A Varga Pincészet tulajdonosa nemrég egy borászmagazinban azt írta: az alkohol teljes korlátozása az autóvezetés előtt szétrombolja a kulturális szokásokat és a gasztronómiát. Varga Péter szerint ez ügyben nem kezelik felnőttként az embereket, de nemcsak ezt tartja a rohamosan csökkenő borfogyasztás okának, beszéltünk a többiről is, valamint rákérdeztünk a „Mészáros-pletykára” is. (24.hu)
Tabudöntögetéssel könnyítene a magyar borászatok helyzetén Varga Péter – ezzel a felütéssel osztották meg írását egy boros oldalon, és a cikkben valóban merész dolgokat állít. Kezdjük a legerősebb kijelentésével: az alkohol teljes korlátozása az autóvezetésben, a zéró tolerancia szétrombolja a kulturális szokásokat és a gasztronómiát is.
Elszakadunk a nyugati trendektől, a fejlett világtól.
Dél-európai országokban tényleg még egy keddi ebéd is nehezen képzelhető el egy pohár bor nélkül. Ennek itthon is megvolt régen a kultúrája?
Hogyne. Minden jelentős társadalomnak az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy az állampolgárok egészséges folyadékpótlását biztosítsa. A betegségek régen általában az ivóvízzel terjedtek. A XX. század elejére jutottunk el oda, hogy a vezetékes vizek nagy része már fogyasztható, de a mai napig vannak olyan fejlett országok, ahol nem iszunk a csapból. A folyadékpótlást a különböző társadalmak különbözőképpen oldották meg. A keleti népek forralták a vizet, és teát ittak, az északi népek, ahol nem terem szőlő, sört csináltak, a dél-európai népek pedig vizezett bort ittak.
De ma már a víz helyett lehet üdítőket, szörpöket, alkoholmentes italokat is inni.
Ezért is csökken rohamosan a borfogyasztás. A hazai az elmúlt 30 évben hivatalosan 36 literről 18 literre esett vissza, de a feketekereskedelem visszaszorulása miatt azt gondolom, inkább a kétharmadával csökkent. 30–40 évvel ezelőtt Olaszországban, Franciaországban még évente 100 liter felett volt az egy főre jutó borfogyasztás, most 40 liter körül járnak. Náluk azért nem esett vissza olyan alacsony szintre, mint nálunk, mert a borfogyasztás a kultúra része maradt, és ezért nem tiltják az autóvezetésnél és a munkahelyeken sem. A 8 ezrelékes szabályt alkalmazzák, ami nálunk is volt valamikor.
Az nonszensz, hogyha autóval érkezem meg egy étterembe, akkor a vacsorához nem ihatok meg egy pohár bort. Ez nemcsak, hogy visszaveti a borfogyasztást, az egészséges életmód ellen hat. A borfogyasztás az egészség megőrzésének egy többezer éves hagyományos módja. Az viszont pozitívum, hogy az orvosok felismerték, szükség van a mértékletes borfogyasztásra. Apám antialkoholista volt, de amikor 50 éves lett, az orvosa mondta neki, hogy itt az ideje napi 3 deci bort elfogyasztani az egészségének megőrzése érdekében. A szigorúságra nem a szabályok megalkotásánál kellene törekedni, hanem az ellenőrzéskor. Nálunk ez nagyon rosszul működik. A teljes tiltás pedig abszurdum. Egy bizonyos szintű tolerancia mindenhol megtalálható, még a mérgező dolgokkal kapcsolatban is. 15–20 évvel ezelőtt még az ország nagy részén nem volt arzénmentesítve a csapvíz. Ma is meg van határozva az arzénnek az a szintje, ameddig az adott víz fogyaszthatónak minősül. A nagyságrendek persze egész mások, mégsem érthető, hogy miért kellene nulla alkoholnak lenni a vérben.
Mert az alkohol befolyásolhatja az ember vezetői képességét.
De ilyen kis mértékben nem befolyásolja. Egyszer telefonon kaptam egy izgalmas hírt, és nekimentem egy másik autónak a mélygarázsban. Érzelmi sokkhatás ért, és nem tudtam koncentrálni.
Nagyon sok minden jobban befolyásolja a vezetésünket, mint a kis mértékű alkoholfogyasztás.
