Költözni készül a fél ország! Hova lesz így a munkaerő? Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 53 százalék elköltözne jelenlegi lakóhelyéről, ami számottevő emelkedést mutat a 2021-ben felmért 35 százalékos eredményekhez képest. (Blikk)
A költözők kétharmada idehaza keresne új lakóhelyet, de 34 százalék azok aránya, akik külföldön szeretnének boldogulni, ami meglehetősen ijesztő adat, pedig már a korábbi években is tízezrével kerestek külföldön munkát főként a fiatalabb korosztály tagjai.
A munkaerő-elvándorlás évtizedek óta probléma, de főként az utóbbi években vált igazán aggasztóvá. Sokan a szomszédos országokban találtak jobb munkát és megélhetést, de tömegeknek Németország és Nagy-Britannia vált a legnépszerűbb célországokká.
A Trenkwalder Magyarország a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve azzal a céllal készítette el a 2022-es Mobilitási Index Kutatását, hogy annak megállapításai iránytűként szolgáljanak a befektetők, a munkaadók és a gazdaság vezetői számára.
– A befektetőknek, a munkaadóknak pontosan tudniuk kell, hogy egy adott városban, régióban hosszú távon rendelkezésre áll-e a megfelelő tudás, a kellő számú szakember. Ha pedig nem, akkor azt hogyan, honnan, milyen feltételekkel tudják pótolni, hol vannak az üzleti célokhoz megvalósításához szükséges munkaerőpiaci tartalékok – mondta a Vasárnapi Blikknek Nógrádi József, a cég marketingigazgatója, a kutatás egyik vezetője.
Az elvándorlást választók közül 50 százalék családi okok miatt, 32 százalék munkahelyváltás okán, valamint 18 százalék egyéb indokokra hivatkozott. Utóbbiak között legmagasabb arányban személyes indíttatás, lakásvásárlás és albérletváltás jelent meg.
Mona nem tervezett Svájcba költözni, de végül úgy döntött, hogy az anyagiak miatt megéri ott maradni.
– Márciusban lesz három éve, hogy kint élek Svájcban. Az egyetemen annak idején passziváltattam egy félévet, és hogy legyen egy kis pluszpénzem, kiugrottam fél évre egy barátomhoz, aki amúgy is ott dolgozott. Ennyi időre terveztem maradni, viszont három hónap után mégis úgy döntöttem, hogy kiveszek egy lakást, elsősorban anyagi okok miatt. Eleinte nagyon nehéz volt. Az első sokk akkor ért, amikor megtudtam, hogy egy telefonkártya megvásárlásához sincs jogom, hiszen ehhez szükségem volt a tartózkodási engedélyre, amit meglévő munkaviszonnyal tudtam megkapni. Németül nem beszéltem, az angollal pedig nem boldogultam, ezért eleinte különféle fizikai munkákat vállaltam, viszont két év alatt felküzdöttem magamat irodai pozícióba, ahol ma már ügyfelekkel, biztosítókkal, kárszakértőkkel tartom a kapcsolatot napi szinten. Az biztos, hogy ismeretségek és kapcsolatok nélkül nehéz elkezdeni a svájci életet. A pénzt természetesen itt is meg kell fogni, de összességében az ország jobb lehetőségeket kínál azoknak, akik valóban élni szeretnének vele. Egyértelműen Magyarország marad az otthonom, hiszen ott van a családom, viszont azt gondolom, megéri áldozni az időmből néhány évet egy jobb jövő megalapozása érdekében – mondta lapunknak Mona.
Gyöngyi 41 évesen ment ki Németországba szerencsét próbálni, de hét év után végül mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik.
– Itthon valutapénztárosként dolgoztam, a gimnazista lányomat egyedül neveltem. Tudtam, hogy tovább szeretne tanulni, viszont ennek a költségeit egyáltalán nem tudtam volna az akkori fizetésemből finanszírozni. Ezért döntöttem úgy 2015-ben, 41 évesen, hogy kiköltözöm Németországba – mondta az asszony, akinek a fia akkor már pár éve ott élt, ő segítette a kezdetekben.
– Ugyan minimális volt a nyelvtudásom, de hamar találtam munkát, ki tudtam venni egy lakást. Az ottani fizetésemből nem volt gond egyszerre finanszírozni a megélhetésemet és a lányom tanulmányait. Munka mellett iskolába jártam, tanultam a nyelvet, hogy jobb munkákat tudjak vállalni, egészen a középszintű nyelvvizsgáig jutottam. Végül több, magánjellegű ok vezetett haza, de köztük volt az erős honvágy is. Idén márciusban, hét év után költöztem vissza Magyarországra, május óta egy bankban dolgozom - árulta el az édesanya.
