Maga Polt Péter legfőbb ügyész fejtette ki, hogy miről szól a büntetőeljárási törvény módosítása. (Index)
November 15-én hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az Európai Bizottsággal is egyeztetett új szabályozásra már az Alkotmánybíróság is rábólintott.
Polt Péter elmagyarázta
„Az új, különleges eljárás lényege, hogy a magán- és jogi személyek széles körben közvetlenül a bíróságnál indítványozhassák az általuk megjelölt személy bűnösségének megállapítását. Ezt lehet kiegészítő pótmagánvádnak nevezni, ami nem vádkikényszerítés, mert az állam büntetőigényét továbbra is kizárólag az ügyészség érvényesíti, a bíróság pedig változatlanul nem utasíthatja vádemelésre az ügyészséget” – kezdte Polt Péter a Magyarország Ügyészsége Facebook-oldalra feltöltött videóban.
A legfőbb ügyész azzal folytatta, hogy az új szabályozás a már létező pótmagánvád kiterjesztése, a pótmagánvád alapján a sértett eddig is vádlóként léphetett fel, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, az eljárást megszüntette vagy az ügyészség a vádat ejtette.
A videóban elhangzik az is, hogy Polt Péter már egy 2019-es tanulmányban javasolta az Európai Ügyészség lehetséges alternatívájaként a pótmagánvád kiterjesztését és új szabályozását az uniós költségvetést érintő vagy azzal kapcsolatos bűncselekmények területére.
Az új eljárás első szakaszában a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények esetében, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Az eljárásban kötelező a jogi képviselet.
A videóban felsorolják ezeket a kiemelt ügyeket is:
-korrupciós bűncselekmények,
-hivatali visszaélés,
-nemzeti vagyonban kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények súlyosabb esetei,
-költségvetési csalás súlyosabb esetei,
-közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmények,
-ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,
-pénzmosás.
Polt Péter kifejtette, hogy első körben a sértett, valamint a feljelentő nyújthat be felülbírálati indítványt a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül. Ha nem nyújtanak be, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség egy hónapra anonimizált formában a hivatalos honlapján közzéteszi a saját határozatát és az ügyiratjegyzéket.
EKKOR, A MÁSODIK KÖRBEN LÉPHETNEK BE A FOLYAMATBA AZ ÜGYBEN NEM ÉRINTETT SZEMÉLYEK VAGY SZERVEZETEK, HA ÚGY ÉRZIK, HOGY AZ ÜGYÉSZSÉGI ÁLLÁSPONTTAL SZEMBEN BŰNCSELEKMÉNY VALÓSULT MEG, ÉS AZ ELJÁRÁS SORÁN BIZONYÍTHATÓ LESZ A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG.
Ügyészségi határozat esetén a felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél kell előterjeszteni. Ha az ügyészség egyetért az indítványban foglaltakkal, saját maga elrendeli vagy folytatja a nyomozást, ha nem látja alaposnak az indítványt, továbbküldi az iratokat a felettes ügyészségnek, ami elrendeli vagy folytatja a nyomozást, vagy továbbküldi a Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A döntésre egy, kivételes esetben maximum három hónap van.
A bíróság a megtámadott határozatot bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálja. Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, akkor a bíróság az indítványt vagy elutasítja, vagy hatályon kívül helyezi a határozatot. Utóbbi esetben a nyomozás a bíróság döntésével megindul vagy folytatódik.
Abban az esetben, ha a bíróság az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, a további nyomozást a bíróság döntésében meghatározottak szerint kell folytatni. Ezt követően, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást ismételten megszünteti, a korábban felülbírálati indítványt előterjesztők vádindítványt nyújthatnak be az illetékes bíróságon. Ennek benyújtója „mintegy laikus vádlóként” fogja képviselni a vádat a bíróság előtt. A jogi képviselet ekkor is kötelező.
Polt Péter úgy összegzett, hogy
A KIEGÉSZÍTŐ PÓTMAGÁNVÁD, MINT ÚJ JOGINTÉZMÉNY, A KORÁBBI MAGYAR SZABÁLYOZÁSHOZ KÉPEST MÉG TÖBB LEHETŐSÉGET AD A KÖZPÉNZEKKEL ÉS AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK FELTÁRÁSÁRA.
A videó végén elmondják azt is, hogy az új szabályozás hatékonyságát bizonyos idő elteltével, megfelelő gyakorlati tapasztalat ismeretében lehet értékelni. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jelenleg létező pótmagánvád eredményessége 6 százalék, míg az ügyészség váderedményessége 98,8 százalék. Hozzátették: a kiegészítő pótmagánvádnak a jogintézmény jövőbeni sikerétől függetlenül fontos szerepe lesz, mindenképpen erősíti a magyar igazságszolgáltatásba és az ügyészségbe vetett bizalmat.
