A most veszélybe került hírportál előzményei jelentik a magyar informatika hőskorát.
1994: ABCD
A most 21 éves Index mindig is úttörő volt a maga nemében, akár csak az elődei, amelyek egytől egyig a kor számítógépes gurujának, Nyírő Andrásnak a nevéhez kapcsolódnak. PhD-dolgozataként ő készítette el a legelső magyar multimédia CD-ROM-ot, majd ezt a vonalat követve az IDG kiadónál 1994-ban ő hozta létre az ABCD-t, ami egy CD-ROM-on terjesztett, negyedévente megjelenő kulturális magazin volt. Ekkor csatlakozott hozzá az Index, majd a 444 későbbi főszerkesztője, Uj Péter. A kiadvány végül 1996-ig élt.
1995: INteRNeTTo
Bár az ABCD nagy szakmai siker volt, Nyírőék hamar szűknek érezték az időszakos megjelenés adta kereteket. 1995-ben, amikor még szinte csak az egyetemeken és néhány nagyobb informatikai cégnél volt internetelérés, otthon alig, és ha igen, akkor horroráron, belevágtak az INteRNeTTo-ba, az ország első internetes újságjába, ami műfajteremtő volt sok tekintetben.
- Itt indult el az Olvír-rovat, majd abból kinőve a Törzsasztal (későbbi nevén Fórum), a magyar kommentkultúra bölcsője
- Ők indítottak először e-mail hírlevelet
- ők csináltak először élő közvetítést (Uj Péter telefonos bejelentkezései jelentek meg írásban a Sziget fesztiválról)
- Náluk volt először online interjú, ahol bárki élőben kérdezhetett Horn Gyula miniszterelnöktől
- De hozzájuk kötődnek a magyar internetes rádiózás és videózás első szárnypróbálgatásai is.
Akkor láthatjuk igazán az INteRNeTTo jelentőségét, ha megnézzük, ki mindenki volt akkor abban a csapatban, akinek később nagy szerepe lett a magyar online újságírásban. A már említett Uj Péteren kívül ott volt pl. Gerényi Gábor, az azonnali társalapítója, a később a Galamust vezető Mihancsik Zsófia, a magyar Wikileaks, az Átlátszó létrehozója, az akkor magyarnarancsos és tilosrádiós Bodoky Tamás, valamint a stop.hu portál majdani alapítója, Nemes Dániel.
1999: Index
1999 tavaszára elmérgesedett a viszony az IDG Kiadó és a szerkesztőség között. A vita végeredményeként Nyírőt kirúgták, mire a teljes csapat felállt, és alapított egy új portált. Ez lett az Index, amely rövid idő alatt piacvezetővé és megkerülhetetlen hírforrássá vált. Bár az akkoriban rendkívül ismert Nyírő volt az új vállalkozás arca és az új portál első főszerkesztője, viszonylag hamar, fél év után lelépett, új kihívásokat keresve. Utódja Uj Péter lett, hozzá kapcsolódik az Index mára már legendássá váló hőskorszaka.
Hamar népszerűvé vált az az egyedien pimasz, fésületlen hangvétel, amely olyan, az Indexnél sztárrá váló újságíróknak volt köszönhető, mint pl. Szily László (később Cink, majd 444), valamint Tóta W. Árpád (ma HVG). Az írások színvonala időnként hullámzó volt, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehetett komolyan venni az Index-et. Nagyon sok alapos oknyomozó riport jelent meg a portálon pl. Dezső Andrásnak köszönhetően.
Az Index közben folyamatosan bővült. Jöttek az aloldalak (Totalcar, Velvet) és az olyan újdonságok, mint az Index videó vagy a tematikus podcastok. Az InteRNeTTo-ról átmentett Fórumból a nemzetközi trendeket követve később kinőtt a blog.hu Szily László „blogminiszter” vezetésével, terepet adva egyrészt olyan, népszerű indexes rovatoknak, mint a Comment.com és a Tékozló Homár, másrészt meg bárkinek, aki írni akart. És ezekből az amatőr blogokból később néhány országos hírű lett. A Vastagbőr mára pl. az Átlátszó egyik aloldala, de a legnagyobb sikert a Kettős Mérce érte el, amely Jámbor András blogjából Mérce néven mára országos jelentőségű portállá vált.
Több tulajdonosa is volt az Indexnek az évek során. Az induláskor a törzstőkét több befektető mellett az alapítók adták össze. A 2001-es Dotkom válság idején az Index Zrt. is válságba került, amit végül sikerült átvészelni: 2002-ben a Wallis befektetése hozta meg a cég számára a fejlődéshez szükséges biztos hátteret, így a Wallis Rt. vezérigazgatójaként az Index főnöke Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök lett. 2005-ben újra változott a tulajdonos. Az új befektető Nobilis Kristóf, az új vezérigazgató pedig Vaszily Miklós lett. Utóbbinak később dicstelen szerepe volt az origo, a közmédia és a TV2 elfideszesítésében. Nobilis mellett feltűnt Spéder Zoltán is, aki később fő tulajdonossá vált.
Bár a tulajdonosok fideszes kapcsolatrendszere ismert volt, komoly befolyással nem voltak a lap függetlenségére. Más kérdés, hogy a FIDESZ kétharmados győzelme után a legkisebb próbálkozások is soknak bizonyultak a szerkesztőség nem ehhez szokott tagjai számára. 2010 áprilisában távozott Bodoky Tamás, 2011 augusztusában Tóta W. Árpád és Bede Márton, majd 2011. szeptember 30-ával Uj Péter főszerkesztő is lemondott, a pletykák szerint pont az ilyen próbálkozások miatt.
Orbánék persze megpróbálták kivetni a hálójukat az Indexre, amely a függetlenségével a mai napig mélyen beágyazódott tüske a körmük alatt. 2017-ben derült ki, hogy még 2014-ben az akkor még Orbán-szövetséges Simicska Lajos opciós elővételi jogot szerzett a portált kiadó cégre. Szerencsére ezzel már csak a G-nap után élt. Egy napig volt a Mészáros Lőrinc előtti időszak legnagyobb oligarchája tulajdonos, hogy aztán átadja az Indexet egy alapítványnak, ezzel védve meg attól, hogy az origo sorsára jusson. Az alapítványt az Index jogásza, Bodolai László vezeti.
Az Index.hu hirdetéseit értékesítő ügynökség viszont tőlük független, a portál emiatt némileg kiszolgáltottá vált. Ennek enyhítésére az Index ráerősített a közösségi finanszírozásra. A félelem nem is volt alaptalan, idén tavasszal újra feltűnt az időközben fideszes médiahóhérrá váló Vaszily Miklós, és bevásárolta magát az ügynökségbe.
Ebbe a helyzetbe robbantak be tegnap a hírek az Index darabokra szedéséről, amelyeket az Alapítványt vezető Bodolai ugyan cáfol, de a szerkesztőség még mindig veszélyben érzi magát. Reméljük a jövő rácáfol a pletykákra, és helyreállhat a szerkesztőség bizalma.
