Egyre nő azoknak a pedagógusoknak a száma, akik végleg elhagyják a pályájukat. Ők azt remélték, hogy a sztrájk, a többi megmozdulás végül valódi változást hozhat, segítheti egy élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét. Egy év küzdelem után azonban úgy látják, az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra az egyetlen helyes válasz a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás - írja a Hírklikk.
Pénteken a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium két tanára intett búcsút az iskolának. Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, az iskola angol, magyar és történelem tantárgyat oktató tanárai 2023 februárjában fejezik be munkájukat, és búcsút intenek diákjaiknak és családjuknak – írta meg a Magyar Hang.
A két pedagógus Facebook posztjában azt írja, tavaly januárjában csatlakoztak először az országos szervezésű pedagógussztrájkhoz, és azóta minden akcióban részt vettek. „Töretlenül hittük és reméltük, hogy a sztrájk, a polgári engedetlenség, a tüntetések, a flashmobok, a segélykiáltások végül valódi változást hozhatnak, és segíthetik egy olyan élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét, amelyben diák, tanár és szülő egyaránt boldog és elégedett lehet.” Egy év küzdelem után azonban úgy látják, a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás az egyetlen helyes válasz, amely az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra adható.
Nehéz szívvel hozták meg a döntést, nem akartak pályaelhagyókká válni, mégsem hagytak nekik más lehetőséget.
Nem ők az egyetlenek, akik az utóbbi hetekben a sztrájkok, a polgári engedetlenségi akciók, illetve a Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott közoktatási konzultáció után inkább felmondtak: decemberben az Eötvös József Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium egy-egy tanára is hasonló döntést hozott. Így tett Kerékgyártóné Vajda Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára – innen küldtek el hat pedagógust azért, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben –, aki beszámolója szerint 39 órát vett részt engedetlenségi akciókban a kollégáival együtt, ám úgy érzi, semmiféle előremutató reakciót nem váltottak ki a hatalomból.
Felmondásának további indokai között említette, hogy megalázó körülmények között kirúgták hat kedves kollégáját, s hogy munkatársaival együtt megfélemlítették és megalázták, mindez pedig nyomot hagyott a tanárok hangulatán. A változásban már nem hisz, ezért döntött a távozás mellett.
Ugyancsak decemberben adta be felmondását a polgári engedetlenkedő Hegyi Norbert, a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára is, miután megkapta a Soproni Tankerületi Központ egyenlevelét arról, hogy a „Belügyminisztérium elvi állásfoglalása szerint” a december 1-je óta folyó akciója „a közalkalmazotti jogviszonyomból eredő lényeges kötelezettségek” szándékos és „jelentős mértékben történő” megszegése, amely „korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését.”
Januárban pedig felmondott Simkó Edit budapesti magyar szakos tanár, a pedagógustüntetések egyik fontos alakja, akinek a nevét azután ismerte meg az ország, hogy az iskolájában egyedül kezdett polgári engedetlenségbe. Számára az jelentette az utolsó cseppet a pohárban, hogy kiderült, rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelést vezetne be a kormány az oktatási-nevelési intézményekben.
Forrás: Hírklikk
A két pedagógus Facebook posztjában azt írja, tavaly januárjában csatlakoztak először az országos szervezésű pedagógussztrájkhoz, és azóta minden akcióban részt vettek. „Töretlenül hittük és reméltük, hogy a sztrájk, a polgári engedetlenség, a tüntetések, a flashmobok, a segélykiáltások végül valódi változást hozhatnak, és segíthetik egy olyan élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét, amelyben diák, tanár és szülő egyaránt boldog és elégedett lehet.” Egy év küzdelem után azonban úgy látják, a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás az egyetlen helyes válasz, amely az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra adható.
Nehéz szívvel hozták meg a döntést, nem akartak pályaelhagyókká válni, mégsem hagytak nekik más lehetőséget.
Nem ők az egyetlenek, akik az utóbbi hetekben a sztrájkok, a polgári engedetlenségi akciók, illetve a Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott közoktatási konzultáció után inkább felmondtak: decemberben az Eötvös József Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium egy-egy tanára is hasonló döntést hozott. Így tett Kerékgyártóné Vajda Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára – innen küldtek el hat pedagógust azért, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben –, aki beszámolója szerint 39 órát vett részt engedetlenségi akciókban a kollégáival együtt, ám úgy érzi, semmiféle előremutató reakciót nem váltottak ki a hatalomból.
Felmondásának további indokai között említette, hogy megalázó körülmények között kirúgták hat kedves kollégáját, s hogy munkatársaival együtt megfélemlítették és megalázták, mindez pedig nyomot hagyott a tanárok hangulatán. A változásban már nem hisz, ezért döntött a távozás mellett.
Ugyancsak decemberben adta be felmondását a polgári engedetlenkedő Hegyi Norbert, a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára is, miután megkapta a Soproni Tankerületi Központ egyenlevelét arról, hogy a „Belügyminisztérium elvi állásfoglalása szerint” a december 1-je óta folyó akciója „a közalkalmazotti jogviszonyomból eredő lényeges kötelezettségek” szándékos és „jelentős mértékben történő” megszegése, amely „korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését.”
Januárban pedig felmondott Simkó Edit budapesti magyar szakos tanár, a pedagógustüntetések egyik fontos alakja, akinek a nevét azután ismerte meg az ország, hogy az iskolájában egyedül kezdett polgári engedetlenségbe. Számára az jelentette az utolsó cseppet a pohárban, hogy kiderült, rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelést vezetne be a kormány az oktatási-nevelési intézményekben.
Forrás: Hírklikk
