Hat fővárosi kerület és többek közt Hódmezővásárhely, Kazincbarcika, valamint Tiszaújváros sem kapott rendkívüli rezsitámogatást a kormánytól. A DK fővárosi polgármesterei szerint Orbán Viktor politikai bosszúból bünteti az ellenzéki önkormányzatokat, ezért perelni készülnek. Baranyi Krisztina nem válaszolt Láng Zsolt levelére, mert a járvány alatt sem kapott Ferencváros támogatást egy hasonló adatkérés után. Márki-Zay Péter Lázár János lobbiját sejti a háttérben, Szitka Péter szerint pedig nem kóser, hogy Kazincbarcika lemaradt a listáról, ezért a fideszes országgyűlési képviselőhöz fordult. Nem tudni pontosan, hogy a kormány mi alapján határozta meg a támogatási összegeket: Debrecen például több mint 3,2 milliárd forintot, míg Miskolc csak 1,2 milliárdot kap. (Telex)
Hétfő este közzétették annak a 10 ezer főnél nagyobb településeknek a listáját, amelyek rendkívüli támogatást kapnak a kormánytól az elszállt energiaárak miatt. A rendelet indoklása szerint a támogatási összegek odaítélésénél az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét és az energiatakarékossági tervüket is figyelembe vették. A lista ugyanakkor ennek ellentmond, hiszen sem lélekszámmal, sem pedig GDP-arányossággal nem magyarázhatóak az összegszerű eltérések.
Az ősz elején Gulyás Gergely arra kérte az önkormányzatokat, hogy faragják le a kiadásaikat, és mutassanak be egy takarékossági tervet arról, hogy milyen lépésekkel csökkentik a költségeiket. A polgármesterekkel később Balla György miniszteri biztos és Láng Zsolt, a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos tárgyalt az esetleges, a rezsicsökkentés csökkentésével, avagy megszűnésével járó kiadásokra fordítható támogatásokról.
Összesen 138 városnak és 17 kerületnek ítéltek meg segítséget, jelentős összegbeli eltérésekkel. Teljesen kimaradt a pénzosztásból a III., IV., IX., XI., XV. és a XVIII. kerület, miután Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezek polgármesterei nem voltak hajlandóak leülni Láng Zsolttal egyeztetni. László Imre újbudai polgármester erre úgy reagált: „a kerület lakói által befizetett adó egy részének visszajuttatása nem múlhat azon, hogy bárki részt vesz-e egy ötperces viziten vagy sem”. Amennyiben a szolgáltatott adatok alapján jár a támogatás, akkor az nem elvitatható – írta a XI. kerületi polgármester Facebookon.
Alapvetően szubjektív, és inkább politikai, mint szakmai döntések születtek akkor, amikor az önkormányzatok rezsitámogatásáról döntött a kormány. Ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta az InfoRádiónak. Gémesi György szerint körülbelül 800 milliárd forint az a többletigény, ami a gáz, a villany és a távfűtés árának emelése kapcsán jelentkezhet az önkormányzatok részéről, miközben a rendeleti úton megváltoztatott költségvetés lényegében 144 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra; azaz 44 milliárdon a 10 ezer fölötti, 100 milliárdon a 10 ezer alatti települések osztozhatnak.
A pénzt normatív alapon osztják szét, amiben – a kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján – adóerő-képességi, de szubjektív szempontok is szerepet játszanak – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az utóbbit ő túl szembetűnőnek érzi, hiszen a teljes összeg 10 százalékát (3,2 milliárdot) Debrecen városa kapja, de Kaposvár is 800 millióra számíthat, míg mások jóval kevesebbre. Hasonlóan nagy a szórás a budapesti kerületek esetében is: Csepel önkormányzata 762 millió forintra jogosult, míg a III. és a legnépesebb XI. kerület egy fillért sem kap.
