Sokáig csak egy üres keret szerepelt a Kúria folyosóján Szemák Jenő, a „nyilaskeresztesek kúriai elnökének” portréja helyén, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a képet. A Kúria mindezt azzal indokolta, hogy a múltat nem lehet eltörölni, inkább fel kell dolgozni. (24.hu)
Szemák Jenő 1944. november 15-én, a nyilas rémuralom kezdetén foglalta el posztját, azt megelőzően büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás ügyében is ítélkezett. Zinner Tibor történésznek A nyilaskeresztesek kúriai elnöke című munkája szerint 1944-es székfoglalójának tartalma „az új politikai berendezkedés mellett történt kiállásnak, egyfajta hűségeskünek” is tekinthető. A nyilasok bukása után előbb Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban telepedett le. A háborús bűnösök listájára ugyan nem került fel, de a népbíróság a távollétében 1948-ban 15 év fegyházra ítélte.
Ennyiből is látszik, hogy Szemák finoman fogalmazva kéteshírű figurája a történelemnek, ennek is volt köszönhető, hogy hosszú évekig nem állították ki a protréját. Ez most megváltozott, és ezt a Kúria sem tagadja, azt azonban nem közölték, miért pont most döntöttek a rehabilitálás mellett.
A Kúria azt írja, ahhoz, hogy Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni: egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Vagyis vélhetően arra utalnak, hogy a portré kihelyezésekor a történelmi tényeket és az elnök morális megítélését ugyanúgy mérlegelni kell. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet úgy helyezik vissza a falra, hogy azt olyan megjegyzésekkel látják el, amelyek tisztázzák Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét.
"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá.
Forrás: 24.hu
Ennyiből is látszik, hogy Szemák finoman fogalmazva kéteshírű figurája a történelemnek, ennek is volt köszönhető, hogy hosszú évekig nem állították ki a protréját. Ez most megváltozott, és ezt a Kúria sem tagadja, azt azonban nem közölték, miért pont most döntöttek a rehabilitálás mellett.
A Kúria azt írja, ahhoz, hogy Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni: egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Vagyis vélhetően arra utalnak, hogy a portré kihelyezésekor a történelmi tényeket és az elnök morális megítélését ugyanúgy mérlegelni kell. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet úgy helyezik vissza a falra, hogy azt olyan megjegyzésekkel látják el, amelyek tisztázzák Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét.
"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá.
Forrás: 24.hu
