Szekeres Imre példátlannak tartja, hogy az év végén az Országgyűlés megkerülésével, kormányrendelettel átírták a teljes honvédelem rendszerét. A volt honvédelmi miniszter szerint az ilyen alkotmánysértő ügyekben az Alkotmánybíróságnak van fellépési lehetősége, de a hadsereg főparancsnoki tisztét is betöltő köztársasági elnöknek is kötelessége lenne a testülethez fordulni - írja a Hírklikk.
A Hírklikknek arról is beszélt, hogy ez a Magyar Honvédség 2010-re kialakított – a NATO által akkor példaértékűnek, korszerűnek és hatékonynak minősített – felépítésének a harmadik jelentős átszervezése. Mint mondta, a Honvédkórház elvétele után kérdéses lehet, vajon maradhat-e Magyarország a NATO egészségügyért felelős kiválósági központja.
Alig keltett érdeklődést a Magyar Közlönyben december 29-én megjelent 614/2022. (XII. 29.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Pedig ez teljesen felforgatja a Magyar Honvédség életét. A laikus arra még csak-csak felkapja a fejét, ami egy honvédségi közlönyből derül ki napokkal később, miszerint szakmányban megváltoztatták az alakulatok nevét, azt is olvassa-látja és érteni véli, (vagy éppen értetlenkedik afelett), hogy a Honvédkórházat kiszervezik a Honvédség alól, de a mélybe nemigen lát.
Pedig szakértők szerint ennél sokkal több történt. Legalábbis erre utal Szekeres Imre Facebook posztja, amiben a korábbi honvédelmi miniszter a többi között arra mutatott rá: 1848 óta nem fordult elő, hogy a Magyar Honvédségről ne az Országgyűlés döntsön. Mindezt akkor, „amikor semmi alapja nincs a mai ’rendkívüli’ állapotnak”. Ezek után bennünk is felmerültek kérdések.
A volt honvédelmi miniszter a Hírklikknek leszögezte: teljesen alkotmányellenes a kormányrendelet, s az ahogyan megszületett, elrejtve, a költségvetés módosításának a mellékleteként, „s bármilyen ’rendkívüli’ helyzet is van, az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie”. Indoklásul elmondta, nem az Országgyűlés döntött arról, hogy mi a honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre, milyen honvédelmi szervezetek vannak közvetlen hatáskörében; de arról sem, hogyan történik az egyes honvédelmi szervezetek irányítása, mi a Honvéd Vezérkar főnökének feladat– és hatásköre („jegyzem meg, ezek szerint visszaállították ezt a beosztást”). És továbbmenve: nem az Országgyűlés döntött arról, hogyan működjék a Honvéd Vezérkar és más magasabb szintű parancsnokságai, a Honvédség szakmai irányítása (parancsnoki rendje) és Műveleti Vezetési Rendszere; vagy éppen, hogy melyek az egyes központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenysége, a légiriasztás rendszere, a katonai kibertér műveleti feladatai.
„Mindebből látható, egy kormányrendelettel alapvetően átírták a honvédelem teljes rendszerét, ami önmagában is példátlan, miként az annak a módja is” – szögezte le. A korábbi honvédelmi miniszter szerint ez nem csak a magyar történelmi hagyományokkal megy totálisan szembe, hanem alkotmányellenes is.
Tud-e ez ellen tenni, készül-e bármire is az ügyben? – kérdeztük tőle. Elmondta, hogy vizsgálja annak a lehetőségét, milyen módon lehet felszólítani az Alkotmánybíróságot a fellépésre. „Ugyanis magának az ab-nek van szuverén fellépési lehetősége olyan ügyekben, amikor nyilvánvaló az alkotmánysértés” – szögezte le, felhívva a figyelmet arra is, hogy: „emellett a hadsereg főparancsnoki tisztét is betöltő köztársasági elnöknek – jelen esetben Novák Katalinnak – is kötelessége a testülethez fordulni”. Mi történik akkor, ha sem az ab, sem Novák Katalin nem lép az ügyben? – vetettük közbe. „Övék a felelősség azért, hogy hagyják ennek a teljesen elfogadhatatlan és alkotmányellenes rendszer kialakítását” – húzta alá.
De szakmai megközelítésben mit szól magához a tartalomhoz, azaz az átszervezés irányához? – tettük fel a kérdést. Ahogy a kormányrendeletből is kiderül, ezúttal már harmadszor szervezik át gyökeresen a Magyar Honvédséget, „ez a teljes irányítási alkalmatlanság jele” – szögezte le. Példaként hozta fel, hogy néhány éve megszüntették a Honvéd Vezérkart, amit most visszaállítottak. Vagy egy másik: néhány éve megszüntették az Összhaderőnemi Parancsnokságot, amiről nem lehet tudni, hogy most szintén visszaállítják vagy sem. „Ezekkel a megszüntetésekkel-visszacsinálásokkal azonban szétzilálják az irányítási rendszereket” – mutatott rá.
