Négy új alkotmánybírót választott a parlament fideszes többsége.
A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát. A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt.
Korábban kizárólag a Fidesz-KDNP által javasolt négy jelöltet engedte át a parlamenti szakbizottság az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásán, vagyis nem volt kétséges egy percig sem, kik fogják betölteni a négy megüresedett helyet az Alkotmánybíróság testületében idén ősztől.
A DK képviselői előre bejelentették, hogy nem vesznek részt ebben a színjátékban, és nem vettek részt a szavazáson. Szerintük jól látszik, hogy az Orbán-kormány már a látszatra sem ügyel, hiszen az egyetlen ellenzéki jelöltet már az előzetes meghallgatáson leszavazták.
Az országgyűlési honlapon található dokumentum szerint Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. Pályáját az 1970-es években tanácsigazgatási gyakornokként kezdte, a közigazgatásban eltöltött évek után 1995 és 2005 között ügyvédként tevékenykedett. Vezető beosztásban dolgozott a fővárosi kormányhivatalnál, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalnál. 2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző intézetében oktat.
Amire a momentumos Tompos Márton hívta fel a figyelmet: A Quality Invest Rt-ben, a Kaya Ibrahimnak "eladott" cégek egyikében volt felügyelőbizottsági tag, tehát már a kezdetekkor ott volt a Fidesz első közpénzlenyúlásainál.
Az 1954-ben született Lomnici Zoltán 1979-ben fejezte jogi tanulmányait az ELTÉ-n, ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2002-től elnökhelyettese, 2002 júniusában a Legfelsőbb bíróság elnökévé választotta a parlament hat évre. Jelenleg elnöki tanácsadó a Kúrián. Több egyetemen is oktatott uniós és polgári jogot.
És nem mellesleg annak az ifj. Lomnici Zoltánnak az apja, aki CÖF-ös megmondóemberként akkora fideszcsicska, hogy interjú közben a köztévé riportere mondja meg neki, hogy mit válaszoljon.
Patyi András 1969-ben született, jogász diplomáját 1993-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját az Alkotmánybíróságon kezdte fogalmazóként, ahol később főtanácsadó is volt. 1997 és 2006 között Budapest XII. kerületének jegyzői posztját töltötte be. 2009-ben nevezték ki bírónak a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. Patyi András 2011-ben lett egyetemi tanár, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd elnökhelyettes.
A Nemzeti Választási Bizottság 2018-ban még Patyi András alatt megbírságolta Orbán Viktort, amiért egy óvodában kampányolt. A miniszterelnök erre válaszul egy nyilvános videóban alázta meg őt ezért, „bírságbajnoknak” nevezve.
Varga Réka 1977-ben született, jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Oktatói tevékenysége mellett 2001 és 2016 között előbb a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, majd a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója. 2016 és 2019 között a külügyi tárca nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2020-tól az igazságügyi tárca jogi főtanácsadója. Varga Réka egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, utóbbi helyen az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar dékánja.
