Nem csak tüntetésekkel, sztrájkkal, demonstrációkkal, vagy polgári engedetlenséggel folyik a pedagógusok küzdelme, hanem jogi úton is. Ennek egyik példája az a siker, hogy a PDSZ jogerősen pert nyert egy olyan ügyben, ami minden pedagógust érint. A bíróság másodfokon is megerősítette, hogy az eseti helyettesítések túlnyomó többségét ki kell fizetni. (Hírklikk)
Nagy Erzsébet elmondta, annak idején épp azért indítottak kampányt, és indították el a „Ne dolgozz ingyen!” portált, mert a fő céljuk az volt, hogy megakadályozzák az ingyenmunkát, és felhívják a figyelmet arra a bődületes igazságtalanságra, hogy a munkáltatók naponta megsértik a pedagógusok jogait, megrövidítik az oktatásban amúgy sem bőkezűen mért bérüket. Ezért hozták létre ezt a portált – ami mára persze túlnőtt eredeti célján és egy átfogóbb, tájékoztató jellegű oldallá nőtte ki magát a nevelésben-oktatásban dolgozók számára.
Nagy Erzsébet az eseti helyettesítésről elmondta, amikor kijött a köznevelési törvény, akkor abba bekerült egy új munkaidőbeosztás, amit egyébként az új bértáblával együtt 2013-ban vezettek be. Megszűnt a heti 22 kötelező óraszám, és helyette bejött a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 órában. (A 22-26 órát a szakszervezet eleve jogsértőnek és érdeksértőnek tartja, hiszen ugyanazon bérért van, akinek 22, van, akinek 26 órát írnak elő.)
Egyébként a pedagógusok munkaideje 80 százalékában kötött, 20 százalékában kötetlen munkaidőből áll, aminek a felhasználását, célját a pedagógus maga jogosult meghatározni. A kötött munkaidő a 40 órás munkaidőből 32 óra. Ezt a 32 órát az intézményvezető határozza meg, ő rendeli el. A 326/2013. (VIII. 30.) korm. rendelet taxatíve felsorolja, hogy az mi minden lehet. A 32 óra kötött munkaidő zömét természetesen a 22-26 tanóra, az óvodákban a foglalkozás teszi ki, de benne van a szakkör, a felzárkóztató óra, a tehetséggondozás, a versenyre felkészítési idő és benne van az eseti helyettesítés is. Erre hivatkozva, 2013. szeptember 1. óta az eseti helyettesítéseket egy bizonyos határig nem fizetik ki. Azt, hogy milyen határig, szintén a 326/2013. (VIII. 30.) korm. rendelet írja le. Eszerint az eseti helyettesítés napi két, heti maximum hat óra lehet, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határát, azaz a 26 órát meghaladóan egy tanévben maximum 30 napra lehet elrendelni. Vagyis, ha egy héten a pedagógusnak már megvan a 26 órája, és beosztják eseti helyettesítésre, amivel már a 27 óráját tölti, az a 30 tanítási napból már egy. Ezt használták ki a munkáltatók, és nem fizették ki az eseti helyettesítést azzal, hogy beletartozik a kötött munkaidőbe.
A PDSZ már régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy ez így nincs rendben, mert semmi nem írja fölül, hogy a Munka törvénykönyvének a munkaidő beosztására vonatkozó rendelkezéseit ne alkalmazzák az oktatásban is. Meg kell határozni, hogy mi a munkaidő-beosztás. Ez a pedagógusoknál például az órarend. Ezen a munkavégzés előtt négy nappal lehet változtatni. Hogyha az intézményvezető négy napon belül változtatja meg a munkaidő-beosztást, például elrendel eseti helyettesítést, az már munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, ami a Munka törvénykönyve alapján rendkívüli munkaidő. Azt pedig meg kell fizetni, az illetmény fölött 50 százalékos bérpótlékkal, vagyis, ha nagy vonalakban nézzük, az óradíj 150 százalékával. Ez minden esetben elmaradt. Eddig csak olyan esetekben fizettek eseti helyettesítést, amikor az a már említett 30 napon túli volt. Ezen változtat a nyertes per.
