A novemberi adatok egyértelműen mutatják: még nem tetőzött az infláció, további emelkedésre kell számítani – mondott egy nem váratlan, ám de mégis csak rossz hírt Mellár Tamás. (Hírklikk)
Ennél is rémisztőbb, hogy jövőre 20 százalék feletti inflációra számít az országgyűlési képviselő, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. A KSH csütörtök reggel közzétett számai visszaigazolják azt, amit az emberek a saját zsebükön éreznek: novemberben 22,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Az általános és a nyugdíjas infláció közötti olló tovább nyílt: az utóbbi 25,2 százalékos volt. A jövőt előre jelző maginfláció is magasabb volt az általánosnál, ami további emelkedést vetít előre. A legrosszabb mégis csak az, hogy az élelmiszerek már majdnem másfélszer annyiba kerülnek, mint tavaly novemberben.
A KSH gyorstájékoztatója nem okozott nagy meglepetést, igaz, a szakértők hajszálnyival alacsonyabb inflációt vártak a végül közzétettnél. Az éves adat is eléggé rémisztő, amit mi sem mutat jobban, mint az a tény, hogy ez alapján könnyen elképzelhető, az idei év benne lesz a rendszerváltás óta legnagyobb drágulást hozó évek TOP-10-es listájában, annak is a közepe tájékán.
Ami a mai gyorsjelentés további érdekes adatait illeti. A havi drágulási ütem 1,8 százalék volt (boldogabb országokban és időkben ez éves infláció szokott lenni), az élelmiszerek esetében azonban ennek a dupláját, 3,6 százalékot mutat a statisztika. Az év első tizenegy hónapjában 13,6 százalék volt a drágulási ütem (a nyugdíjasok esetében 14,1 százalék), s minden szakértő arra számít, hogy még előttünk az inflációs csúcs. Ehhez hozzájárul még pluszban az üzemanyagok hatóságilag rögzített árának felszabadítása és az azt terhelő jövedéki adó megemelése, ami külön egy-két százalékponttal felfelé nyomhatja a drágulási ütemet. Mindent egybevetve, jó eséllyel a 15 százalékot is meg fogja haladni az idei éves infláció üteme.
Még ennél is durvább, ami az élelmiszerek árával történik. Novemberben 43,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2021 novemberében. Ezen belül elképesztő adatok is szép számmal akadnak. A tojás ára több, mint a duplájára nőtt (+102,9 százalék), a kenyéré 81,8, a tejtermékeké 79,0, a sajté 78,8, a vajé 77,3, százalékkal emelkedett. De hasonló ütemben drágult a száraztészta (+70,8 százalék), az édesipari lisztesáru (+69,1 százalék) és a margarin (+60,3 százalék). A baromfihúsért (+54,4 százalék), a péksüteményekért (54,0 százalék) és a tejért (52,9 százalék) is sokkal többet kell fizetnünk, mint kellett egy éve.
Nem véletlenül érezzük a számláinkon azt is, hogy nagyon megdrágult a rezsi is. Ugyanis a háztartási energia 65,9 százalékkal kerül többe, mint egy éve: ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt.
Mi látható ezekből az adatokból? Illetve mire lehet következtetni belőlük? Mellár Tamást kérdeztük.
A friss adatok egyértelműen mutatják, amit az elemzők többsége is gondolt és várt: még nem tetőzött az infláció, további emelkedésre kell számítani. Ez már a novemberi számban is jól benne van, mert magasabb, mint októberben volt – mondta a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Különösen figyelmeztetőnek tartja, hogy ennyire magas a maginfláció – ez az átmeneti hatásoktól megtisztított mutató ugyanis azt mutatja, hogy a rendszerben magában mennyi infláció van. Amikor a maginfláció magasabb, mint a tényleges infláció, akkor azt jelzi, hogy még nem értük el az inflációs folyamat tetejét – fejtette ki.
S hogy mekkora lökést ad az ársapka felengedése, illetve a jövedéki adó megemelése? „Nyilván ez is azt mutatja, hogy az inflációt ársapkával nem lehet megszüntetni, csak átmenetileg el lehet nyomni. Eddig most egy elnyomott, visszafogott inflációs szakasz volt, ám decemberben és januárban ez tovább emeli a fogyasztói árak drágulásának az ütemét” – szögezte le Mellár, kérdésünkre hozzátéve: egy-két százalékpontos emelkedésre számít csak emiatt.