A DK-s polgármesterek közösen tárgyaltak volna, most perelnek
„Bárcsak azt mondhatnám, nagy megdöbbenéssel fogadtam a hírt, miszerint a kormányzat idén is uralkodói kegyként osztogatja a közpénzt, ahogyan tette azt az elmúlt években. Ám sajnos nem döbbentem meg” – írta a támogatásokról Kiss László, Óbuda-Békásmegyer volt szocialista, jelenleg DK-s polgármestere. A III. kerület az egyik, amely Kiss szavai szerint egyetlen „morzsát sem kapott a király asztaláról”.
„Az állami rezsikáosz hozzávetőlegesen ötmilliárd forinttal növeli meg önkormányzatunk terheit. Erről minden kormányzat által kért adatot elküldtünk, ám választ nem kaptunk” – áll a polgármester kedden kiadott közleményében. Amikor személyes találkozóra hívták, Kiss új időpontot kért, a többi DK-s polgármesterrel közösen szerettek volna ugyanis tárgyalni Balla György miniszteri biztossal az állami segítségről.
A DK fővárosi polgármesterei a párt közleménye szerint „nem akartak egyénileg alkudozni”, mert az ország
„nem épülhet a kormánnyal kötött egyéni alkuk sorozatára, hanem becsületes, kiszámítható kormányzás szükséges. Orbán Viktor azonban nem tárgyal és nem kormányoz, csak büntet és elvesz”.
Kiss László szerint csak egy sértődött válaszlevelet kaptak, új időpontot nem. A hétfő este közzétett támogatási listán pedig a Nidermüller Péter vezette VII. kerület kivételével valóban egyetlen DK-s kerület sem szerepel. Niedermüller ebben – úgy látszik – nem követte párttársait, és több mint 300 millió forintot tudott kialkudni Erzsébetvárosnak.
Az óbudai polgármester úgy véli, a kormány célja, hogy megossza a budapesti polgármestereket. Ennek tudható be Kiss szerint, hogy pár ellenzéki vezetésű kerület kapott támogatást, míg mások nem.
„Vannak olyanok, akiknek megsimogatják a buksiját, másoknak meg virgácsot adnak. Őszintén meglep, hogy szép számmal vannak közülünk, aki bedőlnek ennek és megcsókolják a morzsákat dobáló kezet” – szúrt oda a többi ellenzéki polgármesternek Kiss László. Egyúttal azt ígérte, nem nézi tétlenül, hogy „a kormányzat a normatív támogatásokat egyenlőtlenül, uralkodói kegyként osztogassa”, ezért a DK többi fővárosi polgármesterével együtt perelni készül.
A DK szerint Orbán Viktor Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg a rezsitámogatást „politikai bosszúból”. Gyurcsány Ferenc pártjának polgármesterei ezért pert indítanak a kormány ellen. „Mivel a kormány által odaítélt önkormányzati támogatási összegek mögött nincsenek tisztességes számítások, a DK-s vezetésű kerületek a megítélt fővárosi kompenzáció átlagos összegére, kerületenként 471,5 millió forintra tartanak igényt” – olvasható a közleményében.
Minderre Láng Zsolt kormánybiztos azt mondta, hogy a DK perfenyegetése komolytalan lépés. „Látszik az odaítélt támogatásokból, hogy pártállástól függetlenül minden önkormányzat kapott segítséget. Csak azok nem, amelyek vezetői nem mentek el az erről szóló egyeztetésre, nem kértek segítséget.”
„Ezek a kerületek vagy olyan jól állnak, hogy nem kell nekik a támogatás, vagy nem akarnak segítséget nyújtani az ott élőknek” – jelentette ki Láng. Szomorúnak nevezte, hogy ezeknek a kerületi vezetőknek fontosabb volt a pártközpont utasítása, mint a kerületi lakók.
Volt azonban, aki küldött adatokat a kormánynak, mégsem kapott semmit. A DK központi közleményéhez hasonlóan csalódott hangvételű Facebook-posztot írt Déri Tibor, Újpest DK-s (korábban momentumos) polgármestere. „Minden elvárásnak megfeleltünk, mégis az újpesti emberek ellen született kormányzati döntés” – fogalmazott.
„Több százmillió forinttal rövidítették meg az itt élőket. Járt volna energiaár-támogatás Újpestnek is, de nem kaptuk meg”.