- Egyébként szeretem a munkám, a fizetésemből kijövök, bár az infláció miatt sajnos egyre kevesebbet ér. A lakás és az autó fenntartása itt kedvezőbb, mint kint, de néhány termék jóval drágább itthon a Németországban tapasztalt árakhoz képest – magyarázta Gyöngyi.
Forrás: Blikk.hu
A munkaerő-elvándorlás évtizedek óta probléma, de főként az utóbbi években vált igazán aggasztóvá. Sokan a szomszédos országokban találtak jobb munkát és megélhetést, de tömegeknek Németország és Nagy-Britannia vált a legnépszerűbb célországokká.
A Trenkwalder Magyarország a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve azzal a céllal készítette el a 2022-es Mobilitási Index Kutatását, hogy annak megállapításai iránytűként szolgáljanak a befektetők, a munkaadók és a gazdaság vezetői számára.
– A befektetőknek, a munkaadóknak pontosan tudniuk kell, hogy egy adott városban, régióban hosszú távon rendelkezésre áll-e a megfelelő tudás, a kellő számú szakember. Ha pedig nem, akkor azt hogyan, honnan, milyen feltételekkel tudják pótolni, hol vannak az üzleti célokhoz megvalósításához szükséges munkaerőpiaci tartalékok – mondta a Vasárnapi Blikknek Nógrádi József, a cég marketingigazgatója, a kutatás egyik vezetője.
Az elvándorlást választók közül 50 százalék családi okok miatt, 32 százalék munkahelyváltás okán, valamint 18 százalék egyéb indokokra hivatkozott. Utóbbiak között legmagasabb arányban személyes indíttatás, lakásvásárlás és albérletváltás jelent meg.
Mona nem tervezett Svájcba költözni, de végül úgy döntött, hogy az anyagiak miatt megéri ott maradni.
– Márciusban lesz három éve, hogy kint élek Svájcban. Az egyetemen annak idején passziváltattam egy félévet, és hogy legyen egy kis pluszpénzem, kiugrottam fél évre egy barátomhoz, aki amúgy is ott dolgozott. Ennyi időre terveztem maradni, viszont három hónap után mégis úgy döntöttem, hogy kiveszek egy lakást, elsősorban anyagi okok miatt. Eleinte nagyon nehéz volt. Az első sokk akkor ért, amikor megtudtam, hogy egy telefonkártya megvásárlásához sincs jogom, hiszen ehhez szükségem volt a tartózkodási engedélyre, amit meglévő munkaviszonnyal tudtam megkapni. Németül nem beszéltem, az angollal pedig nem boldogultam, ezért eleinte különféle fizikai munkákat vállaltam, viszont két év alatt felküzdöttem magamat irodai pozícióba, ahol ma már ügyfelekkel, biztosítókkal, kárszakértőkkel tartom a kapcsolatot napi szinten. Az biztos, hogy ismeretségek és kapcsolatok nélkül nehéz elkezdeni a svájci életet. A pénzt természetesen itt is meg kell fogni, de összességében az ország jobb lehetőségeket kínál azoknak, akik valóban élni szeretnének vele. Egyértelműen Magyarország marad az otthonom, hiszen ott van a családom, viszont azt gondolom, megéri áldozni az időmből néhány évet egy jobb jövő megalapozása érdekében – mondta lapunknak Mona.
Gyöngyi 41 évesen ment ki Németországba szerencsét próbálni, de hét év után végül mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik.
– Itthon valutapénztárosként dolgoztam, a gimnazista lányomat egyedül neveltem. Tudtam, hogy tovább szeretne tanulni, viszont ennek a költségeit egyáltalán nem tudtam volna az akkori fizetésemből finanszírozni. Ezért döntöttem úgy 2015-ben, 41 évesen, hogy kiköltözöm Németországba – mondta az asszony, akinek a fia akkor már pár éve ott élt, ő segítette a kezdetekben.
– Ugyan minimális volt a nyelvtudásom, de hamar találtam munkát, ki tudtam venni egy lakást. Az ottani fizetésemből nem volt gond egyszerre finanszírozni a megélhetésemet és a lányom tanulmányait. Munka mellett iskolába jártam, tanultam a nyelvet, hogy jobb munkákat tudjak vállalni, egészen a középszintű nyelvvizsgáig jutottam. Végül több, magánjellegű ok vezetett haza, de köztük volt az erős honvágy is. Idén márciusban, hét év után költöztem vissza Magyarországra, május óta egy bankban dolgozom - árulta el az édesanya.
- Egyébként szeretem a munkám, a fizetésemből kijövök, bár az infláció miatt sajnos egyre kevesebbet ér. A lakás és az autó fenntartása itt kedvezőbb, mint kint, de néhány termék jóval drágább itthon a Németországban tapasztalt árakhoz képest – magyarázta Gyöngyi.
Forrás: Blikk.hu
