A kormány által elhanyagolt, hatalompolitikai céljaik szempontjából súlytalan, így az út széléről az árokba taszított szegény, roma, SNI és egyéb különleges gondoskodást igénylő gyermekeknek és oktatásuknak, nevelésüknek, a velük foglalkozó intézmények ellehetetlenítése ellen emelte fel a szavát a Civil Közoktatási Platform, és számos felelős, a tiltakozásokban résztvevő szervezet. (Hírklikk)
Kiáltványukban azt írják, végveszélyben a támogatásra szoruló, a különleges gondoskodást igénylő gyermekek iskolái, tanodái, segítő szervezetei. „Ne hagyjuk, hogy sikeres legyen a kormány elterelő hadművelete! Ne hagyjuk az út szélén azokat, akiknek gyenge a hangjuk!
Míg a kormány által kiprovokált tüntetések, tiltakozó akciók most érthetően az elbocsátásokról szólnak, ne feledkezzünk meg azokról, akiket létükben fenyeget a kormány kegyetlen érzéketlensége!
A szegényeket, a testi vagy mentális problémákkal küzdőket oktató, nevelő, segítő iskolák, tanodák, foglalkoztatók nem tudják kifizetni a fűtési és világítási számlákat, a gyerekeket szállító buszok benzinköltségét.
A kormány a szegény vagy különleges gondoskodást igénylő gyermekeket magukra hagyta, a róluk gondoskodó alapítványi és magán fenntartású iskolák, szociális és oktatási intézmények nem kapnak rezsitámogatást, az csak az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeknek jár. A többiek csak piaci áron juthatnak benzinhez, áramhoz, gázhoz.
Pedig a gyermek az gyermek!”
Azt is írják, az elhivatott tanárok, segítők, önkéntesek munkája ellehetetlenült, a gyermekek, akiket az állami rendszer vagy be sem fogad, vagy nem megfelelően szolgál ki, ellátás nélkül maradnak.
„A Belügyminisztérium az elbocsátást a tanulói jogokkal indokolta. Indokoljunk mi is így! A kormány súlyosan korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. A diákok – életkoruktól függetlenül – tanulni járnak az iskolákba, számukra nem példamutató a jogszerűtlen diszkrimináció és egyes fenntartók, tanulói csoportok előnyben részesítése.”
Kiáltványuk végén azt kérik, szóljon értük is a harang! A tüntetéseken, tiltakozásokon az ő helyzetükre is hívják fel a figyelmet, és a követelések között kiemelten szerepeljen az ő helyzetük szabályozása.
Forrás: Hírklikk
Míg a kormány által kiprovokált tüntetések, tiltakozó akciók most érthetően az elbocsátásokról szólnak, ne feledkezzünk meg azokról, akiket létükben fenyeget a kormány kegyetlen érzéketlensége!
A szegényeket, a testi vagy mentális problémákkal küzdőket oktató, nevelő, segítő iskolák, tanodák, foglalkoztatók nem tudják kifizetni a fűtési és világítási számlákat, a gyerekeket szállító buszok benzinköltségét.
A kormány a szegény vagy különleges gondoskodást igénylő gyermekeket magukra hagyta, a róluk gondoskodó alapítványi és magán fenntartású iskolák, szociális és oktatási intézmények nem kapnak rezsitámogatást, az csak az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeknek jár. A többiek csak piaci áron juthatnak benzinhez, áramhoz, gázhoz.
Pedig a gyermek az gyermek!”
Azt is írják, az elhivatott tanárok, segítők, önkéntesek munkája ellehetetlenült, a gyermekek, akiket az állami rendszer vagy be sem fogad, vagy nem megfelelően szolgál ki, ellátás nélkül maradnak.
„A Belügyminisztérium az elbocsátást a tanulói jogokkal indokolta. Indokoljunk mi is így! A kormány súlyosan korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. A diákok – életkoruktól függetlenül – tanulni járnak az iskolákba, számukra nem példamutató a jogszerűtlen diszkrimináció és egyes fenntartók, tanulói csoportok előnyben részesítése.”
Kiáltványuk végén azt kérik, szóljon értük is a harang! A tüntetéseken, tiltakozásokon az ő helyzetükre is hívják fel a figyelmet, és a követelések között kiemelten szerepeljen az ő helyzetük szabályozása.
Forrás: Hírklikk