A IV. kerületi önkormányzat is minden kért adatot elküldött és minden feltételt teljesített. Déri szerint egyetlen ok miatt hagyták le Újpestet mégis a támogatási listáról: kíváncsiak voltak az elosztás módjára. „Szerettük volna tudni, hogy a kormány mi alapján dönt a támogatásokról.” Pénzt osztani szerinte lehet pofára is, meg szabályok alapján. „Mivel pedig a közös pénzünkről van szó, ezért mi a világos feltételekhez ragaszkodunk”. Az újpesti polgármester szerint is több kerülettel összefogva együtt akartak leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy lássák: lakosság-, költség- és fogyasztásarányosan melyik önkormányzat milyen mértékű kompenzációt kaphat.
2,3 milliárd forint többletkiadást jelentenek a megemelkedett energiaárak a XI. kerületnek. „Ez az összeg nem luxus beruházásokra menne, hanem óvodák, bölcsődék, hivatalok és szociális intézmények rezsiköltségének fedezésére, fűtésre, meleg vízre, világításra annak a több ezer embernek, akik a kerületben élnek, és a mi felelősségünk gondoskodnunk róluk” – írta László Imre.
Az újbudai polgármester szerint a kormányrendeletben meghatározott január 10-i határidőig a kormánynak még van lehetősége arra, hogy „a diszkriminált kerületek adatszolgáltatását is áttekintse”, és szakmai alapon meghatározza a kompenzációt. „Ha ez mégsem történik meg, akkor egyértelmű mindenki számára, hogy politikai alapon hoz döntést a Fidesz-kormány és a legnagyobb ellenzéki párt, a DK által vezetett önkormányzatokat bünteti” – tette hozzá.
Baranyi Krisztina nem válaszolt Láng Zsolt levelére, de abban nem is volt támogatásról szó
A DK-s vezetésű kerületek mellett a lista értelmében Ferencváros sem részesül a kormányzati támogatásból. „Minden jel arra mutat, hogy a rezsitámogatásokat az önkormányzatok vezetéseinek párthovatartozása döntötte el” – válaszolta megkeresésünkre Baranyi Krisztina, a IX. kerület független polgármestere.
Állítása szerint neki lehetősége sem volt tárgyalni Láng Zsolt kormánybiztossal az esetleges rezsitámogatásról, mert a kormány egyetlen tagja sem kezdeményezett ilyen egyeztetést.
Láng egy októberben elküldött, „öblös brüsszelezéssel kezdődő levélben (»elhibázott szankciók«)” részletes információkat kért az önkormányzat energiafogyasztásáról és a fogyasztás csökkentésének terveiről. Állami rezsitámogatásról és egyeztetésről azonban egy szó sem volt ebben a levélben a ferencvárosi polgármester szerint.
A kormánybiztos levele Baranyi szerint kísértetiesen hasonló volt a koronavírus-járvány elején bevezetett kormányzati megszorítások előtt küldött levélhez, amelyben szintén adatokat kértek az önkormányzatoktól. „A különbség az, hogy az a megkeresés kecsegtetett állami kompenzációval. Arra válaszoltunk, és nem kaptunk egy fillért sem. Erre nem válaszoltunk, és most sem kaptunk semmit” – tette hozzá a ferencvárosi polgármester.
Szitka Péter tárgyalt, Kazincbarcika mégsem kapott semmit
A vidéki, 10 ezernél nagyobb települések közül is jó pár lemaradt a hétfőn közzétett listáról.
Nem kap támogatást például a fideszes vezetésű Biatorbány és Törökbálint, de Budaörs, Göd, Kazincbarcika, Paks és Tiszaújváros is kimarad a pénzosztásból.
Szitka Péter teljesen megdöbbent, amikor hétfő este nem találta Kazincbarcika nevét a támogatási listán. A borsodi város szocialista vezetője szerint az elsők között tárgyalt Balla György miniszteri biztossal ősszel. Kazincbarcika nagy bajban van, mert a városban gáz alapú erőmű üzemel, és körzetközpontként több fontos intézmény ellátását is biztosítaniuk kell. Októberben a 18-szoros gázárakkal számolva úgy tűnt, hogy a megemelkedett energiaárak akár 7-800 millió forintos lyukat is üthetnek a város költségvetésébe.