A jogalkotók valószínűleg úgy gondolják, hogy minden kockázatot ki kell zárni, amit ki lehet, és egy pohár bort is kockázatosnak tartanak.
A Vince magazinban megjelent egy írásom, aminek az a lényege, hogy az európai ember több ezer éve él az alkohollal. Egy ázsiai ember nem, az ő szervezetük nem tudja feldolgozni az alkoholt. Az európai ember májának kis mértékben nem okoz gondot.
Van sok olyan európai ember is, aki nem bírja az alkoholt, és a mája nem tudja feldolgozni.
Az nem helyes, ha valaki olyan mértékben iszik, hogy neki mérgezési tüneteket okoz az alkohol. Magyarul: lerészegedik. Amíg fel tudja dolgozni a szervezete, addig viszont nincs gond. Nemcsak az alkoholtól érezheti magát az ember rosszul, hanem például a túl zsíros, nehéz ételektől, megterhelő étkezésektől is. El lehetne tiltani akkor az evéstől is az embert.
De a zsír nem a fejünkbe száll.
De onnan vonja el a vért. Amit én mértékadónak tartok, az – sajnos – nem mérhető, mert egyénileg különböző.
Nem is tartom helyes útnak, hogy az orvosok előírják, hogy egy ember napi 2–3 deci bort igyon. Egy japán meghalna, ha naponta 2 deci bort kéne elfogyasztania, miközben sok olyan embert láttam már, aki naponta 1–2 litert megiszik, és 90 évig él.
Nem gondolja, hogy a napi 1–2 liter bor nagyon nagy mennyiség?
Nem. Több, mint ezer éven keresztül ez volt az európai ember normál napi alkoholbevitele. A római katonacsászár, Diocletianus előírta, hogy a legolcsóbb, úgynevezett láncos rabszolgákat is el kell látni napi egy liter borral az ivóvizükhöz. Voltak ugyanis rabszolgák, akiket olcsóbb volt pótolni, mint borral itatni. Ez viszont járványveszélyt okozott. Ma a bor helyett klórt használunk, ez sem teljesen egészséges.
Az orvosok ezt a mennyiséget már alkoholizmusnak hívják.
Igen. Az orvosok nagyon nehéz helyzetben vannak. Mindenki azt várja, hogy általános szentenciákat mondjanak. De ezeket a szabályokat nem lehet lefektetni. Mégis megteszik. Meg kell nézni, hogy 30 évvel ezelőtt mi volt a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, és most mit neveznek annak? Aki 30 éve teljesen egészséges embernek számított, annak ma öt-hatféle gyógyszert kell szednie.
Nem lehet, hogy csak fejlődik az orvostudomány?
Ez nem fejlődés kérdése. Akkor lesz majd fejlődés, amikor egyedileg tudják az embereket kezelni. Az orvostudomány még nincsen ezen a szinten. Azt is meg kellene nézni, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete az alkoholt. Elmesélek egy történetet. Fehéroroszokkal tárgyaltunk, elmentünk ebédelni. Négyünknek kihozott a pincér 4 liter vodkát. Aperitifnek whiskyt ittunk, a négy fogáshoz pedig elfogyasztottunk összesen 4 üveg bort és elfogyott a 4 liter vodka is úgy, hogy mi ketten magyarok maximum fél litert ittunk belőle. Az ebédet egy nagyon kemény tárgyalás követte, és mindenki teljesen képben volt.
Statisztikák szerint Magyarországon nagyjából egymillió alkoholista él, családokat tesz tönkre az ital. Ön mit nevez alkoholizmusnak?
Egyrészt végtelenül magas tolerancia, de rendkívül alacsony intolerancia is ki tud alakulni egy embernél. Nem gondolom, hogy lehet általános mennyiségi szabályt kihozni. Én csak azt gondolom alkoholistának, aki rendszeresen részeg, ami azt jelenti, hogy látszik rajta, hogy alkoholt ivott.
Ön mennyit iszik meg egy nap?
Nincsen állandó mennyiség, de nagyjából fél liter bort iszom meg naponta.
Minden nap fogyaszt alkoholt?
Majdnem minden nap.
Előfordult már, hogy ivott vezetés előtt?
Nem, soha.
