Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését – írja a Magyar Hang.
A bíróság úgy találta, hogy az előzőleg a helyi választási bizottság által jóváhagyott népszavazási kérdés nem eléggé egyértelmű, így a bíróság megváltoztatta a döntést és megtagadta a referendum kérdésének hitelesítését.
Előzőleg a helyi választási bizottság két döntést hozott, mivel Baranyi Krisztina polgármester – az őt támogató önkormányzati képviselőkkel – két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Az első kérdés az eredeti tervtől, a Diákváros építésétől eltérő beruházás megvalósítását gátolná, a második a kerületi ingatlanok átadását akadályozná meg.
A fenti két kérdést a IX. kerületi helyi választási bizottság október végén külön-külön vizsgálta és csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem hitelesítette.
Ezután a másodfokú fórumként eljáró Fővárosi Törvényszéknél a jóváhagyott kérdést támadták meg többen is: hárman adtak be felülvizsgálati kérelmet. Érkezett a bíróságra egy negyedik kérelem is, amelyik a másik népszavazási kérdésre vonatkozott, és ebben Baranyi Krisztina éppen azért támadta a döntést, mert azt a kérdést nem engedte át a helyi választási bizottság.
A Fővárosi Törvényszék a két kérdésre érkezett felülvizsgálati kérelmeket külön vizsgálta. Az előzőleg továbbengedett kérdésre érkező három, helyi lakos magánszemély beadványának helyt adva úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg a megkövetelt egyértelműségi feltételeknek, mert az átlagos tájékozottságú választópolgár a kérdés alapos szövegértelmezésével sem juthat egyértelmű következtetésre sem annak tartalmát, sem pedig az általa adott válasz lehetséges következményeit illetően sem.
A másik, az előzőleg elutasított népszavazási kérdés felülvizsgálatára benyújtott indítványt is vizsgálta a bíróság és elutasította, mert a másik kérdéshez hasonló egyértelműségi követelményeket vizsgálva arra jutott, hogy ebben az esetben viszont a helyi választási bizottság helyesen járt el, amikor nem engedte tovább a kérdést, mert a kérdés nem annyira egyértelmű és világos, hogy annak tartalma felől az átlag választópolgárnak ne támadhatnának alappal kétségei, illetve, hogy arra tudatosan és megfontoltan egyértelmű „igennel” vagy „nemmel” tudjon válaszolni. Így most éppen egyetlen népszavazásra bocsátandó érvényes kérdés sincs.
A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs, viszont a közzétételt követő 8 napon belül alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani miatta az Alkotmánybíróságnak, amelynek 30 napja van dönteni. A jogorvoslati határidők letelte után, a végül jogerősen jóváhagyott kérdés(ek) alapján a kerületi képviselőtestületnek ki kell tűznie a referendumot és az időpontját.
Forrás: Magyar Hang
Előzőleg a helyi választási bizottság két döntést hozott, mivel Baranyi Krisztina polgármester – az őt támogató önkormányzati képviselőkkel – két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Az első kérdés az eredeti tervtől, a Diákváros építésétől eltérő beruházás megvalósítását gátolná, a második a kerületi ingatlanok átadását akadályozná meg.
A fenti két kérdést a IX. kerületi helyi választási bizottság október végén külön-külön vizsgálta és csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem hitelesítette.
Ezután a másodfokú fórumként eljáró Fővárosi Törvényszéknél a jóváhagyott kérdést támadták meg többen is: hárman adtak be felülvizsgálati kérelmet. Érkezett a bíróságra egy negyedik kérelem is, amelyik a másik népszavazási kérdésre vonatkozott, és ebben Baranyi Krisztina éppen azért támadta a döntést, mert azt a kérdést nem engedte át a helyi választási bizottság.
A Fővárosi Törvényszék a két kérdésre érkezett felülvizsgálati kérelmeket külön vizsgálta. Az előzőleg továbbengedett kérdésre érkező három, helyi lakos magánszemély beadványának helyt adva úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg a megkövetelt egyértelműségi feltételeknek, mert az átlagos tájékozottságú választópolgár a kérdés alapos szövegértelmezésével sem juthat egyértelmű következtetésre sem annak tartalmát, sem pedig az általa adott válasz lehetséges következményeit illetően sem.
A másik, az előzőleg elutasított népszavazási kérdés felülvizsgálatára benyújtott indítványt is vizsgálta a bíróság és elutasította, mert a másik kérdéshez hasonló egyértelműségi követelményeket vizsgálva arra jutott, hogy ebben az esetben viszont a helyi választási bizottság helyesen járt el, amikor nem engedte tovább a kérdést, mert a kérdés nem annyira egyértelmű és világos, hogy annak tartalma felől az átlag választópolgárnak ne támadhatnának alappal kétségei, illetve, hogy arra tudatosan és megfontoltan egyértelmű „igennel” vagy „nemmel” tudjon válaszolni. Így most éppen egyetlen népszavazásra bocsátandó érvényes kérdés sincs.
A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs, viszont a közzétételt követő 8 napon belül alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani miatta az Alkotmánybíróságnak, amelynek 30 napja van dönteni. A jogorvoslati határidők letelte után, a végül jogerősen jóváhagyott kérdés(ek) alapján a kerületi képviselőtestületnek ki kell tűznie a referendumot és az időpontját.
Forrás: Magyar Hang