Szitka szerint a kormány képviselői is csak hüledeztek, miután meghallgatták a beszámolójukat. Később több adatsort is küldött a kazincbarcikai önkormányzat a kormánynak: például a korábbi évek energiafogyasztásáról, és egy becslést is készítettek a 2023-as költségekről, valamint drasztikus költségcsökkentő intézkedésekről döntöttek.
Miután kiderült, hogy „egy huncut vasat sem kap” Kazincbarcika, a polgármester felhívta Demeter Zoltánt, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, aki azt ígérte, valamilyen formában megoldást találnak. Szitka szerint a képviselőnek is komoly presztízsvesztesség, hogy a választókerület központja kimaradt a támogatásból.
„Azért az nem kóser, hogy Borsod harmadik legnagyobb városának zéró támogatást adnak, miközben körzetközpontként kórház, középiskola is működik itt.”
Márki-Zay Péter gratulált Lázár Jánosnak
Hoppon maradt Hódmezővásárhely, az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltjének városa is. Márki-Zay Péter polgármester Lázár Jánost, a város országgyűlési képviselőjét sejti a háttérben. A miniszter szülővárosa és lakóhelye „az egyetlen város Csongrád-Csanád vármegyében, amelyiknek valamilyen rejtélyes oknál (hmmm) fogva a kormány nem ad rezsitámogatást” – írta a Facebookon.
Több ellenzéki és független vezetésű város – például Szeged és Szentes – is kapott támogatást, Hódmezővásárhely azonban kimaradt, ahogy a városnak tavaly beígért uszoda-támogatást is „valaki komoly lobbival leállíttatta” a polgármester szerint.
„Ha már építeni nem tud, legalább ne romboljon. Ha segíteni nem tud, ne ártson” – üzent az építési és közlekedés miniszternek Márki-Zay.
Egy európai jogállamban a vásárhelyi emberek szerinte ugyanannyit érnének a kormánynak és a képviselőknek, mint mindenki más. „Minthogy nem abban élünk, kíváncsian várom, lesz-e bátorságuk megmagyarázni ezt a döntést. Találnak-e bármilyen objektív mutatószámot, amivel ez a lépés indokolható?” Amíg ilyen nincs, addig nem kell csodálkozni Márki-Zay szerint, hogy az Európai Unió jogállamisági eljárást indít és aggódik a magyar közállapotokért.
Eközben hiába kapott Miskolc 1,24 milliárd forintos támogatást, ez még nem oldja meg a város problémáig. Veres Pál független polgármester közleménye szerint a város és a Miskolc Holding idei évi költségvetéséből az elszabadult energiaárak miatt összesen 17 milliárd forint hiányzik.
„Azaz ennyi plusz forrás kellene ahhoz, hogy a szolgáltatásokban a tavalyi színvonalat fenntarthassuk, hogy a város megfelelően működhessen” – fogalmazott a polgármester. Az 1,2 milliárd forintos támogatást is segítségnek tartja Veres, de mint írta: „a miskolciaknak több jár”, ezért folytatni szeretné a tárgyalásokat a kormányzattal.
A K-Monitor elemzése szerint a most kiosztott 44 milliárd forint valójában „csak szépségtapasz, ami legfeljebb a legkritikusabb helyzetű településeknek jelenthet enyhülést”. A döntést annak fényében is érdemes szemlélni – írják –, hogy a kormány az év végén átírt központi költségvetésben a települések működési támogatását csökkentette, míg a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását megemelte.
Hogy a kormány tervez-e még további keretet megnyitni – például a Fővárosi Önkormányzatnak – egyelőre nem tudni. „Kell lennie egy második körnek és abban a fővárosi önkormányzat is benne lesz” – válaszolta meglepő optimizmussal Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Népszavának az idevágó kérdésre, hozzátéve:
„a kompenzációból a három legnagyobb energiafaló közszolgáltatást, a közösségi közlekedést, a közvilágítást és az ivóvíz szolgáltatást működtető Budapest egyszerűen nem hagyható ki”.
