A közvélemény figyelmét akarjuk fenntartani a tudásmenettel, miközben a kormány arra játszik, hogy kifárad a tiltakozás, nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. (Magyar Hang)
Totyik Tamás hozzátette, fontosnak tartják azt is, hogy a kollégákkal beszélgetnek közben, hogyan látják az oktatás helyzetét, mit kellene másként csinálni, és hogyan lenne hatékonyabb a tiltakozás.
Totyik szerint a munkaterhelés az egyik legnagyobb probléma, Magyarországon kifejezetten rossznak tartja a helyzetet ebből a szempontból. Miközben még az a vád is éri őket, hogy a pedagógusok nem dolgoznak, meg kell nézni közben, hogy egy héten mennyi feladatot kell elvégezniük a tanórákon kívül is. A diákok munkaterhelése szintén kifejezetten problémás szerinte. A 2013-ban bevezetett nemzeti alaptanterv olyan nagy terhelést tesz szerinte a diákokra, hogy az szinte elviselhetetlen. Egy felnőttnek is sok lenne, amennyi órája egy 11. évfolyamos gimnazistának van, és ebben még nincs benne a felkészülés az órákra, illetve az egyéni felkészítésekre járás.
A „rendkívül elavult” nemzeti alaptantervet kellene Totyik szerint újragondolni, párbeszédet indítani ennek érdekében. Beszédesnek tartja, hogy a magyar tanulók több mint 27 százaléka funkcionális analfabéta, erre megoldást kell találni. Viszont úgy látja, hogy ezzel az alaptantervvel, ami jelenleg van, ezt nem lehet megoldani. Az alelnök szerint a „fehér, felső-középosztálybeli gyermek részére készült” a mostani alaptanterv, és az átlagos gyermekeknek már nem teljesíthető ez a követelményrendszer.
Ahhoz nem fűz nagy reményeket, hogy az oktatásirányítás meg fogja érteni a problémákat. De azt reménytelinek tartja, hogy már a gazdasági élet szereplői is tiltakozni kezdtek, így a német-magyar iparkamara vezetői is szóvá tették a gondokat. Jelesül, hogy a jelenlegi szakképzés alkalmatlan rá, hogy az ipar számára megfelelő képességekkel rendelkező szakembereket bocsásson ki. A versenyszféra is elkezd most már nyomást gyakorolni – fogalmazott az alelnök.
Forrás: Magyar Hang
Totyik szerint a munkaterhelés az egyik legnagyobb probléma, Magyarországon kifejezetten rossznak tartja a helyzetet ebből a szempontból. Miközben még az a vád is éri őket, hogy a pedagógusok nem dolgoznak, meg kell nézni közben, hogy egy héten mennyi feladatot kell elvégezniük a tanórákon kívül is. A diákok munkaterhelése szintén kifejezetten problémás szerinte. A 2013-ban bevezetett nemzeti alaptanterv olyan nagy terhelést tesz szerinte a diákokra, hogy az szinte elviselhetetlen. Egy felnőttnek is sok lenne, amennyi órája egy 11. évfolyamos gimnazistának van, és ebben még nincs benne a felkészülés az órákra, illetve az egyéni felkészítésekre járás.
A „rendkívül elavult” nemzeti alaptantervet kellene Totyik szerint újragondolni, párbeszédet indítani ennek érdekében. Beszédesnek tartja, hogy a magyar tanulók több mint 27 százaléka funkcionális analfabéta, erre megoldást kell találni. Viszont úgy látja, hogy ezzel az alaptantervvel, ami jelenleg van, ezt nem lehet megoldani. Az alelnök szerint a „fehér, felső-középosztálybeli gyermek részére készült” a mostani alaptanterv, és az átlagos gyermekeknek már nem teljesíthető ez a követelményrendszer.
Ahhoz nem fűz nagy reményeket, hogy az oktatásirányítás meg fogja érteni a problémákat. De azt reménytelinek tartja, hogy már a gazdasági élet szereplői is tiltakozni kezdtek, így a német-magyar iparkamara vezetői is szóvá tették a gondokat. Jelesül, hogy a jelenlegi szakképzés alkalmatlan rá, hogy az ipar számára megfelelő képességekkel rendelkező szakembereket bocsásson ki. A versenyszféra is elkezd most már nyomást gyakorolni – fogalmazott az alelnök.
Forrás: Magyar Hang
