Ez a háború csak egyféleképpen érhet véget: az eredeti határok helyreállításával. Hogy ezt az ukrán hadsereg éri el, vagy Putyin hatalma omlik előbb össze Oroszországban, az szinte másodlagos. A lényeg, hogy nem lehet másképp. Persze hogy mikor, az egy másik kérdés.
Tavaly év elején nagyon sokan gondolták úgy, hogy Putyin csak fenyegetőzik, de nem lesz olyan őrült, hogy háborúba kezdjen Ukrajnával.
Pedig a recept ismerős lehetett volna: amikor az orosz diktátornak csökkenni kezd a népszerűsége, akkor rendszerint elindít egy háborút, gyorsan megnyeri, és a népszerűsége újra az egekbe szökik. Ez történt 2008-ban és ez történt 2014-ben is. Mivel a covid-járvány rossz kezelése megtépázta Vlagyimir Vlagyimirovics renoméját, egyáltalán nem meglepő hát, hogy most is be akarta vetni ezt a csodafegyver.
Így napra pontosan egy éve megindultak a tankok Ukrajna ellen, mondvacsinált és megcáfolt okokra hivatkozva.
Viszont most elszámította magát. Korábban nem igazán ütközött ellenállásba. 14-ben pl. simán lenyúlta a Krímet gyakorlatilag valódi harc nélkül, se Ukrajna, se a nemzetközi közösség nem lépett semmi érdemlegeset ellene. Most viszont minden másképp alakult.
Putyin úgy vágott bele, hogy pár nap alatt elfoglalják csapatai Kijevet, az ország élére ültet egy bábkormányt, aztán otthon learatja a babérokat. De pofára esett, mert váratlanul ellenállásba ütközött.
Rá kellett döbbennie, hogy hiába mondta annyiszor, hogy még maga is elhitte, hogy felszabadítóként várják orosz katonákat. Nagyon nem ez történt. Hiába gondolta, hogy az ukrán sereg nem lesz ellenfél az orosz úthenger ellen. Kiderült, hogy bizony az. Hiába várta, hogy a színész-üzletemberből lett ukrán elnök az első puskalövésre elmenekül. Zelenszkij felnőtt a feladathoz, és valódi vezetője lett az országának. A bombázások alatt is kitartott, és a mai napig kitart Kijevben, vezeti a megszállók elleni harcot.
És legfőképp hiába számított arra Moszkva ura, hogy most is megtehet bármit következmények nélkül.
Az, hogy az Európai Unió és a NATO határán rohant le egy szuverén országot, amelynek a határait a kilencvenes években szerződésben ismerte el Oroszország, kijózanítóan hatott a nemzetközi közvéleményre. Jöttek a szankciók, és beindultak a fegyverszállítmányok, hogy az ukrán nép megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Hirtelen újra felértékelődött a NATO védelme is, nem véletlen, hogy Svédország és Finnország szinte azonnal felvételét kérte, hisz veszélyben érezték magukat a közeledő orosz medvétől.
Egész Európa a megtámadott fél mellé állt, még a hagyományosan oroszbarát szláv országok is. Csak hű pincsije, a mi Orbánunk tart ki Putyin mellett a mai napig, mindannyiunk nagy szégyenére. És ezt a szégyent évtizedekig tart majd lemosni. Pedig ez egy nagy lehetőség lett volna a rugalmas levállásra, arra, hogy komolyabb arcvesztés nélkül hátat fordítson az illiberális példaképének. De nem tette.
Önsorsrontó politika ez. Magyarországra a NATO-ban és az Európai Unióban ma már megvetéssel tekintenek, és árulónak tartanak minket a gáncsoskodásaink miatt. Ukrajnában pont azzal segíthetnének a legtöbbet a magyar kisebbségnek, ha az ország uniós csatlakozásán dolgoznának, mert az hozhatna el szigorú kisebbségvédelmet Kárpátalján, ehelyett meggyűlöltettek minket az ukránokkal. Egész Európa azon van, hogy függetlenné váljon az orosz gáztól, és ők ma már a normalizálódott, háború előtti szintre visszaesett gázárakat élvezik, mindeközben mi a lehető legmagasabb áron láncoltuk magunkat hozzá évekre a döglődő óriáshoz.
Hogy miért jó ez Orbánéknak (és vélhetőleg a svájci bankszámláiknak), arról csak sejtéseink lehetnek.
Egy évvel a támadás megkezdése után egyre inkább úgy tűnik, Oroszország ezt a háborút már nem nyerheti meg. 150-200 ezer orosz katona veszhetett oda a harcok során, alig valami kis eredményért. A hátországban Putyinnak gyakorlatilag nyílt diktatúrát kellett bevezetnie ahhoz, hogy kézben tartsa a dolgokat, és ne törjön ki ellene lázadás. Még azért is bebörtönzik az embert, ha a háborút háborúnak hívja, hisz hivatalosan csak „különleges katonai művelet“ folyik.
A pusztítás, amit seregével véghezvitt, persze hatalmas. Hosszú évekig tart majd az újjáépítés, az élet normalizálódása. És ez utóbbi a szankciók súlya és a háború költségei miatt megroppant gazdaságú Oroszországra is vonatkozik.
Az erkölcsi fölény Ukrajnáé, Putyin ebből már semmiképp se jöhet ki jól. Egyre nagyobb az esélye annak, hogy az elkövetett háborús bűnök miatt a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerül (még ha személyesen nem is), és van olyan terv, hogy Ukrajna újjáépítését az orosz oligarchák és cégek zárolt külföldi vagyonából fizetik, bár ennek kivitelezése jogilag sokkal bonyolultabb, mint elsőre hangzik.
És hogy mikor lesz vége? Ezt senki nem tudja megmondani előre.
Azonnali tűzszünetet szinte csak a Putyin magyar hangjaként szolgáló Orbán, és a teljesen az orosz propaganda szolgálatába álló sajtója követel, hisz mindenki más tisztában van azzal, hogy ez mivel járna: Putyin megtartaná az elfoglalt területeket, majd vérszemet kapva a sikertől idővel újra támadna, és talán már nem csak Ukrajnában.
Szóval a háború csak egyféleképpen érhet véget: az eredeti határok helyreállításával. Hogy ezt az ukrán hadsereg éri el, vagy Putyin hatalma omlik előbb össze Oroszországban, az szinte másodlagos.
A lényeg, hogy nem lehet másképp.
Kapcsolódik
Megvan a felszólalók listája, ők lesznek ott az orosz nagykövetségnél a putyini agresszió elleni tiltakozáson
Karácsony Gergely, Cseh Katalin, Iványi Gábor és Gelencsér Ferenc is felszólal pénteken, az Ukrajna elleni orosz támadás egy éves évfordulójára rendezett megemlékezésen, amelyett az Európához Tartozunk Egyesület és a Momentum Mozgalom szervezett.
Kapcsolódik
Zelenszkij a BBC-nek: nem adunk fel területet békéért
Ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, az oroszok újból és újból visszajönnének még több ukrán területért.
Kapcsolódik
Csaknem nyolcmillió embert üldözött el Ukrajnából Putyin hódító háborúja
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint a második világháború óta nem volt példa akkora menekültáradatra, mint amekkorát Orbán kegyetlen őrült példaképe okozott. És a magyar káoszkormány a komplett lakájmédiájával együtt még mindig az agresszor szekerét tolja.