A főpolgármester-helyettes szerint ők, akik tárgyaltak, ígéretet kaptak a támogatásra, ha teljesítik az önkormányzatoktól elvárt takarékoskodást. „Márpedig a fővárosi önkormányzat már akkor ennek szükségességéről beszélt, amikor az Orbán-kormány prominensei még viccelődtek ezen” – tette hozzá, emlékeztetve arra, az elsők között készítették el a mindenki által olvasható energiamegtakarítási tervüket, amelyből az első intézkedéscsomag végrehajtását már meg is kezdték. Így a főváros minden kormány által szabott feltételt teljesített.
Forrás: Telex
Az ősz elején Gulyás Gergely arra kérte az önkormányzatokat, hogy faragják le a kiadásaikat, és mutassanak be egy takarékossági tervet arról, hogy milyen lépésekkel csökkentik a költségeiket. A polgármesterekkel később Balla György miniszteri biztos és Láng Zsolt, a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos tárgyalt az esetleges, a rezsicsökkentés csökkentésével, avagy megszűnésével járó kiadásokra fordítható támogatásokról.
Összesen 138 városnak és 17 kerületnek ítéltek meg segítséget, jelentős összegbeli eltérésekkel. Teljesen kimaradt a pénzosztásból a III., IV., IX., XI., XV. és a XVIII. kerület, miután Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezek polgármesterei nem voltak hajlandóak leülni Láng Zsolttal egyeztetni. László Imre újbudai polgármester erre úgy reagált: „a kerület lakói által befizetett adó egy részének visszajuttatása nem múlhat azon, hogy bárki részt vesz-e egy ötperces viziten vagy sem”. Amennyiben a szolgáltatott adatok alapján jár a támogatás, akkor az nem elvitatható – írta a XI. kerületi polgármester Facebookon.
Alapvetően szubjektív, és inkább politikai, mint szakmai döntések születtek akkor, amikor az önkormányzatok rezsitámogatásáról döntött a kormány. Ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta az InfoRádiónak. Gémesi György szerint körülbelül 800 milliárd forint az a többletigény, ami a gáz, a villany és a távfűtés árának emelése kapcsán jelentkezhet az önkormányzatok részéről, miközben a rendeleti úton megváltoztatott költségvetés lényegében 144 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra; azaz 44 milliárdon a 10 ezer fölötti, 100 milliárdon a 10 ezer alatti települések osztozhatnak.
A pénzt normatív alapon osztják szét, amiben – a kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján – adóerő-képességi, de szubjektív szempontok is szerepet játszanak – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az utóbbit ő túl szembetűnőnek érzi, hiszen a teljes összeg 10 százalékát (3,2 milliárdot) Debrecen városa kapja, de Kaposvár is 800 millióra számíthat, míg mások jóval kevesebbre. Hasonlóan nagy a szórás a budapesti kerületek esetében is: Csepel önkormányzata 762 millió forintra jogosult, míg a III. és a legnépesebb XI. kerület egy fillért sem kap.
A DK-s polgármesterek közösen tárgyaltak volna, most perelnek
„Bárcsak azt mondhatnám, nagy megdöbbenéssel fogadtam a hírt, miszerint a kormányzat idén is uralkodói kegyként osztogatja a közpénzt, ahogyan tette azt az elmúlt években. Ám sajnos nem döbbentem meg” – írta a támogatásokról Kiss László, Óbuda-Békásmegyer volt szocialista, jelenleg DK-s polgármestere. A III. kerület az egyik, amely Kiss szavai szerint egyetlen „morzsát sem kapott a király asztaláról”.
„Az állami rezsikáosz hozzávetőlegesen ötmilliárd forinttal növeli meg önkormányzatunk terheit. Erről minden kormányzat által kért adatot elküldtünk, ám választ nem kaptunk” – áll a polgármester kedden kiadott közleményében. Amikor személyes találkozóra hívták, Kiss új időpontot kért, a többi DK-s polgármesterrel közösen szerettek volna ugyanis tárgyalni Balla György miniszteri biztossal az állami segítségről.
