Az egykori szabaddemokrata, majd szocialista parlamenti képviselő, ’56-os halálraítélt még az utóbbi években is aktív maradt civilként: nem nagyon volt kormányellenes tüntetés nélküle és fényképezőgépe nélkül.
Fájdalommal tudatjuk, hogy Mécs Imre életének 90. évében, otthonában szerető családja körében ma reggel elhunyt.
- ezzel a mondattal osztotta meg családja a politikus halálhírét a Facebook-on nem sokkal dél előtt.
A bejelentés mellett egy csupán egy örökérvényű idézet állt az elhunyttól:
Szabadság nélkül nem lehet élni
Mécs Imre végzős műszaki egyetemistaként vett részt az 1956-os forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok maradványainak részvételével szerveztek. 1957 júniusában letartóztatták. 1958. május 22-én „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.
1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult. Három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés sújtotta. Szabadulása után problémákat okozott számára az elhelyezkedés, végül 1963-tól 1974-ig a Híradástechnika Szövetkezet fejlesztőmérnöke lett. Villamosmérnöki oklevelét csak 1974-ben vehete át.
Ebben az időszakban került kapcsolatba a szerveződő demokratikus ellenzékkel. 1979-ben aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött vezetői melletti szolidaritási nyilatkozatot. 1983-ban egy volt halálraítélt bajtársa temetésén elmondott beszédéért rendőrhatósági figyelmeztetést kapott, állásából elbocsátották. 1984-től 1989-ig a Duna Kör tagja volt. 1985-ben ellenzéki képviselőjelöltek állítását szorgalmazta a választásokon, és népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében.
1988-ban alapító tagja és szóvivője lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapítója tagja és 1996-ig ügyvivője a Szabad Demokraták Szövetségének és szintén alapító tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. Utóbbi kapcsán ismerte meg a nagy nyilvánosság is, mint Nagy Imre újratemetésének egyik szervezője és az esemény egyik felszólalója.
1997. január 16-án a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.
1990-től egészen 2010-ig parlamenti képviselő volt. 2010 óta civil mozgalmak szervezője és résztvevője. A Szabadság téri ellenállás (Tiszta emlékezettel a szabadságért, a demokráciáért - csoport) arca, szervezője, résztvevője, felszólalója, majd a Visszahozzuk a forradalom lángját civil mozgalom elindítója és szervezője.
Nem nagyon volt az elmúlt 10-12 évben kormányellenes tüntetés nélküle és fényképezőgépe nélkül.