Nem lehet, hogy túlságosan felnőttként kezeli a társadalmat? Attól, mert valaki pár pohár bor után azt gondolja, ő még tud rendesen vezetni, nem biztos, hogy így van.
Egy társadalmat csak felnőttként szabad kezelni. Magyarországon ebben a kérdésben nem kezelik felnőttként az embereket, és ez nagyon nagy hiba. Ráadásul észre kellene venni, hogy szembe megyünk az autópályán.
Akinek fontos lehet a zéró tolerancia eltörlése, azok a vendéglátósok, a borászok…
És az emberek.
Van akkora lobbiereje a borászoknak, hogy a kormány eltörölje ezt a szabályozást?
Esély mindig van. Szerintem az összes borász egyformán gondolkodik ebben a kérdésben.
Nyilván érdeke a borászoknak, hogy ez a szabály változzon.
Akikkel én érintkezem, azoknak a többsége utazik, és azt látják, hogy sehol máshol sincs ilyen szabályozás. A világ legfejlettebb részén inkább a 8 ezrelék van érvényben.
A zéró tolerancia nem az egyetlen oka a csökkenő borfogyasztásnak. Mi okozza még ezt a tendenciát?
A legnagyobb probléma, hogy a bort már nem isszuk, hanem kóstoljuk, és azt is csak esténként.
Gondként említi azt is, hogy a prémium magyar borászatok szőlői is gyakran a szakmai tudás, néha még a jó gazda gondosságának a hiányáról is tanúskodnak. Miért nincs elég tudás és szakember?
Túl sok a szőlőtermelő. A rendszerváltás előtt sokkal magasabb szintű volt a szőlőkultúra, mivel a szőlő zömében nagyüzemi kézben volt. Itthon a szőlőtermelés nagyobb részét nem szakemberek végzik.
Most letisztulhat kicsit a pálya. A Lovassy-borokat gyártó cég felszámolásáról nemrég számoltunk be. Várható, hogy mások is bedobják a törülközőt?
Könnyen lehet. A pincészetek száma folyamatosa csökken. A szőlőterületek koncentrálódása is megindult. A tendencia jó, csak győzzük kivárni.
Hogyan vennék rá arra az embereket, hogy több bort fogyasszanak?
Nem szeretnék senkit rávenni semmire, hagyni kell az embereket. Egyszerűen csak úgy gondolom, hogy a zéró tolerancia nem adja meg az embereknek a kulturált és egészséges borfogyasztás lehetőségét, ezért ez a szabályozás nem jó. Mindenki látja, milyen súlyos gondban van a magyar borászat, a vendéglátás és az egészséges táplálkozás, mégsem látok válságstábokat.
A kézműves sörök piaca mennyire befolyásolta a borfogyasztást?
Jelentősen. A kommunizmusban alapvetően volt egy borellenes propaganda, a fiatalok nem mentek be borozókba, sörözőkbe jártak, ahol az étel is finomabb volt, és nem a pultot kellett támasztani. A rendszerváltozás után aztán nagy változás történt, hirtelen nagyjából 11 ezer pincészet jött létre, melyek a bor reneszánszát hozták el. Amikor a kézműves sörök gyártása beindult, akkor a fiaim figyelmeztettek, hogy ebből baj lesz. A nagy cégek is elkezdtek gyártani jobb minőségű söröket, prémiumsöröket, és most már majdnem nagyobb divat lett sörözni, mint borozni. De azt nem lehet elvárni egy generációtól, hogy azt csinálja, amit a szülei. Ennek hullámoznia kell. Mindig lesz sör- és borfogyasztás, a mérték generációként hullámzik.
Hallottunk olyan pletykát, hogy Mészáros Lőrinc be akarta vásárolni magát a pincészetébe. Igaz?
Ez a pletyka már évek óta él. Hogy egy fekete autóval jöttek ki, és sírva írtam alá a szerződést. A viccet félretéve: a Varga Pincészet a mienk. Miért vásárolná meg egyébként Mészáros Lőrinc a Varga Pincészetet?
Hogy legyen egy nagy pincészete.
Tőlünk 20 kilométerre és Tokajban is van már pincészete. Ezek – véleményem szerint – el tudják látni az éttermeit és a szállodáit borral. Nem hiszem, hogy szüksége lenne a mi 14 millió palackunkra.