A DK fővárosi polgármesterei a párt közleménye szerint „nem akartak egyénileg alkudozni”, mert az ország
„nem épülhet a kormánnyal kötött egyéni alkuk sorozatára, hanem becsületes, kiszámítható kormányzás szükséges. Orbán Viktor azonban nem tárgyal és nem kormányoz, csak büntet és elvesz”.
Kiss László szerint csak egy sértődött válaszlevelet kaptak, új időpontot nem. A hétfő este közzétett támogatási listán pedig a Nidermüller Péter vezette VII. kerület kivételével valóban egyetlen DK-s kerület sem szerepel. Niedermüller ebben – úgy látszik – nem követte párttársait, és több mint 300 millió forintot tudott kialkudni Erzsébetvárosnak.
Az óbudai polgármester úgy véli, a kormány célja, hogy megossza a budapesti polgármestereket. Ennek tudható be Kiss szerint, hogy pár ellenzéki vezetésű kerület kapott támogatást, míg mások nem.
„Vannak olyanok, akiknek megsimogatják a buksiját, másoknak meg virgácsot adnak. Őszintén meglep, hogy szép számmal vannak közülünk, aki bedőlnek ennek és megcsókolják a morzsákat dobáló kezet” – szúrt oda a többi ellenzéki polgármesternek Kiss László. Egyúttal azt ígérte, nem nézi tétlenül, hogy „a kormányzat a normatív támogatásokat egyenlőtlenül, uralkodói kegyként osztogassa”, ezért a DK többi fővárosi polgármesterével együtt perelni készül.
A DK szerint Orbán Viktor Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg a rezsitámogatást „politikai bosszúból”. Gyurcsány Ferenc pártjának polgármesterei ezért pert indítanak a kormány ellen. „Mivel a kormány által odaítélt önkormányzati támogatási összegek mögött nincsenek tisztességes számítások, a DK-s vezetésű kerületek a megítélt fővárosi kompenzáció átlagos összegére, kerületenként 471,5 millió forintra tartanak igényt” – olvasható a közleményében.
Minderre Láng Zsolt kormánybiztos azt mondta, hogy a DK perfenyegetése komolytalan lépés. „Látszik az odaítélt támogatásokból, hogy pártállástól függetlenül minden önkormányzat kapott segítséget. Csak azok nem, amelyek vezetői nem mentek el az erről szóló egyeztetésre, nem kértek segítséget.”
„Ezek a kerületek vagy olyan jól állnak, hogy nem kell nekik a támogatás, vagy nem akarnak segítséget nyújtani az ott élőknek” – jelentette ki Láng. Szomorúnak nevezte, hogy ezeknek a kerületi vezetőknek fontosabb volt a pártközpont utasítása, mint a kerületi lakók.
Volt azonban, aki küldött adatokat a kormánynak, mégsem kapott semmit. A DK központi közleményéhez hasonlóan csalódott hangvételű Facebook-posztot írt Déri Tibor, Újpest DK-s (korábban momentumos) polgármestere. „Minden elvárásnak megfeleltünk, mégis az újpesti emberek ellen született kormányzati döntés” – fogalmazott.
„Több százmillió forinttal rövidítették meg az itt élőket. Járt volna energiaár-támogatás Újpestnek is, de nem kaptuk meg”.
A IV. kerületi önkormányzat is minden kért adatot elküldött és minden feltételt teljesített. Déri szerint egyetlen ok miatt hagyták le Újpestet mégis a támogatási listáról: kíváncsiak voltak az elosztás módjára. „Szerettük volna tudni, hogy a kormány mi alapján dönt a támogatásokról.” Pénzt osztani szerinte lehet pofára is, meg szabályok alapján. „Mivel pedig a közös pénzünkről van szó, ezért mi a világos feltételekhez ragaszkodunk”. Az újpesti polgármester szerint is több kerülettel összefogva együtt akartak leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy lássák: lakosság-, költség- és fogyasztásarányosan melyik önkormányzat milyen mértékű kompenzációt kaphat.
