Helyi szerkesztő|2022.12.13
Nem újdonság, hogy magyar gazdaság nehéz helyzetben van. A világgazgazdaság és Európa válság felé halad. Ez egy külső adottság Magyarország számára, de jelentős számban vannak olyan tényezők, amelyek miatt nehezebb helyzetbe kerültünk, mint a környező országok bármelyike. A problémáink gyökerét idehaza kell keresni, és abban Matolcsy Györgynek igaza van, hogy ezek összefüggenek elsősorban a költségvetési és monetáris politikával, de tágabb értelemben a gazdaságpolitika egészével is. (Hírklikk)
A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint ez nem azt jelenti, hogy katasztrófahelyzet van, nem kell államcsődöt vizionálni, de a gazdaságpolitika mind rövid, mind hosszabb távon radikális kiigazítást igényel. Mint mondta, az egyensúlyi helyzetet viszonylag rövid időn belül helyre lehet állítani, a versenyképességi hátrányunkat viszont nem, mint ahogy ezek a problémák nem is az elmúlt hat hónap, hanem az elmúlt évek gazdaságpolitikájának a termékei.
Az egyensúlyi problémák helyrehozatala, kiigazítása fájdalmas lépéseket jelentenek, ezért politikailag soha nem népszerűek – kezdte sorolni, hogy mit lehetne tenni a jelenlegi helyzetben.
„A költségvetési hiány csökkenthető a kiadások mérséklésével vagy az adók emelésével, érthetően egyiknek sem szokott a lakosság tapsolni. Az infláció leszorítása magas kamatokat és általában a kereslet korlátozását igényli, ami cégeket és a lakosságot is sújtja. Küszködik a kormány: próbálja csinálni is, meg nem is.”
Hozzátette, a válságon jobb viszonylag gyorsan túl lenni, mert ez jár a legkevesebb társadalmi áldozattal. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a kormány mellett a Nemzeti Banknak ne lenne súlyos felelőssége abban, hogy az infláció ilyen magas lett. Szerinte az MNB nem antiinflációs politikát folytatott, az utóbbi három-négy évben a monetáris politika kifejezetten fűtötte az áremelkedéseket. Például a magas infláció egyik oka a rettentően gyenge forint, ami az importáruk árán keresztül erősíti az inflációt.
Matolcsy György nagy vihart kavart beszédéről Simor András azt mondta, „Nagyon érdekes volt a beszédben, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége a második, úgy általában az egész magyar gazdaság termelékenysége pedig a negyedik leggyengébb egész Európában. Ezek a problémák nem a válság, hanem annak a gazdaságpolitikának a következményei, amelynek Matolcsy György az egyik fontos alakítója volt. Amikor a jegybankelnök a magyar gazdaság aranyévtizedének nevezi a 2010-es éveket, akkor nem tudom ezt a megállapítást összepárosítani azzal, hogy a magyar gazdaság az egyik legkevésbé hatékony az EU-ban. Abban, hogy ilyen alacsony a magyar gazdaság teljesítménye, fontos szerepet játszott a forint leértékelődése, ami az elmúlt 10-12 évben meghaladta az ötven százalékot.”
„Matolcsy kritizál, miközben az egyik fő okozója annak, ahol most tartunk.”
Az inflációról a szakember kifejtette, nem lehet fájdalommentesen csökkenteni. „Álom lenne azt mondani, hogy komoly recesszió nélkül le lehetne hozni az inflációt a jegybanki célra, vagyis kettő-négy százalékra. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az MNB és a kormány együttműködik, és a kormány nemcsak, hogy nem gátolja, hanem inkább támogatja az MNB antiinflációs politikáját.”
Az ársapkáknak Simor szerint inkább csak politikai hozadékuk van, mert gazdasági értelemben mindenki megkerüli őket. Gazdaságilag kárt okoznak, de hogy a kormánynak ebből mekkora politikai haszna származik, azt csak ő maga tudja.
A lap megkérdezte a korábbi jegybankelnököt arról is, hogyan állt Orbán Viktor a gazdaságpolitikához, milyen mélységben érti a problémákat?
Nagyon leegyszerűsítve, Orbán számára nem az a kérdés, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart-e, a fő szempont az, hogy a Fidesz mennyire tudja maximalizálni a szavazatai számát, adott esetben annak árán is, hogy magyar gazdaság fejlődése megakad – mondta Simor András.
„Orbánt a magyar gazdaság fejlődése addig érdekli, amíg a pártja népszerűségét szolgálja. Orbán számára nem tűnik fontosnak, hogy középtávon erodálódik a gazdaság versenyképessége, elég, ha ma van betanított munkások számára munkahely az autóiparban. Ezért sem invesztál például az oktatásba.”
Az uniós pénzek lehívása kapcsán a bankszakember azt mondta, Orbán Viktorról nem lehet azt mondani, hogy ne lenne tapasztalt uniós ügyekben, meglátjuk, hogy a 19-re való laphúzás megint be fog-e jönni. Hozzátette, akár bejön és hozzáférünk az uniós pénzekhez, akár nem, nagyon billeg Magyarország uniós támogatottsága. Könnyen eljuthatunk egy olyan határvonalig, amikor már mindenkinek olyannyira tele lesz a hócipője Magyarországgal, hogy már bármi elképzelhető.”