Azt mondta, hogy szubjektív, hogy milyen a jó bor. Ön mit nevez jó bornak?
Haladok a korral, otthon kizárólag gyümölcsös borokat iszom, rozét és fehérborokat.
Tisztán vagy fröccsnek?
Tisztán, de innám fröccsnek is, ha vezetés előtt lehetne.
Forrás: 24.hu
Elszakadunk a nyugati trendektől, a fejlett világtól.
Dél-európai országokban tényleg még egy keddi ebéd is nehezen képzelhető el egy pohár bor nélkül. Ennek itthon is megvolt régen a kultúrája?
Hogyne. Minden jelentős társadalomnak az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy az állampolgárok egészséges folyadékpótlását biztosítsa. A betegségek régen általában az ivóvízzel terjedtek. A XX. század elejére jutottunk el oda, hogy a vezetékes vizek nagy része már fogyasztható, de a mai napig vannak olyan fejlett országok, ahol nem iszunk a csapból. A folyadékpótlást a különböző társadalmak különbözőképpen oldották meg. A keleti népek forralták a vizet, és teát ittak, az északi népek, ahol nem terem szőlő, sört csináltak, a dél-európai népek pedig vizezett bort ittak.
De ma már a víz helyett lehet üdítőket, szörpöket, alkoholmentes italokat is inni.
Ezért is csökken rohamosan a borfogyasztás. A hazai az elmúlt 30 évben hivatalosan 36 literről 18 literre esett vissza, de a feketekereskedelem visszaszorulása miatt azt gondolom, inkább a kétharmadával csökkent. 30–40 évvel ezelőtt Olaszországban, Franciaországban még évente 100 liter felett volt az egy főre jutó borfogyasztás, most 40 liter körül járnak. Náluk azért nem esett vissza olyan alacsony szintre, mint nálunk, mert a borfogyasztás a kultúra része maradt, és ezért nem tiltják az autóvezetésnél és a munkahelyeken sem. A 8 ezrelékes szabályt alkalmazzák, ami nálunk is volt valamikor.
Az nonszensz, hogyha autóval érkezem meg egy étterembe, akkor a vacsorához nem ihatok meg egy pohár bort. Ez nemcsak, hogy visszaveti a borfogyasztást, az egészséges életmód ellen hat. A borfogyasztás az egészség megőrzésének egy többezer éves hagyományos módja. Az viszont pozitívum, hogy az orvosok felismerték, szükség van a mértékletes borfogyasztásra. Apám antialkoholista volt, de amikor 50 éves lett, az orvosa mondta neki, hogy itt az ideje napi 3 deci bort elfogyasztani az egészségének megőrzése érdekében. A szigorúságra nem a szabályok megalkotásánál kellene törekedni, hanem az ellenőrzéskor. Nálunk ez nagyon rosszul működik. A teljes tiltás pedig abszurdum. Egy bizonyos szintű tolerancia mindenhol megtalálható, még a mérgező dolgokkal kapcsolatban is. 15–20 évvel ezelőtt még az ország nagy részén nem volt arzénmentesítve a csapvíz. Ma is meg van határozva az arzénnek az a szintje, ameddig az adott víz fogyaszthatónak minősül. A nagyságrendek persze egész mások, mégsem érthető, hogy miért kellene nulla alkoholnak lenni a vérben.
Mert az alkohol befolyásolhatja az ember vezetői képességét.
De ilyen kis mértékben nem befolyásolja. Egyszer telefonon kaptam egy izgalmas hírt, és nekimentem egy másik autónak a mélygarázsban. Érzelmi sokkhatás ért, és nem tudtam koncentrálni.
Nagyon sok minden jobban befolyásolja a vezetésünket, mint a kis mértékű alkoholfogyasztás.
A jogalkotók valószínűleg úgy gondolják, hogy minden kockázatot ki kell zárni, amit ki lehet, és egy pohár bort is kockázatosnak tartanak.
A Vince magazinban megjelent egy írásom, aminek az a lényege, hogy az európai ember több ezer éve él az alkohollal. Egy ázsiai ember nem, az ő szervezetük nem tudja feldolgozni az alkoholt. Az európai ember májának kis mértékben nem okoz gondot.
