Nem enged a főváros Sára főispánnak a Horn sétány ügyében

Szélsőjobbos támadás alatt a Horn Gyula sétány - írtuk a múlt héten, amikor kiderült, hogy a Fidesz szélsőjobbos segédcsapata, a Mi Hazánk elérte Budapest főispánjánál, Sára Botondnál, hogy törvényességi felhívást bocsásson ki, amelyben 30 napos határidővel felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy változtassa meg a Horn Gyula sétány nevét.

Kapcsolódik

Szélsőjobbos támadás alatt a Horn Gyula sétány

Németországban lehet elnevezve utca a volt magyar miniszterelnökről, az EU Parlament épületében pedig terem, elismerve a kommunizmus lebontásában való szerepét, csak pont Budapesten ne legyen semmi? A Fidesz és csicskája, a Mi Hazánk ezt szeretné.

A fővárosi közgyűlés harminc napon belül megtárgyalja, hogy Sára Botond főispán felszólítására  megváltoztassa-e a XIII. kerületi Horn Gyula sétány nevét, de ha a közgyűlés fenntartja azt az álláspontját, amit már kétszer is megszavazott, akkor marad az elnevezés

– reagálta erre  Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának.

A főispánnak még nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak

– mondta Kiss Ambrus, hozzátéve, a Fővárosi Közgyűlés számára nem kötelező megváltoztatni a közterület nevét. Ha így tesz, Sára Botond a bírósághoz fordulhat, és majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet – közölte.

A történtek szóba kerültek a Parlament mai ülésén is.

Újra lejárató kampány indult Horn Gyula néhai miniszterelnök ellen

- mondta felszólalásában Molnár Zsolt (MSZP), aki arra szólította fel a magyar kormányt: szálljon ki ebből a küzdelemből, hagyja azt a radikálisokra. Szánalmasnak nevezte, hogy a kormányhivatal megtámadja a főváros döntését arról, hogy Horn Gyuláról nevezett el egy közterületet.

Olyan államférfinak nevezte Horn Gyulát, aki "talán legtöbbet tette Kohl kancellár után a német egyesítésért, ezáltal az új európai egység létrehozásáért". A szovjet csapatok árnyékában vágta át a vasfüggönyt - mondta, hozzátéve, a 1994-es kétharmados győzelem utáni önmérséklet példaképét támadják.

Azt is mondta:

Horn Gyula 1956-os szerepvállalásával valóban lehetnek kétségek, de Winston Churchill egykori brit kormányfőt sem az ír felkelés vérbe fojtása alapján, hanem komplex életpályája alapján ítélik meg. Horn Gyula sok évtizedes pályafutását egy mozzanat alapján megítélni szerinte szintén hiba lenne.