Indoklás nélkül kirúghatják őket, és ha sokan vannak egy munkahelyen, az ott állományban dolgozók jogai is csorbulnak. Nehezebb lesz béremelést kiharcolni és sztrájkolni is. (Hírklikk)
Egyre több ázsiai vendégmunkás érkezik Magyarországra, miután június végén hatályba lépett az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyíti a munkaerő-kölcsönzők számára az Európai Unión kívüli munkaerő alkalmazását. A kormány tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein – írja a Szabad Európa.
Egyre több gyárban tűnnek fel Fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások. A kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerő-forrást. A termelési, gyártási szektoron túl, az élelmiszeripar és a vendéglátás számára is opció a vendégmunkások alkalmazása.
Az új rendelet megoldást jelenthet a munkaerőhiányra, vagyis jó a cégeknek, viszont újabb problémákat is felvet: tovább korlátozza a hazai munkavállalók jogait is. De nem csak a külföldi dolgozók vannak egyre többen: a magyar alkalmazottak egyre nagyobb hányadát foglalkoztatják munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.
„Jelenleg szinte semmilyen munkajogi védelmet nem élveznek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak, így a legalapvetőbb alkotmányos jogaik is sérülnek” – mondta a Szabad Európának Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogásza.
A szakértő szerint a munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, például a kölcsönbevevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, mert azokat helyettük a kölcsönbeadó viseli. De a legnagyobb előnye az, hogy bármikor felmondhatnak nekik, hiszen nem a cég alkalmazottai, hanem a munkaerő-kölcsönző vállalkozásé.
Ez persze jogilag nem kirúgás, a kölcsönbevevő, vagyis az a cég, amelynek a telephelyén dolgozik az illető, egyszerűen nem tart igényt tovább a munkájára, és ezt jelzi a munkaerő-kölcsönző cég felé.
„Kölcsönzött munkaerő esetében nem kell megindokolni a felmondást, sem a kölcsönvevő, sem a kölcsönbeadó cég esetében – a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül ugyanis önmagában a kikölcsönzés megszűnése, tehát a kölcsönbeadó cég nem köteles érdemi indoklást adni a felmondáshoz. Utóbbi eleve úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy ha tud neki munkát biztosítani, akkor lesz állása, ha nem, akkor szerződést bont vele” – mondta Somlóvári Zsófia.
Szerinte a külföldi kölcsönzött munkaerő tömeges alkalmazása esetén tovább csorbulhatnak a hazai munkavállalói jogok. „A sok esetben ázsiai vendégmunkások jóval rosszabb körülményekhez vannak szokva. Éppen ezért máshogy állnak a túlórához, kevésebb elvárásuk van a munkavédelmi és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban” – mondta. Szerinte ez nemcsak a béremelésért küzdő magyar munkavállalók igyekezetének, de a munkahelyi körülmények javulásának is gátat szabhat.
Forrás: Hírklikk
Egyre több gyárban tűnnek fel Fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások. A kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerő-forrást. A termelési, gyártási szektoron túl, az élelmiszeripar és a vendéglátás számára is opció a vendégmunkások alkalmazása.
Az új rendelet megoldást jelenthet a munkaerőhiányra, vagyis jó a cégeknek, viszont újabb problémákat is felvet: tovább korlátozza a hazai munkavállalók jogait is. De nem csak a külföldi dolgozók vannak egyre többen: a magyar alkalmazottak egyre nagyobb hányadát foglalkoztatják munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.
„Jelenleg szinte semmilyen munkajogi védelmet nem élveznek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak, így a legalapvetőbb alkotmányos jogaik is sérülnek” – mondta a Szabad Európának Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogásza.
A szakértő szerint a munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, például a kölcsönbevevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, mert azokat helyettük a kölcsönbeadó viseli. De a legnagyobb előnye az, hogy bármikor felmondhatnak nekik, hiszen nem a cég alkalmazottai, hanem a munkaerő-kölcsönző vállalkozásé.
Ez persze jogilag nem kirúgás, a kölcsönbevevő, vagyis az a cég, amelynek a telephelyén dolgozik az illető, egyszerűen nem tart igényt tovább a munkájára, és ezt jelzi a munkaerő-kölcsönző cég felé.
„Kölcsönzött munkaerő esetében nem kell megindokolni a felmondást, sem a kölcsönvevő, sem a kölcsönbeadó cég esetében – a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül ugyanis önmagában a kikölcsönzés megszűnése, tehát a kölcsönbeadó cég nem köteles érdemi indoklást adni a felmondáshoz. Utóbbi eleve úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy ha tud neki munkát biztosítani, akkor lesz állása, ha nem, akkor szerződést bont vele” – mondta Somlóvári Zsófia.
Szerinte a külföldi kölcsönzött munkaerő tömeges alkalmazása esetén tovább csorbulhatnak a hazai munkavállalói jogok. „A sok esetben ázsiai vendégmunkások jóval rosszabb körülményekhez vannak szokva. Éppen ezért máshogy állnak a túlórához, kevésebb elvárásuk van a munkavédelmi és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban” – mondta. Szerinte ez nemcsak a béremelésért küzdő magyar munkavállalók igyekezetének, de a munkahelyi körülmények javulásának is gátat szabhat.
Forrás: Hírklikk