Van sok olyan európai ember is, aki nem bírja az alkoholt, és a mája nem tudja feldolgozni.
Az nem helyes, ha valaki olyan mértékben iszik, hogy neki mérgezési tüneteket okoz az alkohol. Magyarul: lerészegedik. Amíg fel tudja dolgozni a szervezete, addig viszont nincs gond. Nemcsak az alkoholtól érezheti magát az ember rosszul, hanem például a túl zsíros, nehéz ételektől, megterhelő étkezésektől is. El lehetne tiltani akkor az evéstől is az embert.
De a zsír nem a fejünkbe száll.
De onnan vonja el a vért. Amit én mértékadónak tartok, az – sajnos – nem mérhető, mert egyénileg különböző.
Nem is tartom helyes útnak, hogy az orvosok előírják, hogy egy ember napi 2–3 deci bort igyon. Egy japán meghalna, ha naponta 2 deci bort kéne elfogyasztania, miközben sok olyan embert láttam már, aki naponta 1–2 litert megiszik, és 90 évig él.
Nem gondolja, hogy a napi 1–2 liter bor nagyon nagy mennyiség?
Nem. Több, mint ezer éven keresztül ez volt az európai ember normál napi alkoholbevitele. A római katonacsászár, Diocletianus előírta, hogy a legolcsóbb, úgynevezett láncos rabszolgákat is el kell látni napi egy liter borral az ivóvizükhöz. Voltak ugyanis rabszolgák, akiket olcsóbb volt pótolni, mint borral itatni. Ez viszont járványveszélyt okozott. Ma a bor helyett klórt használunk, ez sem teljesen egészséges.
Az orvosok ezt a mennyiséget már alkoholizmusnak hívják.
Igen. Az orvosok nagyon nehéz helyzetben vannak. Mindenki azt várja, hogy általános szentenciákat mondjanak. De ezeket a szabályokat nem lehet lefektetni. Mégis megteszik. Meg kell nézni, hogy 30 évvel ezelőtt mi volt a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, és most mit neveznek annak? Aki 30 éve teljesen egészséges embernek számított, annak ma öt-hatféle gyógyszert kell szednie.
Nem lehet, hogy csak fejlődik az orvostudomány?
Ez nem fejlődés kérdése. Akkor lesz majd fejlődés, amikor egyedileg tudják az embereket kezelni. Az orvostudomány még nincsen ezen a szinten. Azt is meg kellene nézni, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete az alkoholt. Elmesélek egy történetet. Fehéroroszokkal tárgyaltunk, elmentünk ebédelni. Négyünknek kihozott a pincér 4 liter vodkát. Aperitifnek whiskyt ittunk, a négy fogáshoz pedig elfogyasztottunk összesen 4 üveg bort és elfogyott a 4 liter vodka is úgy, hogy mi ketten magyarok maximum fél litert ittunk belőle. Az ebédet egy nagyon kemény tárgyalás követte, és mindenki teljesen képben volt.
Statisztikák szerint Magyarországon nagyjából egymillió alkoholista él, családokat tesz tönkre az ital. Ön mit nevez alkoholizmusnak?
Egyrészt végtelenül magas tolerancia, de rendkívül alacsony intolerancia is ki tud alakulni egy embernél. Nem gondolom, hogy lehet általános mennyiségi szabályt kihozni. Én csak azt gondolom alkoholistának, aki rendszeresen részeg, ami azt jelenti, hogy látszik rajta, hogy alkoholt ivott.
Ön mennyit iszik meg egy nap?
Nincsen állandó mennyiség, de nagyjából fél liter bort iszom meg naponta.
Minden nap fogyaszt alkoholt?
Majdnem minden nap.
Előfordult már, hogy ivott vezetés előtt?
Nem, soha.
Nem lehet, hogy túlságosan felnőttként kezeli a társadalmat? Attól, mert valaki pár pohár bor után azt gondolja, ő még tud rendesen vezetni, nem biztos, hogy így van.
Egy társadalmat csak felnőttként szabad kezelni. Magyarországon ebben a kérdésben nem kezelik felnőttként az embereket, és ez nagyon nagy hiba. Ráadásul észre kellene venni, hogy szembe megyünk az autópályán.