„Attól félek, hogy olyan helyzetbe sodródunk, ahonnan már nem lesz visszaút. Kirakni Magyarországot nem lehet az EU-ból, de megvonhatják a szavazati jogát. Ez egy atombomba, mindenki igyekszik elkerülni az alkalmazását. De ha sokáig szabotálja a kormány az EU működését, akkor nem tartom kizártnak, hogy ezt meglépi a többi tagország. Attól kezdve viszont nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar kormány ilyen körülmények között az EU-ban akarna maradni.”
Forrás: Hírklikk
Az egyensúlyi problémák helyrehozatala, kiigazítása fájdalmas lépéseket jelentenek, ezért politikailag soha nem népszerűek – kezdte sorolni, hogy mit lehetne tenni a jelenlegi helyzetben.
„A költségvetési hiány csökkenthető a kiadások mérséklésével vagy az adók emelésével, érthetően egyiknek sem szokott a lakosság tapsolni. Az infláció leszorítása magas kamatokat és általában a kereslet korlátozását igényli, ami cégeket és a lakosságot is sújtja. Küszködik a kormány: próbálja csinálni is, meg nem is.”
Hozzátette, a válságon jobb viszonylag gyorsan túl lenni, mert ez jár a legkevesebb társadalmi áldozattal. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a kormány mellett a Nemzeti Banknak ne lenne súlyos felelőssége abban, hogy az infláció ilyen magas lett. Szerinte az MNB nem antiinflációs politikát folytatott, az utóbbi három-négy évben a monetáris politika kifejezetten fűtötte az áremelkedéseket. Például a magas infláció egyik oka a rettentően gyenge forint, ami az importáruk árán keresztül erősíti az inflációt.
Matolcsy György nagy vihart kavart beszédéről Simor András azt mondta, „Nagyon érdekes volt a beszédben, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége a második, úgy általában az egész magyar gazdaság termelékenysége pedig a negyedik leggyengébb egész Európában. Ezek a problémák nem a válság, hanem annak a gazdaságpolitikának a következményei, amelynek Matolcsy György az egyik fontos alakítója volt. Amikor a jegybankelnök a magyar gazdaság aranyévtizedének nevezi a 2010-es éveket, akkor nem tudom ezt a megállapítást összepárosítani azzal, hogy a magyar gazdaság az egyik legkevésbé hatékony az EU-ban. Abban, hogy ilyen alacsony a magyar gazdaság teljesítménye, fontos szerepet játszott a forint leértékelődése, ami az elmúlt 10-12 évben meghaladta az ötven százalékot.”
„Matolcsy kritizál, miközben az egyik fő okozója annak, ahol most tartunk.”
Az inflációról a szakember kifejtette, nem lehet fájdalommentesen csökkenteni. „Álom lenne azt mondani, hogy komoly recesszió nélkül le lehetne hozni az inflációt a jegybanki célra, vagyis kettő-négy százalékra. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az MNB és a kormány együttműködik, és a kormány nemcsak, hogy nem gátolja, hanem inkább támogatja az MNB antiinflációs politikáját.”
Az ársapkáknak Simor szerint inkább csak politikai hozadékuk van, mert gazdasági értelemben mindenki megkerüli őket. Gazdaságilag kárt okoznak, de hogy a kormánynak ebből mekkora politikai haszna származik, azt csak ő maga tudja.
A lap megkérdezte a korábbi jegybankelnököt arról is, hogyan állt Orbán Viktor a gazdaságpolitikához, milyen mélységben érti a problémákat?
Nagyon leegyszerűsítve, Orbán számára nem az a kérdés, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart-e, a fő szempont az, hogy a Fidesz mennyire tudja maximalizálni a szavazatai számát, adott esetben annak árán is, hogy magyar gazdaság fejlődése megakad – mondta Simor András.
„Orbánt a magyar gazdaság fejlődése addig érdekli, amíg a pártja népszerűségét szolgálja. Orbán számára nem tűnik fontosnak, hogy középtávon erodálódik a gazdaság versenyképessége, elég, ha ma van betanított munkások számára munkahely az autóiparban. Ezért sem invesztál például az oktatásba.”
Az uniós pénzek lehívása kapcsán a bankszakember azt mondta, Orbán Viktorról nem lehet azt mondani, hogy ne lenne tapasztalt uniós ügyekben, meglátjuk, hogy a 19-re való laphúzás megint be fog-e jönni. Hozzátette, akár bejön és hozzáférünk az uniós pénzekhez, akár nem, nagyon billeg Magyarország uniós támogatottsága. Könnyen eljuthatunk egy olyan határvonalig, amikor már mindenkinek olyannyira tele lesz a hócipője Magyarországgal, hogy már bármi elképzelhető.”
„Attól félek, hogy olyan helyzetbe sodródunk, ahonnan már nem lesz visszaút. Kirakni Magyarországot nem lehet az EU-ból, de megvonhatják a szavazati jogát. Ez egy atombomba, mindenki igyekszik elkerülni az alkalmazását. De ha sokáig szabotálja a kormány az EU működését, akkor nem tartom kizártnak, hogy ezt meglépi a többi tagország. Attól kezdve viszont nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar kormány ilyen körülmények között az EU-ban akarna maradni.”
Forrás: Hírklikk