2,3 milliárd forint többletkiadást jelentenek a megemelkedett energiaárak a XI. kerületnek. „Ez az összeg nem luxus beruházásokra menne, hanem óvodák, bölcsődék, hivatalok és szociális intézmények rezsiköltségének fedezésére, fűtésre, meleg vízre, világításra annak a több ezer embernek, akik a kerületben élnek, és a mi felelősségünk gondoskodnunk róluk” – írta László Imre.
Az újbudai polgármester szerint a kormányrendeletben meghatározott január 10-i határidőig a kormánynak még van lehetősége arra, hogy „a diszkriminált kerületek adatszolgáltatását is áttekintse”, és szakmai alapon meghatározza a kompenzációt. „Ha ez mégsem történik meg, akkor egyértelmű mindenki számára, hogy politikai alapon hoz döntést a Fidesz-kormány és a legnagyobb ellenzéki párt, a DK által vezetett önkormányzatokat bünteti” – tette hozzá.
Baranyi Krisztina nem válaszolt Láng Zsolt levelére, de abban nem is volt támogatásról szó
A DK-s vezetésű kerületek mellett a lista értelmében Ferencváros sem részesül a kormányzati támogatásból. „Minden jel arra mutat, hogy a rezsitámogatásokat az önkormányzatok vezetéseinek párthovatartozása döntötte el” – válaszolta megkeresésünkre Baranyi Krisztina, a IX. kerület független polgármestere.
Állítása szerint neki lehetősége sem volt tárgyalni Láng Zsolt kormánybiztossal az esetleges rezsitámogatásról, mert a kormány egyetlen tagja sem kezdeményezett ilyen egyeztetést.
Láng egy októberben elküldött, „öblös brüsszelezéssel kezdődő levélben (»elhibázott szankciók«)” részletes információkat kért az önkormányzat energiafogyasztásáról és a fogyasztás csökkentésének terveiről. Állami rezsitámogatásról és egyeztetésről azonban egy szó sem volt ebben a levélben a ferencvárosi polgármester szerint.
A kormánybiztos levele Baranyi szerint kísértetiesen hasonló volt a koronavírus-járvány elején bevezetett kormányzati megszorítások előtt küldött levélhez, amelyben szintén adatokat kértek az önkormányzatoktól. „A különbség az, hogy az a megkeresés kecsegtetett állami kompenzációval. Arra válaszoltunk, és nem kaptunk egy fillért sem. Erre nem válaszoltunk, és most sem kaptunk semmit” – tette hozzá a ferencvárosi polgármester.
Szitka Péter tárgyalt, Kazincbarcika mégsem kapott semmit
A vidéki, 10 ezernél nagyobb települések közül is jó pár lemaradt a hétfőn közzétett listáról.
Nem kap támogatást például a fideszes vezetésű Biatorbány és Törökbálint, de Budaörs, Göd, Kazincbarcika, Paks és Tiszaújváros is kimarad a pénzosztásból.
Szitka Péter teljesen megdöbbent, amikor hétfő este nem találta Kazincbarcika nevét a támogatási listán. A borsodi város szocialista vezetője szerint az elsők között tárgyalt Balla György miniszteri biztossal ősszel. Kazincbarcika nagy bajban van, mert a városban gáz alapú erőmű üzemel, és körzetközpontként több fontos intézmény ellátását is biztosítaniuk kell. Októberben a 18-szoros gázárakkal számolva úgy tűnt, hogy a megemelkedett energiaárak akár 7-800 millió forintos lyukat is üthetnek a város költségvetésébe.
Szitka szerint a kormány képviselői is csak hüledeztek, miután meghallgatták a beszámolójukat. Később több adatsort is küldött a kazincbarcikai önkormányzat a kormánynak: például a korábbi évek energiafogyasztásáról, és egy becslést is készítettek a 2023-as költségekről, valamint drasztikus költségcsökkentő intézkedésekről döntöttek.
Miután kiderült, hogy „egy huncut vasat sem kap” Kazincbarcika, a polgármester felhívta Demeter Zoltánt, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, aki azt ígérte, valamilyen formában megoldást találnak. Szitka szerint a képviselőnek is komoly presztízsvesztesség, hogy a választókerület központja kimaradt a támogatásból.