Egyébként nem ez az egyetlen, a pedagógusok érdekében és küzdelmük támogatásában választott jogi út. A TASZ olyan szülőket keres, akikkel pert indítanak vagy a magyar állam, vagy a munkáltatók ellen amiatt, hogy a gyerekek tankötelezettségének lehetőségét nem biztosítja, mivel nincs megfelelő szakos ellátottság. Ha ugyanis más szakos pedagógus megy be az órára, azt be se lenne szabad írni rendes óraként, csak felügyeletként. Hiszen a képesítési követelmények a helyettesítésnél is ugyanazok, mint a rendes órán. Nagyon sok olyan gyerek van, akiknek az óráit folyamatosan helyettesítik, és gyakorlatilag nem kapják meg a törvényben előírt oktatást.
A Magyar Helsinki Bizottság viszi a bíróságon a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt azonnali hatállyal elbocsátott pedagógusok ügyét.
Szintén a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt viszi a PSZ és a PDSZ a múlt télen hozott rendelet ügyét a még elégséges szolgáltatásról sztrájk idején. Ebben előírták, hogy sztrájk idején felügyelni, plusz még tanítani is kell. Ezt ugyan közben hatályon kívül helyezték, de lett helyette egy ugyanolyan szövegű törvény. A rendelet már a strasbourgi bíróság előtt van, a törvény még az Alkotmánybíróság előtt. Utóbbi egyelőre nem hozott határozatot, de, ha lesz egy elutasító határozata, továbbviszik ezt az ügyet is Strasbourgba.
Nagy Erzsébet elmondta, hogy az újabb nyolc polgári engedetlenséggel tiltakozó pedagógus elbocsátása csak olaj volt a tűzre. Nagyon sokan hívták azzal, hogy ezek után ők is csatlakoznának a Pedagógusok Szakszervezetével együtt meghirdetett csütörtöki egységes, országos sztrájknapjukhoz, annak ellenére, hogy azt pénteken, december 2-án nem jelentették be. Az iránt érdeklődtek, mit csinálhatnak most. Ebből gondolja azt, megint fellángolt az ellenállás. Azt pedig a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint az eseti helyettesítés ügyében nyert per még tovább fogja erősíteni.
Forrás: Hírklikk
Nagy Erzsébet az eseti helyettesítésről elmondta, amikor kijött a köznevelési törvény, akkor abba bekerült egy új munkaidőbeosztás, amit egyébként az új bértáblával együtt 2013-ban vezettek be. Megszűnt a heti 22 kötelező óraszám, és helyette bejött a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 órában. (A 22-26 órát a szakszervezet eleve jogsértőnek és érdeksértőnek tartja, hiszen ugyanazon bérért van, akinek 22, van, akinek 26 órát írnak elő.)
Egyébként a pedagógusok munkaideje 80 százalékában kötött, 20 százalékában kötetlen munkaidőből áll, aminek a felhasználását, célját a pedagógus maga jogosult meghatározni. A kötött munkaidő a 40 órás munkaidőből 32 óra. Ezt a 32 órát az intézményvezető határozza meg, ő rendeli el. A 326/2013. (VIII. 30.) korm. rendelet taxatíve felsorolja, hogy az mi minden lehet. A 32 óra kötött munkaidő zömét természetesen a 22-26 tanóra, az óvodákban a foglalkozás teszi ki, de benne van a szakkör, a felzárkóztató óra, a tehetséggondozás, a versenyre felkészítési idő és benne van az eseti helyettesítés is. Erre hivatkozva, 2013. szeptember 1. óta az eseti helyettesítéseket egy bizonyos határig nem fizetik ki. Azt, hogy milyen határig, szintén a 326/2013. (VIII. 30.) korm. rendelet írja le. Eszerint az eseti helyettesítés napi két, heti maximum hat óra lehet, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határát, azaz a 26 órát meghaladóan egy tanévben maximum 30 napra lehet elrendelni. Vagyis, ha egy héten a pedagógusnak már megvan a 26 órája, és beosztják eseti helyettesítésre, amivel már a 27 óráját tölti, az a 30 tanítási napból már egy. Ezt használták ki a munkáltatók, és nem fizették ki az eseti helyettesítést azzal, hogy beletartozik a kötött munkaidőbe.
