeleti úton történő módosításáról. Vajda Zoltán szerint a Fidesz egy harminckétéves hagyományt rúg fel azzal, hogy kihagyja a parlamentet a költségvetés megalkotásából.
Kapcsolódik
Kádárral népszerűsíti új fotókötetét a Fidesz-csicska L. Simon
Egészen úgy néz ki, hogy az elmúlt 50 év kuka. A Fidesszel visszatértünk az igazi pártállami időkbe - a különbség a legsötétebb kommunizmus és a NER közt 3 ciklus Fidesz után elhanyagolható. Még rá is játszanak a párhuzamra!
Kapcsolódik
Kádár lett a példaképe az álszent Semjénnek
A magyar határkerítésen innen, a vasfüggönyön túl a fővadász uraság Kádár Jánossal próbálja népszerűsíteni a közpénztemető vadászati világkiállítását. Semjén Zsolt szerint az ország érdeke, hogy 77 milliárdot kidobjunk az ablakon.
