Alaptörvényt sért a választási törvény módosítása – Az Alkotmánybírósághoz fordul a Párbeszéd-Zöldek
A kormányoldal – mint rendesen – a Törvényalkotási bizottság ülésére az utolsó pillanatban benyújtott módosításokba rejtve, minősíthetetlen cinizmussal akar szabályozni egy, a demokratikus működés szempontjából alapvető fontosságú területet.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a káoszkormány megint csavar egyet a választási törvényen, hogy még nehezebb legyen összefogni ellene. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott törvénymódosító javaslat szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt, a tízezer lakosúnál nagyobb településeken pedig az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kellene állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani.
Magyarul választás elé állítják az önkormányzati választáson az ellenzéki pártokat: vagy mindenhol közös jelölt, vagy kompenzációs lista.
A Párbeszéd – ZÖLDEK szerint ez elfogadhatatlan, és a sunyi lépés miatt az Alkotmánybírósághoz fordnak.
A kormányoldal – mint rendesen – a Törvényalkotási bizottság ülésére az utolsó pillanatban benyújtott módosításokba rejtve, minősíthetetlen cinizmussal akar szabályozni egy, a demokratikus működés szempontjából alapvető fontosságú területet: a választási szabályokat. Teszi mindezt úgy, hogy a törvénymódosító vitáját a szavazás előtti napon, késő éjszakába nyúlóan akarja lefolytatni. Egy valódi parlamentáris demokráciában nem történhetne meg, hogy egy törvény zárószavazása előtt néhány nappal, minden egyeztetést és társadalmi vitát nélkülözve írnak át alapvető szabályokat, ráadásul mindezt már az egy év múlva esedékes választásokra kifuttatva.
- írta közleményében Szabó Tímea, aki szerint a módosító a 2024. június 9-ei önkormányzati választást is jelentős korlátok közé szorítja.
Mint írja, jelentős alkotmányossági problémákat vet fel az a módosítás, amelynek értelmében az egyénileg megválasztott képviselőt listáról lehetne pótolni (abban az időszakban, amikor az időközi választás megtartására már nincs lehetőség). Ráadásul a jogszabály e pontjai azonnal hatályba lépnek, így a már tervezett időközi választások is elmaradnak. Erre nincs alkotmányos indoka a jogalkotónak.
Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja a Párbeszéd frakcióvezetője, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken egy pártnak vagy pártszövetségnek – az eddigi ötven százalékot meghaladó helyett – az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania. Ezzel a módosítással a Párbeszéd-Zöldek szerint a Fidesz szándékosan nehezíteni akarja az ellenzéki pártok és civilek közötti koordinációt, együttműködést.
Ez részint a választójog aránytalan és indokolatlan korlátozását, részint a választások egyéni és listás ágainak érthetetlen és indokolatlan összemosását jelenti. A Fidesz és a KDNP az önkormányzati választási ciklus egyötödében, a parlamenti választási ciklus egynegyedében vonja meg a választóktól a választás lehetőségét; ez így összességében alaptörvény-ellenes, aminek megállapítása céljából az Alkotmánybírósághoz fordulunk.
- közölte Szabó Tímea.
Kapcsolódik
Ki lehet majd jövőre Karácsony Gergely fideszes kihívója? - Szavazás
Vajon kit jelöl a biztos vesztes szerepére Orbán a főpolgármester-választáson?
Kapcsolódik
Mutatjuk, mikor lesz az EP- és önkormányzati választás
Jövőre június 6. és 9. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat.
Kapcsolódik
Miért lesz egyszerre az önkormányzati és az európai parlamenti választás?
A két választás két különböző taktikát kíván az ellenzéktől, ami csapdahelyzet. Pont ezért kavarta így a kártyákat a Fidesz.
