A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra. (hvg.hu)
Hatodik éve indulunk neki november-december fordulóján az élelmiszerboltoknak, hogy megnézzük, mennyi pénzből lehet kihozni egy karácsonyi ünnepi lakomát, és ez idő alatt nem volt olyan év, amikor a termékek ára ne nőtt volna valamennyit az előző felméréshez képest. Olyan növekedést azonban még nem láttunk, ami idén történt, egy év alatt csaknem másfélszeresére nőtt kosarunk átlagára. Ez nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a KSH adatai szerint is a kilencvenes évek közepén volt utoljára ilyen mértékű drágulás.
Mielőtt elemeznénk, hogy is jött ki ez a szám, nézzük meg, mi is határozta meg idén az élelmiszerek árát. Először is érdemes leszögezni: nem a "brüsszeli szankciók".
A februárban elindult ukrajnai invázió és az azóta tartó háború természetesen befolyással van az élelmiszerek árára is, de sokatmondó, hogy az árstopokról már az orosz támadás kezdete előtt döntött a kormány. Márpedig akkor még minden szép és jó volt, két kézzel szórta a pénzt a kormány a választások előtt a lakosságnak, a lakosság pedig az üzletekben.
Azt persze szintén nehéz tagadni, hogy az infláció nem az év elején, hanem nyáron lódult meg, párhuzamosan az energiaárak elszabadulásával – emlékezhetünk, a kormány is ekkor szigorított a lakossági energiaárazás rendszerén (rezsicsökkentés), ezzel pedig nem csak a vállalkozásoknak, de a háztartásoknak is jelentős drágulással kellett szembesülniük.
A cégek (köztük az élelmiszerek előállításával foglalkozó vállalkozások) költségeit tovább növelte az, hogy a harmadik hatósági áras termékcsoportot, az üzemanyagokat csak a magánszemélyek számára teszi már csak elérhetővé az állam. Ha mindez nem lenne elég, idén az ország nagy részében pusztító aszály csökkentette a terméshozamokat, az energiaárak felrobbanásának áttételes következményeként pedig a csomagolóanyagok és a műtrágya ára is jelentősen emelkedett. A tökéletes vihar kiteljesedéséhez pedig a forint jelentős gyengülése kellett – ahhoz pedig a háború közelsége és az, hogy a magyar kormány egy éve képtelen megegyezni az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről.
Mindez vezetett együttesen oda, hogy az infláció az októberi adat szerint már 21,1 százalékra nőtt, az élelmiszerek pedig éves alapon 40 százalékot drágultak. És ez még távolról sem a vége: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is úgy tartja, az év végéig még növekedhet a drágulás mértéke. És jól láthatóan ezen az árstopok sem segítenek, de azért novemberben kiterjesztették két új termékre (a burgonyára és a tojásra) a másik hét (csirkemellfilé, csirke far-hát, napraforgó étolaj, búzafinomliszt, 2,8%-os UHT tej, kristálycukor, sertéscomb) mellé.
Ilyen körülmények között indultunk tehát útnak, hogy hatodik alkalommal felmérjük, mennyiből lehet kihozni egy karácsonyi lakomát. Annak összetételén nem változtattunk, még úgy sem, hogy – mint minden magyarországi vásárló – mi is kénytelenek voltunk szembesülni azzal, hogy egyes alapvető (árstopos) élelmiszereket nem is olyan könnyű fellelni a boltokban. A cukor mellett az árstopos tej felkutatása is komoly munkát igényel, még szerencse, hogy az év közben el-eltűnő étolaj már újra elérhető.
Bevásárlótúránk – ahogy azt említettük – megerősítette azokat a félelmeket, miszerint az élelmiszerek drágulása tovább gyorsulhatott a statisztikai hivatal utolsó adatközlése óta. Az előző évhez képest átlagosan már csaknem 49 százalékos áremelkedést mértünk a hét legnagyobb kiskereskedelmi láncnál és néhány fővárosi piacon.
Forrás: hvg.hu
Mielőtt elemeznénk, hogy is jött ki ez a szám, nézzük meg, mi is határozta meg idén az élelmiszerek árát. Először is érdemes leszögezni: nem a "brüsszeli szankciók".
A februárban elindult ukrajnai invázió és az azóta tartó háború természetesen befolyással van az élelmiszerek árára is, de sokatmondó, hogy az árstopokról már az orosz támadás kezdete előtt döntött a kormány. Márpedig akkor még minden szép és jó volt, két kézzel szórta a pénzt a kormány a választások előtt a lakosságnak, a lakosság pedig az üzletekben.
Azt persze szintén nehéz tagadni, hogy az infláció nem az év elején, hanem nyáron lódult meg, párhuzamosan az energiaárak elszabadulásával – emlékezhetünk, a kormány is ekkor szigorított a lakossági energiaárazás rendszerén (rezsicsökkentés), ezzel pedig nem csak a vállalkozásoknak, de a háztartásoknak is jelentős drágulással kellett szembesülniük.
A cégek (köztük az élelmiszerek előállításával foglalkozó vállalkozások) költségeit tovább növelte az, hogy a harmadik hatósági áras termékcsoportot, az üzemanyagokat csak a magánszemélyek számára teszi már csak elérhetővé az állam. Ha mindez nem lenne elég, idén az ország nagy részében pusztító aszály csökkentette a terméshozamokat, az energiaárak felrobbanásának áttételes következményeként pedig a csomagolóanyagok és a műtrágya ára is jelentősen emelkedett. A tökéletes vihar kiteljesedéséhez pedig a forint jelentős gyengülése kellett – ahhoz pedig a háború közelsége és az, hogy a magyar kormány egy éve képtelen megegyezni az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről.
Mindez vezetett együttesen oda, hogy az infláció az októberi adat szerint már 21,1 százalékra nőtt, az élelmiszerek pedig éves alapon 40 százalékot drágultak. És ez még távolról sem a vége: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is úgy tartja, az év végéig még növekedhet a drágulás mértéke. És jól láthatóan ezen az árstopok sem segítenek, de azért novemberben kiterjesztették két új termékre (a burgonyára és a tojásra) a másik hét (csirkemellfilé, csirke far-hát, napraforgó étolaj, búzafinomliszt, 2,8%-os UHT tej, kristálycukor, sertéscomb) mellé.
Ilyen körülmények között indultunk tehát útnak, hogy hatodik alkalommal felmérjük, mennyiből lehet kihozni egy karácsonyi lakomát. Annak összetételén nem változtattunk, még úgy sem, hogy – mint minden magyarországi vásárló – mi is kénytelenek voltunk szembesülni azzal, hogy egyes alapvető (árstopos) élelmiszereket nem is olyan könnyű fellelni a boltokban. A cukor mellett az árstopos tej felkutatása is komoly munkát igényel, még szerencse, hogy az év közben el-eltűnő étolaj már újra elérhető.
Bevásárlótúránk – ahogy azt említettük – megerősítette azokat a félelmeket, miszerint az élelmiszerek drágulása tovább gyorsulhatott a statisztikai hivatal utolsó adatközlése óta. Az előző évhez képest átlagosan már csaknem 49 százalékos áremelkedést mértünk a hét legnagyobb kiskereskedelmi láncnál és néhány fővárosi piacon.
Forrás: hvg.hu