Kormányzati optimizmusnak tartja, hogy az első negyedév után a jövő évben csökkenni fog az infláció, szerinte ennek kicsi a valószínűsége. Már csak azért is, mert nem lehet nem figyelembe venni azt a bizonytalanságot, amit az uniós pénzek sorsa jelent. Az infláció hosszabb távú alakulása erőteljesen függ attól, hogy a kormány miként tud megegyezni az unióval a pénzek ügyében – mutatott rá, hozzáfűzve: a makrogazdasági helyzetet, a költségvetés egyensúlyát is jelentősen befolyásolja, miként a forint árfolyamát is, s például ez utóbbi gyengülése az importon keresztül újabb inflációs lökést ad a gazdaságnak.
Egyetért-e Matolcsy György jegybankelnökkel, aki az országgyűlés gazdasági bizottságában zajlott hétfői meghallgatásán 15-16 százalékosra prognosztizálta a 2023-as éves inflációt? – kérdeztük. Mellár szerint nehéz előre látni és jósolni, hiszen egy csomó véletlen hatás bejöhet még. Ezek persze lehetnek pozitívak is, de ő inkább negatívra hatásokra számít. „Azt gondolom, hogy Matolcsy becslése inkább optimista, jó esetben annyi lesz, rosszabb esetben rögzülhet 20 százalék körüli szinten” – fejtegette. Annál is inkább, mert ha hosszabb időn keresztül magas az infláció – és most már ez a helyzet –, akkor az inflációs várakozások is nőnek, s ilyen helyzetben elképzelhetően egy kettős valutarendszer alakul ki, amire sajnos a kormány rá is játszik. Mivel a forint gyorsabban romlik, a megtakarításokat vagy a nagyobb horderejű vásárlásokat, beruházásokat euróban kötik. A forint forgási sebessége felgyorsul (minél hamarabb meg akarnak szabadulni tőle), ami még erőteljesebbé teszi a forint inflációt.
Rákérdeztünk arra is, hogy milyen jövő évi nyugdíjemelést tartana reálisnak a mostani nyugdíjas inflációs adatot látva (ami immár tartósabban magasabb, mint az általános, novemberben 2,7 százalékponttal haladta azt meg)? Eléggé egyértelműen látszik, hogy a kormányzati 14-15 százalékos emelés nem lenne elegendő – mondta, hozzátéve: a maga részéről 20 százalék feletti nyugdíjemelést tartana reálisnak. „Hacsak nem utólag akarnak majd kiigazítani, pedig erős a gyanúm, hogy pontosan ez fog ismét történni, azaz a nyugdíjasok újfent prompt veszteséget lesznek kénytelen elkönyvelni” – szögezte le Mellár Tamás.
Forrás: Hírklikk
A KSH gyorstájékoztatója nem okozott nagy meglepetést, igaz, a szakértők hajszálnyival alacsonyabb inflációt vártak a végül közzétettnél. Az éves adat is eléggé rémisztő, amit mi sem mutat jobban, mint az a tény, hogy ez alapján könnyen elképzelhető, az idei év benne lesz a rendszerváltás óta legnagyobb drágulást hozó évek TOP-10-es listájában, annak is a közepe tájékán.
Ami a mai gyorsjelentés további érdekes adatait illeti. A havi drágulási ütem 1,8 százalék volt (boldogabb országokban és időkben ez éves infláció szokott lenni), az élelmiszerek esetében azonban ennek a dupláját, 3,6 százalékot mutat a statisztika. Az év első tizenegy hónapjában 13,6 százalék volt a drágulási ütem (a nyugdíjasok esetében 14,1 százalék), s minden szakértő arra számít, hogy még előttünk az inflációs csúcs. Ehhez hozzájárul még pluszban az üzemanyagok hatóságilag rögzített árának felszabadítása és az azt terhelő jövedéki adó megemelése, ami külön egy-két százalékponttal felfelé nyomhatja a drágulási ütemet. Mindent egybevetve, jó eséllyel a 15 százalékot is meg fogja haladni az idei éves infláció üteme.
Még ennél is durvább, ami az élelmiszerek árával történik. Novemberben 43,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2021 novemberében. Ezen belül elképesztő adatok is szép számmal akadnak. A tojás ára több, mint a duplájára nőtt (+102,9 százalék), a kenyéré 81,8, a tejtermékeké 79,0, a sajté 78,8, a vajé 77,3, százalékkal emelkedett. De hasonló ütemben drágult a száraztészta (+70,8 százalék), az édesipari lisztesáru (+69,1 százalék) és a margarin (+60,3 százalék). A baromfihúsért (+54,4 százalék), a péksüteményekért (54,0 százalék) és a tejért (52,9 százalék) is sokkal többet kell fizetnünk, mint kellett egy éve.