Forrás: Index
Polt Péter elmagyarázta
„Az új, különleges eljárás lényege, hogy a magán- és jogi személyek széles körben közvetlenül a bíróságnál indítványozhassák az általuk megjelölt személy bűnösségének megállapítását. Ezt lehet kiegészítő pótmagánvádnak nevezni, ami nem vádkikényszerítés, mert az állam büntetőigényét továbbra is kizárólag az ügyészség érvényesíti, a bíróság pedig változatlanul nem utasíthatja vádemelésre az ügyészséget” – kezdte Polt Péter a Magyarország Ügyészsége Facebook-oldalra feltöltött videóban.
A legfőbb ügyész azzal folytatta, hogy az új szabályozás a már létező pótmagánvád kiterjesztése, a pótmagánvád alapján a sértett eddig is vádlóként léphetett fel, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, az eljárást megszüntette vagy az ügyészség a vádat ejtette.
A videóban elhangzik az is, hogy Polt Péter már egy 2019-es tanulmányban javasolta az Európai Ügyészség lehetséges alternatívájaként a pótmagánvád kiterjesztését és új szabályozását az uniós költségvetést érintő vagy azzal kapcsolatos bűncselekmények területére.
Az új eljárás első szakaszában a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények esetében, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Az eljárásban kötelező a jogi képviselet.
A videóban felsorolják ezeket a kiemelt ügyeket is:
-korrupciós bűncselekmények,
-hivatali visszaélés,
-nemzeti vagyonban kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények súlyosabb esetei,
-költségvetési csalás súlyosabb esetei,
-közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmények,
-ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,
-pénzmosás.
Polt Péter kifejtette, hogy első körben a sértett, valamint a feljelentő nyújthat be felülbírálati indítványt a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül. Ha nem nyújtanak be, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség egy hónapra anonimizált formában a hivatalos honlapján közzéteszi a saját határozatát és az ügyiratjegyzéket.
EKKOR, A MÁSODIK KÖRBEN LÉPHETNEK BE A FOLYAMATBA AZ ÜGYBEN NEM ÉRINTETT SZEMÉLYEK VAGY SZERVEZETEK, HA ÚGY ÉRZIK, HOGY AZ ÜGYÉSZSÉGI ÁLLÁSPONTTAL SZEMBEN BŰNCSELEKMÉNY VALÓSULT MEG, ÉS AZ ELJÁRÁS SORÁN BIZONYÍTHATÓ LESZ A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG.
Ügyészségi határozat esetén a felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél kell előterjeszteni. Ha az ügyészség egyetért az indítványban foglaltakkal, saját maga elrendeli vagy folytatja a nyomozást, ha nem látja alaposnak az indítványt, továbbküldi az iratokat a felettes ügyészségnek, ami elrendeli vagy folytatja a nyomozást, vagy továbbküldi a Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A döntésre egy, kivételes esetben maximum három hónap van.
A bíróság a megtámadott határozatot bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálja. Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, akkor a bíróság az indítványt vagy elutasítja, vagy hatályon kívül helyezi a határozatot. Utóbbi esetben a nyomozás a bíróság döntésével megindul vagy folytatódik.
Abban az esetben, ha a bíróság az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, a további nyomozást a bíróság döntésében meghatározottak szerint kell folytatni. Ezt követően, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást ismételten megszünteti, a korábban felülbírálati indítványt előterjesztők vádindítványt nyújthatnak be az illetékes bíróságon. Ennek benyújtója „mintegy laikus vádlóként” fogja képviselni a vádat a bíróság előtt. A jogi képviselet ekkor is kötelező.
Polt Péter úgy összegzett, hogy
A KIEGÉSZÍTŐ PÓTMAGÁNVÁD, MINT ÚJ JOGINTÉZMÉNY, A KORÁBBI MAGYAR SZABÁLYOZÁSHOZ KÉPEST MÉG TÖBB LEHETŐSÉGET AD A KÖZPÉNZEKKEL ÉS AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK FELTÁRÁSÁRA.
A videó végén elmondják azt is, hogy az új szabályozás hatékonyságát bizonyos idő elteltével, megfelelő gyakorlati tapasztalat ismeretében lehet értékelni. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jelenleg létező pótmagánvád eredményessége 6 százalék, míg az ügyészség váderedményessége 98,8 százalék. Hozzátették: a kiegészítő pótmagánvádnak a jogintézmény jövőbeni sikerétől függetlenül fontos szerepe lesz, mindenképpen erősíti a magyar igazságszolgáltatásba és az ügyészségbe vetett bizalmat.
Forrás: Index