„Azért az nem kóser, hogy Borsod harmadik legnagyobb városának zéró támogatást adnak, miközben körzetközpontként kórház, középiskola is működik itt.”
Márki-Zay Péter gratulált Lázár Jánosnak
Hoppon maradt Hódmezővásárhely, az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltjének városa is. Márki-Zay Péter polgármester Lázár Jánost, a város országgyűlési képviselőjét sejti a háttérben. A miniszter szülővárosa és lakóhelye „az egyetlen város Csongrád-Csanád vármegyében, amelyiknek valamilyen rejtélyes oknál (hmmm) fogva a kormány nem ad rezsitámogatást” – írta a Facebookon.
Több ellenzéki és független vezetésű város – például Szeged és Szentes – is kapott támogatást, Hódmezővásárhely azonban kimaradt, ahogy a városnak tavaly beígért uszoda-támogatást is „valaki komoly lobbival leállíttatta” a polgármester szerint.
„Ha már építeni nem tud, legalább ne romboljon. Ha segíteni nem tud, ne ártson” – üzent az építési és közlekedés miniszternek Márki-Zay.
Egy európai jogállamban a vásárhelyi emberek szerinte ugyanannyit érnének a kormánynak és a képviselőknek, mint mindenki más. „Minthogy nem abban élünk, kíváncsian várom, lesz-e bátorságuk megmagyarázni ezt a döntést. Találnak-e bármilyen objektív mutatószámot, amivel ez a lépés indokolható?” Amíg ilyen nincs, addig nem kell csodálkozni Márki-Zay szerint, hogy az Európai Unió jogállamisági eljárást indít és aggódik a magyar közállapotokért.
Eközben hiába kapott Miskolc 1,24 milliárd forintos támogatást, ez még nem oldja meg a város problémáig. Veres Pál független polgármester közleménye szerint a város és a Miskolc Holding idei évi költségvetéséből az elszabadult energiaárak miatt összesen 17 milliárd forint hiányzik.
„Azaz ennyi plusz forrás kellene ahhoz, hogy a szolgáltatásokban a tavalyi színvonalat fenntarthassuk, hogy a város megfelelően működhessen” – fogalmazott a polgármester. Az 1,2 milliárd forintos támogatást is segítségnek tartja Veres, de mint írta: „a miskolciaknak több jár”, ezért folytatni szeretné a tárgyalásokat a kormányzattal.
A K-Monitor elemzése szerint a most kiosztott 44 milliárd forint valójában „csak szépségtapasz, ami legfeljebb a legkritikusabb helyzetű településeknek jelenthet enyhülést”. A döntést annak fényében is érdemes szemlélni – írják –, hogy a kormány az év végén átírt központi költségvetésben a települések működési támogatását csökkentette, míg a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását megemelte.
Hogy a kormány tervez-e még további keretet megnyitni – például a Fővárosi Önkormányzatnak – egyelőre nem tudni. „Kell lennie egy második körnek és abban a fővárosi önkormányzat is benne lesz” – válaszolta meglepő optimizmussal Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Népszavának az idevágó kérdésre, hozzátéve:
„a kompenzációból a három legnagyobb energiafaló közszolgáltatást, a közösségi közlekedést, a közvilágítást és az ivóvíz szolgáltatást működtető Budapest egyszerűen nem hagyható ki”.
A főpolgármester-helyettes szerint ők, akik tárgyaltak, ígéretet kaptak a támogatásra, ha teljesítik az önkormányzatoktól elvárt takarékoskodást. „Márpedig a fővárosi önkormányzat már akkor ennek szükségességéről beszélt, amikor az Orbán-kormány prominensei még viccelődtek ezen” – tette hozzá, emlékeztetve arra, az elsők között készítették el a mindenki által olvasható energiamegtakarítási tervüket, amelyből az első intézkedéscsomag végrehajtását már meg is kezdték. Így a főváros minden kormány által szabott feltételt teljesített.
Forrás: Telex