Nem véletlenül érezzük a számláinkon azt is, hogy nagyon megdrágult a rezsi is. Ugyanis a háztartási energia 65,9 százalékkal kerül többe, mint egy éve: ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt.
Mi látható ezekből az adatokból? Illetve mire lehet következtetni belőlük? Mellár Tamást kérdeztük.
A friss adatok egyértelműen mutatják, amit az elemzők többsége is gondolt és várt: még nem tetőzött az infláció, további emelkedésre kell számítani. Ez már a novemberi számban is jól benne van, mert magasabb, mint októberben volt – mondta a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Különösen figyelmeztetőnek tartja, hogy ennyire magas a maginfláció – ez az átmeneti hatásoktól megtisztított mutató ugyanis azt mutatja, hogy a rendszerben magában mennyi infláció van. Amikor a maginfláció magasabb, mint a tényleges infláció, akkor azt jelzi, hogy még nem értük el az inflációs folyamat tetejét – fejtette ki.
S hogy mekkora lökést ad az ársapka felengedése, illetve a jövedéki adó megemelése? „Nyilván ez is azt mutatja, hogy az inflációt ársapkával nem lehet megszüntetni, csak átmenetileg el lehet nyomni. Eddig most egy elnyomott, visszafogott inflációs szakasz volt, ám decemberben és januárban ez tovább emeli a fogyasztói árak drágulásának az ütemét” – szögezte le Mellár, kérdésünkre hozzátéve: egy-két százalékpontos emelkedésre számít csak emiatt.
Kormányzati optimizmusnak tartja, hogy az első negyedév után a jövő évben csökkenni fog az infláció, szerinte ennek kicsi a valószínűsége. Már csak azért is, mert nem lehet nem figyelembe venni azt a bizonytalanságot, amit az uniós pénzek sorsa jelent. Az infláció hosszabb távú alakulása erőteljesen függ attól, hogy a kormány miként tud megegyezni az unióval a pénzek ügyében – mutatott rá, hozzáfűzve: a makrogazdasági helyzetet, a költségvetés egyensúlyát is jelentősen befolyásolja, miként a forint árfolyamát is, s például ez utóbbi gyengülése az importon keresztül újabb inflációs lökést ad a gazdaságnak.
Egyetért-e Matolcsy György jegybankelnökkel, aki az országgyűlés gazdasági bizottságában zajlott hétfői meghallgatásán 15-16 százalékosra prognosztizálta a 2023-as éves inflációt? – kérdeztük. Mellár szerint nehéz előre látni és jósolni, hiszen egy csomó véletlen hatás bejöhet még. Ezek persze lehetnek pozitívak is, de ő inkább negatívra hatásokra számít. „Azt gondolom, hogy Matolcsy becslése inkább optimista, jó esetben annyi lesz, rosszabb esetben rögzülhet 20 százalék körüli szinten” – fejtegette. Annál is inkább, mert ha hosszabb időn keresztül magas az infláció – és most már ez a helyzet –, akkor az inflációs várakozások is nőnek, s ilyen helyzetben elképzelhetően egy kettős valutarendszer alakul ki, amire sajnos a kormány rá is játszik. Mivel a forint gyorsabban romlik, a megtakarításokat vagy a nagyobb horderejű vásárlásokat, beruházásokat euróban kötik. A forint forgási sebessége felgyorsul (minél hamarabb meg akarnak szabadulni tőle), ami még erőteljesebbé teszi a forint inflációt.
Rákérdeztünk arra is, hogy milyen jövő évi nyugdíjemelést tartana reálisnak a mostani nyugdíjas inflációs adatot látva (ami immár tartósabban magasabb, mint az általános, novemberben 2,7 százalékponttal haladta azt meg)? Eléggé egyértelműen látszik, hogy a kormányzati 14-15 százalékos emelés nem lenne elegendő – mondta, hozzátéve: a maga részéről 20 százalék feletti nyugdíjemelést tartana reálisnak. „Hacsak nem utólag akarnak majd kiigazítani, pedig erős a gyanúm, hogy pontosan ez fog ismét történni, azaz a nyugdíjasok újfent prompt veszteséget lesznek kénytelen elkönyvelni” – szögezte le Mellár Tamás.
Forrás: Hírklikk
