A magyarok negyede-harmada szegénynek számít, a háztartások kétharmadának jelent problémát a kiadások fedezése. De legalább kormányozni tudnak. Ja, nem.
Az Egyensúly Intézet ismét megvizsgálta, hogy a magyar háztartások hogyan tudnak megbirkózni a mindennapok költségeivel. Mindent összevetve jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember Magyarországon szegény. Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. Ezzel szemben a magyarok 45 százaléka nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket.
A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.
Rengetegen nélkülöznek...
...ami abból is látszik, hogy a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben. A megkérdezettek ezt elsősorban az áremelkedésekkel (96 százalék) és új kiadások (46 százalék) megjelenésével magyaráznak. 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki. Mindezek mellett a válaszadók 15 százaléka jelölte meg okként az államtól kapott juttatások csökkenését, amíg 14 százalék a család megváltozott helyzetét.
Az Egyensúly Intézet arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például: kölcsönkérés) vagy kellett lemondania valamiről (például: orvosi kezelés) anyagi okok miatt. Itt sem rózsás a helyzet:
- A válaszadók 40 százaléka a közeli vagy távolabbi múltban valamilyen mértékben korlátozni kényszerült közlekedési szokásait
- Több mint egyharmaduk (35 százalék) fordult már segítségért közvetlen környezetéhez pénzügyi nehézségei miatt.
- Orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről a magyarok közel azonos arányban mondtak le: nagyjából minden ötödik honfitársunknak kellett meghoznia legalább egy ilyen döntést.
Hurrá, családbarát ország!
A gyermekes családok egy része is beszámolt nehézségekről: a szülők 8 százaléka nem tudta fedezni gyermeke vagy gyermekei alapvető szükségleteit az elmúlt fél évben, további 7 százalékuk pedig korábban került ilyen helyzetbe.
Összességében az látszik, hogy az infláció jelentős hatást gyakorolt a mindennapi életre: az emberek mintegy negyedének-harmadának kellett a nadrágszíjat összehúzni, méghozzá elég drasztikusan.
Az Egyensúly Intézet kutatásában résztvevőket a következő néhány hónapra vonatkozó anyagi kilátásaikról is megkérdezték. A válaszok alapján a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága. Vagyis
