Vidéken még csak-csak él a szokás, de ott is egyre kevésbé, a fővárosban viszont szinte teljesen kihalt. Az új generációk fordulnak másfelé, vagy a locsolás hagyományának fokozatos eltűnése beszédes tünet lenne a magyar társadalom állapotáról?
Emlékszem, gyerekkoromban még a Budapest külvárosában található otthonunk környékén is szokásos volt, hogy húsvét hétfőjén a helyibéli gyerekek és fiatalok a nyakukba vették a kerületet, és minden házba becsöngettek. Sokan utálták ezt a fajta városias locsolást, mert egyes gyerekek ilyenkor pénzt követeltek, és néha modortalanságokra ragadtadták magukat, ha esetleg csak csoki- vagy festett tyúktojást kaptak. Mi viszont inkább a buli kedvéért csináltuk: jó szórakozás volt csapatostul bejárni a környéket, idegenekkel találkozni, csak úgy elbeszélgetni velük. Én természetesen először a szomszédban lakó néniket látogattam meg. Ez nekik járt.
Csak mi nőttünk fel vagy a magyar társadalom öregedett meg?
A szomszéd nénik sajnos már régen nincsenek köztünk, ami akármennyire is szomorú, természetes dolog. Miért halt ki azonban a húsvéti locsolás szokása? A választ nem könnyű megadni, de azért az alapján, amit az elmúlt 13 kapott a magyar társadalom (illetve már 2002 áprilisa óta kap), nem nehéz kitalálni...
Vidéki születésű barátaim (természetesen már mind a fővárosba költöztek, mert otthon nincs munka) beszámolói szerint a faluban, kisvárosban még-még él a hagyomány: mennek locsolni, de már nem ismernek annyi embert, nem mennek be minden házba. És nem csak ők, a mostani fiatalok sem tartják már akkora lelkesedéssel ezt a szép, régi népszokást.
Budapest barátaim, akiknek még élnek idős nőrokonaik járnak locsolni, illetve a locsolást is megejti a húsvéti rokonlátogatás alkalmával. Akinek fia van, azt elviszi esetleg a gyereket húsvét hétfőjén azokhoz a vele egy osztályba járó kislányokhoz, akiknek a szülei nyitottak erre. Tehát valamennyire még él ez a szokás, de érződik, hogy lassan vége.
A magyarságtudattal, népi gyökereinkkel kapcsolatos dolgok úgy válnak a társadalom jó része számára idegenné, ahogy azokat az állampárt kisajátítja, álnemzeti cukormázzal önti le, és politikai termékké silányítja. Jó érzésű ember egyre kevésbé tud azonosulni a fideszes népünnepélyek, orbánista helytartó polgármesterek által szervezett falunapok légkörével.
Meg fogjuk tudni menteni népszokásainkat, fel fogjuk tudni támasztani igazi nemzettudatunk, amikor az Orbán-rezsim egyszer végetér? Jól raktározzunk el belőle egy kis darabot a szívünkben, hogy legyen miből építkeznünk, ha elmúlnak ezek a gonosz idők. Hogy a hagyomány ne csak a hollókői turistaprogramok formájában éljen tovább.
Kapcsolódik
SZAVAZÁS - Mit üzenne most Jézus a magyaroknak?
Jézus nem csípte azokat, akik a kereszténység álruhájába bújva verték át a népeket. Azokat sem, akik alázatos szolgálat helyett szolgai alázatot vártak el. Vajon mit mondana a mai magyar viszonyokat látva?
Kapcsolódik
Szegény lesz olvasónk húsvétja az Orbán-infláció miatt
Brüsszeli szankciók? Háború? Egy fenét! Az, amit Orbánék kormányzás címén művelnek, az vezetett a több mint 40 százalékos élelmiszerdráguláshoz, és a magyar emberek általános életszínvonalának drámai csökkenéséhez. A húsvét a tavasz, a bőség ünnepe kellene, hogy legyen, de idén nem lesz az. Olvasónk példája ékesen megmutatja, hogy miért.
Kapcsolódik
Országszerte szondáztatják a járművezetőket a rendőrök húsvétkor
Országszerte közúti ellenőrzésekre kell számítani húsvétkor, a rendőrök az ittas vezetők kiszűrésére koncentrálnak és szondáztatják a sofőröket - jelentette be Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője.