Akinek fontos lehet a zéró tolerancia eltörlése, azok a vendéglátósok, a borászok…
És az emberek.
Van akkora lobbiereje a borászoknak, hogy a kormány eltörölje ezt a szabályozást?
Esély mindig van. Szerintem az összes borász egyformán gondolkodik ebben a kérdésben.
Nyilván érdeke a borászoknak, hogy ez a szabály változzon.
Akikkel én érintkezem, azoknak a többsége utazik, és azt látják, hogy sehol máshol sincs ilyen szabályozás. A világ legfejlettebb részén inkább a 8 ezrelék van érvényben.
A zéró tolerancia nem az egyetlen oka a csökkenő borfogyasztásnak. Mi okozza még ezt a tendenciát?
A legnagyobb probléma, hogy a bort már nem isszuk, hanem kóstoljuk, és azt is csak esténként.
Gondként említi azt is, hogy a prémium magyar borászatok szőlői is gyakran a szakmai tudás, néha még a jó gazda gondosságának a hiányáról is tanúskodnak. Miért nincs elég tudás és szakember?
Túl sok a szőlőtermelő. A rendszerváltás előtt sokkal magasabb szintű volt a szőlőkultúra, mivel a szőlő zömében nagyüzemi kézben volt. Itthon a szőlőtermelés nagyobb részét nem szakemberek végzik.
Most letisztulhat kicsit a pálya. A Lovassy-borokat gyártó cég felszámolásáról nemrég számoltunk be. Várható, hogy mások is bedobják a törülközőt?
Könnyen lehet. A pincészetek száma folyamatosa csökken. A szőlőterületek koncentrálódása is megindult. A tendencia jó, csak győzzük kivárni.
Hogyan vennék rá arra az embereket, hogy több bort fogyasszanak?
Nem szeretnék senkit rávenni semmire, hagyni kell az embereket. Egyszerűen csak úgy gondolom, hogy a zéró tolerancia nem adja meg az embereknek a kulturált és egészséges borfogyasztás lehetőségét, ezért ez a szabályozás nem jó. Mindenki látja, milyen súlyos gondban van a magyar borászat, a vendéglátás és az egészséges táplálkozás, mégsem látok válságstábokat.
A kézműves sörök piaca mennyire befolyásolta a borfogyasztást?
Jelentősen. A kommunizmusban alapvetően volt egy borellenes propaganda, a fiatalok nem mentek be borozókba, sörözőkbe jártak, ahol az étel is finomabb volt, és nem a pultot kellett támasztani. A rendszerváltozás után aztán nagy változás történt, hirtelen nagyjából 11 ezer pincészet jött létre, melyek a bor reneszánszát hozták el. Amikor a kézműves sörök gyártása beindult, akkor a fiaim figyelmeztettek, hogy ebből baj lesz. A nagy cégek is elkezdtek gyártani jobb minőségű söröket, prémiumsöröket, és most már majdnem nagyobb divat lett sörözni, mint borozni. De azt nem lehet elvárni egy generációtól, hogy azt csinálja, amit a szülei. Ennek hullámoznia kell. Mindig lesz sör- és borfogyasztás, a mérték generációként hullámzik.
Hallottunk olyan pletykát, hogy Mészáros Lőrinc be akarta vásárolni magát a pincészetébe. Igaz?
Ez a pletyka már évek óta él. Hogy egy fekete autóval jöttek ki, és sírva írtam alá a szerződést. A viccet félretéve: a Varga Pincészet a mienk. Miért vásárolná meg egyébként Mészáros Lőrinc a Varga Pincészetet?
Hogy legyen egy nagy pincészete.
Tőlünk 20 kilométerre és Tokajban is van már pincészete. Ezek – véleményem szerint – el tudják látni az éttermeit és a szállodáit borral. Nem hiszem, hogy szüksége lenne a mi 14 millió palackunkra.
Azt mondta, hogy szubjektív, hogy milyen a jó bor. Ön mit nevez jó bornak?
Haladok a korral, otthon kizárólag gyümölcsös borokat iszom, rozét és fehérborokat.
Tisztán vagy fröccsnek?
Tisztán, de innám fröccsnek is, ha vezetés előtt lehetne.
Forrás: 24.hu
