A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok és a gazdasági válsághelyzet miatt bírálták a kormányt a Jobbik, a Momentum és a MSZP képviselői napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. A káoszkormány képviselőinek csak a hazug kormánypropaganda felmondására tellett válaszul.
A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok és a gazdasági válsághelyzet miatt bírálták a kormányt a Jobbik, a Momentum és a MSZP képviselői napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.
Jobbik: a kormányoldal alattvalónak tartja a pedagógusokat
Brenner Koloman (Jobbik) a polgári engedetlenségi akcióban részt vevő, elbocsátott pedagógusok ügye miatt bírálta a kormányt. Szerinte a Fidesz a pedagógusokat, az értelmiségieket és általában a magyar polgárokat alattvalónak tartja. A kormányoldal szerinte egypárti túlhatalmat épített ki, és gyakorlatilag megtiltotta a tanárok sztrájkhoz való jogát, ezért kellett a pedagógusoknak végső elkeseredésükben a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlniuk. Ugyanakkor még a jelenlegi törvények szerint sem lehetne ilyen aránytalan lépéssel büntetni az akcióban részt vevő tanárokat - mondta.
Arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal csoportosítson át forrásokat az 50 százalékos pedagógusbér-emelésre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kormány számára kiemelten fontos terület az oktatás. Emlékeztett: az iskolák állami fenntartásba kerültek 2013-ra, mert a kormány fontosnak tartotta, hogy az oktatás biztonságban történjen és a tanárok fizetése is biztos legyen. Hozzátette: a pedagógusok számára egy több éven át tartó, 50 százalékot elérő béremelési programot indítottak el, a járvány idején is volt béremelés, mint ahogyan idén, jövőre és 2024-ben is lesz.
Egyetértett azzal, hogy a pedagógusoknak többet kellene keresniük, ezért - mondta - a kormány azt szeretné, ha európai uniós forrásból is fordíthatnának erre a területre. Azt kérte az ellenzéktől, ne akadályozzák, hogy Magyarország megkapja ezeket a forrásokat.
Momentum: a kormány vállalja a felelősséget a gazdasági helyzetért!
Bedő Dávid (Momentum) arra szólította fel a kormányt, hogy vállalja a felelősséget a gazdasági válsághelyzetért. Kijelentette: a kormányoldal a felelős a gazdaság összeomlásáért, azért, hogy nincs pénz az emberek megsegítésére, a közintézmények fűtésére, az új beruházásokra, az oktatásra, az egészségügyre vagy az önkormányzatokra.
"Volt már ennek az országnak olyan kormánya és olyan miniszterelnöke önök előtt, aki képtelen volt a felelősségvállalásra, a mai napig képtelen rá. Úgy tűnik, önök sokat tanultak az elődtől, nem hiába mutogatnak tizenkét éve az elmúlt nyolc évre" - fogalmazott.
Szerinte mára összeomlik a kormány alatt a "kártyavárként felépített gazdasági modell", de a kabinet mindig másra mutogat, Sorost, Brüsszelt, az USA-t, a szankciókat és a háborút hibáztatja.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy kommentálta az elhangzottakat, hogy a baloldal a szankciók pártján áll és ha rajta múlna, akkor Magyarország energiaellátása veszélybe kerülne.
Magyarország érdeke az, hogy az európai gazdaságot és Magyarországot ne taszítsa a recesszióba, ne fenyegesse munkahelyek elvesztésével az elhibázott brüsszeli szankciós politika - hangoztatta.
Szerinte a baloldal azért áll a szankciók pártján, azért megy szembe Magyarország érdekeivel, mert nem a saját maga ura, hanem külföldről fizetik.
MSZP: kormányzati csődhelyzet van
Vajda Zoltán (MSZP) azt mondta: a Pénzügyminisztérium fegyelmezett és takarékos gazdálkodás elrendeléséről szóló közleménye azt mutatja, hogy kicsúszott a kormány kezéből az irányítás, "sodródás van a szakadék felé".
"Csődhelyzet van, nem államcsőd, kormányzati csőd" - tette hozzá. Szerinte a kormányfőnek a problémák kezelésére nincs ötlete, próbálja kiszolgálni a putyini érdekeket és ezzel csak mélyebbre löki Magyarországot a válságban, miközben hazugsággal vádol saját magán kívül szinte mindenkit. Hiányolta Orbán Viktor felelősségvállalását az ügyben, hogy Magyarország - mint mondta - ma olyan megélhetési válsággal néz szembe, amire évtizedek óta nem volt példa.
Új 2023-as költségvetés elkészítésére szólította fel a kormányt és azt követelte: csökkentsék a lakossági energiahordozók áfakulcsát 5 százalékra, vegyék vissza az önkormányzatokat és a kkv-kat a védett ellátási körbe, vonják vissza a rendszerhasználati díjak emelését, valamint vezessék be a garantált energetikai alapszolgáltatást és 15,7 százalékkal emeljék a nyugdíjakat.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a 2022-es költségvetés működőképes, fizetőképes, kötelezettségvállalásait a kormány teljesíteni tudja. A következő hónapban a nyugdíjasoknak kifizetik az inflációt követő nyugdíjkiegészítést és minden bizonnyal a nyugdíjprémiumot is - tette hozzá.
Jelezte: a költségvetés nyilván takarékos és szigorú, ezért tartottak vissza bizonyos költségvetési tételeket és történt átrendezés, de a családtámogatások nem csorbultak. Azt mondta, a költéségvetés most is és jövőre is a egyensúlyban lesz.
A 2023-as büdzsé két prioritása, a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap működőképes lesz, a rezsivédelmi alap felülről nyitott, tehát biztosítani tudja az átlagfogyasztásig a csökkentett rezsidíjakat a lakosság számára - ismertette Tállai András.
(MTI)