És hogy mit szól az egységek névváltoztatásához? Szekeres ezt egyszerűen nevetségesnek tartja. „Valami vérgőzös indulattól vezérelve átnevezgetnek katonai alakulatokat – nem tréfálok, ez volt az indoklás” – mondta, utalva arra, hogy a Honvédelem.hu hivatalos oldalon megjelent közleményben olyan megfogalmazások vannak, mint: „vérrel írt hagyományok” vagy „dicső, vérrel írt múltú alakulatok”. „Nem tudom, hogy például miért nem elég nemzeti a Rákóczi-szabadságharcban küzdött Bercsényi Miklós, miért kellett a hódmezővásárhelyi egységet átnevezni? Lehet persze, hogy valami Soros vagy Brüsszel által szervezett mozgalom volt a Rákóczi-szabadságharc, és ezért?” – tette fel a kérdést Szekeres Imre, más példát – a győri kötődésű és ezért eddig Arrabona nevet viselő Légvédelmi Rakétaezred névváltoztatását – is felhozva további példaként.
„Mindezen változtatások a jelenlegi vezetés alkalmatlanságát mutatják, amit időnkénti átszerveznek fednek el” – vonta le a következtetést Szekeres Imre, aki emlékeztetett arra, hogy 2010-re kialakult a Magyar Honvédség korszerű irányítási rendszere, amit akkor a NATO-ban példaértékűnek, korszerűnek és hatékonynak minősítettek. Volt a Honvéd Vezérkar, ami a stratégiai kérdésekkel foglalkozott, s összehangolta a katonai és nem katonai feladatokat, és volt az Összhaderőnemi Parancsnokság, a konkrét műveletek, a fegyvernemek együttműködésének az irányítására. Ez felelt meg a Magyar Honvédség feladatainak és – nem mellesleg – ez volt a leghatékonyabb a pénzügyi eszközök felhasználása szempontjából is – húzta alá. Most részben kezdik visszaállítani ezt a felállást, de közben elment 13 év – emlékeztetett a korábbi honvédelmi miniszter.
Szekeres felhívta a figyelmet egy további, általa érthetetlennek tartott lépésre is, arra, hogy elvették a Honvédségtől a Honvéd Kórház egy részét. Ez – mint kifejtette – nem csak az elnevezés miatt fontos, a Honvédség működésének egyik legkritikusabb és legfontosabb része az egészségügy, nem szólva arról, hogy 2008-tól Magyarország lett a NATO egészségügyért felelős kiválósági központja, azaz az egészségügy felelőse a szervezetben – kérdés, hogy ezek után ez megmaradhat-e majd.
Forrás: Hírklikk
Alig keltett érdeklődést a Magyar Közlönyben december 29-én megjelent 614/2022. (XII. 29.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Pedig ez teljesen felforgatja a Magyar Honvédség életét. A laikus arra még csak-csak felkapja a fejét, ami egy honvédségi közlönyből derül ki napokkal később, miszerint szakmányban megváltoztatták az alakulatok nevét, azt is olvassa-látja és érteni véli, (vagy éppen értetlenkedik afelett), hogy a Honvédkórházat kiszervezik a Honvédség alól, de a mélybe nemigen lát.
Pedig szakértők szerint ennél sokkal több történt. Legalábbis erre utal Szekeres Imre Facebook posztja, amiben a korábbi honvédelmi miniszter a többi között arra mutatott rá: 1848 óta nem fordult elő, hogy a Magyar Honvédségről ne az Országgyűlés döntsön. Mindezt akkor, „amikor semmi alapja nincs a mai ’rendkívüli’ állapotnak”. Ezek után bennünk is felmerültek kérdések.
A volt honvédelmi miniszter a Hírklikknek leszögezte: teljesen alkotmányellenes a kormányrendelet, s az ahogyan megszületett, elrejtve, a költségvetés módosításának a mellékleteként, „s bármilyen ’rendkívüli’ helyzet is van, az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie”. Indoklásul elmondta, nem az Országgyűlés döntött arról, hogy mi a honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre, milyen honvédelmi szervezetek vannak közvetlen hatáskörében; de arról sem, hogyan történik az egyes honvédelmi szervezetek irányítása, mi a Honvéd Vezérkar főnökének feladat– és hatásköre („jegyzem meg, ezek szerint visszaállították ezt a beosztást”). És továbbmenve: nem az Országgyűlés döntött arról, hogyan működjék a Honvéd Vezérkar és más magasabb szintű parancsnokságai, a Honvédség szakmai irányítása (parancsnoki rendje) és Műveleti Vezetési Rendszere; vagy éppen, hogy melyek az egyes központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenysége, a légiriasztás rendszere, a katonai kibertér műveleti feladatai.
