De a fideszesek egy része még mindig jobban hisz a kormánypropagandának, mint a saját zsebének, mert közülük a társadalom többi részénél jóval kevesebben érzik úgy, hogy súlyos gondot jelentenek nekik az emelkedő árak. És azért annyira sokan nem férnek bele a NERisztokráciába.
A Fidesz támogatóira például látszólag kevésbé hat az infláció, vagy az ellenzékieket érinti érzékenyebben a drágulás. A Publicus Kutatóintézet Népszava számára készített október eleji reprezentatív felmérése szerint a kormánypárti válaszadóknak 32 százaléka érzi úgy, hogy súlyos gondot jelentenek neki az emelkedő árak, további 57 százalék érzékeli ugyan az inflációt, de egyelőre tudja kezelni. Az ellenzékkel szimpatizálóknak viszont több mint a fele – 52 százalék – válaszolta azt, hogy számára súlyos nehézséget okoz az infláció, míg 47 százalék számára még elfogadható a helyzet. Hasonló az arány a bizonytalan pártválasztók körében is.
A teljes népeségben augusztusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy súlyos gondot jelent számára az infláció, októberben viszont már 45 százalék vélekedett így.
A többség elsősorban az élelmiszereknél érzékeli az árak megugrását. A válaszadók 98 százaléka jelentős áremelkedésről számolt be ezen a területen. Az energiaárak elszállásáról a megkérdezettek 78 százaléka számolt be, de további 11 százalék is érzi ezt a bőrén.
Az elszálló energiaárak az összes megkérdezett 89 százalékát érintik, ebből 78 százalék mondta azt, hogy jelentős áremelkedést tapasztalt. Holott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter miniszter a rezsierablás bejelentésekor azt hazudta, hogy „az augusztustól életbe lépő energia-veszélyhelyzeti intézkedések a magyar háztartások háromnegyedét nem érintik”. A válaszadók éppen az ellenkezőjét állítják.
A vártnál is brutálisabb az áremelkedés mértéke: szeptemberben 20,1 százalékkal nőttek az árak
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Már kitörölni is luxus: egekben a WC papír ára
De legalább hiány nem lesz belőle.
Na vajon melyik uniós országban nőtt messze a legnagyobb mértékben a kenyér ára? Igen, eltaláltad
Egészen megdöbbentőek az Eurostat adatai: a magyar kenyérár-emelkedés mértéke kétszer akkora, mint a második helyezett litváné, és majdnem négyszerese az EU-átlagnak. Ennyit számít Orbánék dilettáns gazdaságpolitikája.