A PDSZ már régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy ez így nincs rendben, mert semmi nem írja fölül, hogy a Munka törvénykönyvének a munkaidő beosztására vonatkozó rendelkezéseit ne alkalmazzák az oktatásban is. Meg kell határozni, hogy mi a munkaidő-beosztás. Ez a pedagógusoknál például az órarend. Ezen a munkavégzés előtt négy nappal lehet változtatni. Hogyha az intézményvezető négy napon belül változtatja meg a munkaidő-beosztást, például elrendel eseti helyettesítést, az már munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, ami a Munka törvénykönyve alapján rendkívüli munkaidő. Azt pedig meg kell fizetni, az illetmény fölött 50 százalékos bérpótlékkal, vagyis, ha nagy vonalakban nézzük, az óradíj 150 százalékával. Ez minden esetben elmaradt. Eddig csak olyan esetekben fizettek eseti helyettesítést, amikor az a már említett 30 napon túli volt. Ezen változtat a nyertes per.
Egyébként nem ez az egyetlen, a pedagógusok érdekében és küzdelmük támogatásában választott jogi út. A TASZ olyan szülőket keres, akikkel pert indítanak vagy a magyar állam, vagy a munkáltatók ellen amiatt, hogy a gyerekek tankötelezettségének lehetőségét nem biztosítja, mivel nincs megfelelő szakos ellátottság. Ha ugyanis más szakos pedagógus megy be az órára, azt be se lenne szabad írni rendes óraként, csak felügyeletként. Hiszen a képesítési követelmények a helyettesítésnél is ugyanazok, mint a rendes órán. Nagyon sok olyan gyerek van, akiknek az óráit folyamatosan helyettesítik, és gyakorlatilag nem kapják meg a törvényben előírt oktatást.
A Magyar Helsinki Bizottság viszi a bíróságon a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt azonnali hatállyal elbocsátott pedagógusok ügyét.
Szintén a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt viszi a PSZ és a PDSZ a múlt télen hozott rendelet ügyét a még elégséges szolgáltatásról sztrájk idején. Ebben előírták, hogy sztrájk idején felügyelni, plusz még tanítani is kell. Ezt ugyan közben hatályon kívül helyezték, de lett helyette egy ugyanolyan szövegű törvény. A rendelet már a strasbourgi bíróság előtt van, a törvény még az Alkotmánybíróság előtt. Utóbbi egyelőre nem hozott határozatot, de, ha lesz egy elutasító határozata, továbbviszik ezt az ügyet is Strasbourgba.
Nagy Erzsébet elmondta, hogy az újabb nyolc polgári engedetlenséggel tiltakozó pedagógus elbocsátása csak olaj volt a tűzre. Nagyon sokan hívták azzal, hogy ezek után ők is csatlakoznának a Pedagógusok Szakszervezetével együtt meghirdetett csütörtöki egységes, országos sztrájknapjukhoz, annak ellenére, hogy azt pénteken, december 2-án nem jelentették be. Az iránt érdeklődtek, mit csinálhatnak most. Ebből gondolja azt, megint fellángolt az ellenállás. Azt pedig a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint az eseti helyettesítés ügyében nyert per még tovább fogja erősíteni.
Forrás: Hírklikk