„Mindebből látható, egy kormányrendelettel alapvetően átírták a honvédelem teljes rendszerét, ami önmagában is példátlan, miként az annak a módja is” – szögezte le. A korábbi honvédelmi miniszter szerint ez nem csak a magyar történelmi hagyományokkal megy totálisan szembe, hanem alkotmányellenes is.
Tud-e ez ellen tenni, készül-e bármire is az ügyben? – kérdeztük tőle. Elmondta, hogy vizsgálja annak a lehetőségét, milyen módon lehet felszólítani az Alkotmánybíróságot a fellépésre. „Ugyanis magának az ab-nek van szuverén fellépési lehetősége olyan ügyekben, amikor nyilvánvaló az alkotmánysértés” – szögezte le, felhívva a figyelmet arra is, hogy: „emellett a hadsereg főparancsnoki tisztét is betöltő köztársasági elnöknek – jelen esetben Novák Katalinnak – is kötelessége a testülethez fordulni”. Mi történik akkor, ha sem az ab, sem Novák Katalin nem lép az ügyben? – vetettük közbe. „Övék a felelősség azért, hogy hagyják ennek a teljesen elfogadhatatlan és alkotmányellenes rendszer kialakítását” – húzta alá.
De szakmai megközelítésben mit szól magához a tartalomhoz, azaz az átszervezés irányához? – tettük fel a kérdést. Ahogy a kormányrendeletből is kiderül, ezúttal már harmadszor szervezik át gyökeresen a Magyar Honvédséget, „ez a teljes irányítási alkalmatlanság jele” – szögezte le. Példaként hozta fel, hogy néhány éve megszüntették a Honvéd Vezérkart, amit most visszaállítottak. Vagy egy másik: néhány éve megszüntették az Összhaderőnemi Parancsnokságot, amiről nem lehet tudni, hogy most szintén visszaállítják vagy sem. „Ezekkel a megszüntetésekkel-visszacsinálásokkal azonban szétzilálják az irányítási rendszereket” – mutatott rá.
És hogy mit szól az egységek névváltoztatásához? Szekeres ezt egyszerűen nevetségesnek tartja. „Valami vérgőzös indulattól vezérelve átnevezgetnek katonai alakulatokat – nem tréfálok, ez volt az indoklás” – mondta, utalva arra, hogy a Honvédelem.hu hivatalos oldalon megjelent közleményben olyan megfogalmazások vannak, mint: „vérrel írt hagyományok” vagy „dicső, vérrel írt múltú alakulatok”. „Nem tudom, hogy például miért nem elég nemzeti a Rákóczi-szabadságharcban küzdött Bercsényi Miklós, miért kellett a hódmezővásárhelyi egységet átnevezni? Lehet persze, hogy valami Soros vagy Brüsszel által szervezett mozgalom volt a Rákóczi-szabadságharc, és ezért?” – tette fel a kérdést Szekeres Imre, más példát – a győri kötődésű és ezért eddig Arrabona nevet viselő Légvédelmi Rakétaezred névváltoztatását – is felhozva további példaként.
„Mindezen változtatások a jelenlegi vezetés alkalmatlanságát mutatják, amit időnkénti átszerveznek fednek el” – vonta le a következtetést Szekeres Imre, aki emlékeztetett arra, hogy 2010-re kialakult a Magyar Honvédség korszerű irányítási rendszere, amit akkor a NATO-ban példaértékűnek, korszerűnek és hatékonynak minősítettek. Volt a Honvéd Vezérkar, ami a stratégiai kérdésekkel foglalkozott, s összehangolta a katonai és nem katonai feladatokat, és volt az Összhaderőnemi Parancsnokság, a konkrét műveletek, a fegyvernemek együttműködésének az irányítására. Ez felelt meg a Magyar Honvédség feladatainak és – nem mellesleg – ez volt a leghatékonyabb a pénzügyi eszközök felhasználása szempontjából is – húzta alá. Most részben kezdik visszaállítani ezt a felállást, de közben elment 13 év – emlékeztetett a korábbi honvédelmi miniszter.
Szekeres felhívta a figyelmet egy további, általa érthetetlennek tartott lépésre is, arra, hogy elvették a Honvédségtől a Honvéd Kórház egy részét. Ez – mint kifejtette – nem csak az elnevezés miatt fontos, a Honvédség működésének egyik legkritikusabb és legfontosabb része az egészségügy, nem szólva arról, hogy 2008-tól Magyarország lett a NATO egészségügyért felelős kiválósági központja, azaz az egészségügy felelőse a szervezetben – kérdés, hogy ezek után ez megmaradhat-e majd.
Forrás: Hírklikk
