2010 óta 2255 személy esetében adott engedélyt a bíróság nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre. A legtöbb embert 2019-ben és 2020-ban figyelték meg - tudta meg Szél Bernadett.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő, budakeszi jelölt az előválasztáson adatigényléssel derítette ki, hogy 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben - írja a 444. Az adatkérésből kiderült, hogy
„2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag”.
Ráadásul Szél Bernadett arra is felhívta a figyelmet, 11,5 év adatai szerint a legtöbb embert 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján:
„ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett”.
Az így megfigyelt embereknek akár átkutathatják a lakását, lehallgathatják a telefonját, vagy rögzíthetik a leveleit. Szél Bernadett erről szóló Facebook-bejegyzésében azt is kiemelte, A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak.
Egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.
Előzmény: Pegasus-botrány
Az országgyűlési képviselő azt követően kérte ki ezeket az adatokat, hogy kiderült, Orbánék újságírókat, ellenzéki politikusokat és vállalkozókat is megfigyelhettek a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az NSO nevű cég programja bárki okostelefonjáról le tudja szívni az adatokat. Az ügyet egyébként még a fideszes szavazók is felháborítónak tartják.
Szél Bernadett bejegyzésében azt is hangsúlyozta, miközben más országokban független vizsgálatok folynak, a magyar kormány a mai napig sunnyog a tömeges lehallgatások ügyében.
"Nonszensz, hogy nincs válaszuk arra, megvásárolták-e és használták-e a kémprogramot a szolgálatok, és ha igen, ki és mire hivatkozva adott nekik erre engedélyt" - írta.
