Hiába uralja a nyilvánosságot a Fidesz, van egy olyan pont, ahol még ők is megbicsaklottak. Ez a bizonyos téma nem más, mint az iskolák újranyitása.
Bárhova kapja az ember a fejét, egy dolgot fog hallani még a csapból is folyni: a remek védekezést, amelyet kormányunk a koronavírus krízissel szemben bemutatott. Hiába a magas halálozási ráta, a Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 85 százaléka inkább elégedett, az ellenzékiek 87 százaléka inkább elégedetlen azzal, ahogy a kormány kezelte a járványhelyzetet.
Először azt jelentették be, hogy a középiskolások számára csak május 10-én fog újból elkezdődni a tantermi oktatás, majd pár napja azzal módosították, hogy az általános iskola felső tagozata is marad a fent említett dátumig a digitális oktatás berkein belül. Miután egy a Pedagógusok Szakszervezete által támogatott, a 21 Kutatóközpont által elvégzett kutatás alapján kiderült, hogy a pedagógusok 87%-a nem támogatta a kormány eredeti tervét, és alig 27% támogatja a mostanit, felmerülhet a kérdés, mégis miért próbálja a kormány ilyen erőltetett menetben kinyitni az iskolákat?
A tanárok véleménye - Forrás: PSZ
Az ördög a számokban van
A koronavírus által okozott gazdasági recesszió minden országot megviselt. Nem volt így tehát kivétel Magyarország sem. Kijelenthető, hogy hazánkat rendkívül rosszul érintette ez a válság, amelyet remekül mutatnak a Gazdaság és Vállakozáskutató Intézet adatai, amely a 2020-as 1. negyedévtől számítva készített grafikont a GDP visszaeséséről. Mint az látszik, Magyarország nem úszta meg annyira könnyen a helyzetet. mint példának okáért Szlovákia, nálunk nem pattant vissza eléggé a görbe a negyedik negyedévre.
A magyar gazdaság helyzete, régiós összehasonlításban - Forrás: GVI
Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a gazdaság újraindításához alapvetően az oktatási intézmények megnyitására van szükség. Erre hivatkozott például a szokásos pénteki Kossuth Rádiónak adott interjújában. Nem nehéz kilogikázni azt sem, hogy miért pont az alsós/óvodás korcsoportnál nem hajlandók engedni; ezen 3-10 éves korosztály az amely még folyamatos szülői figyelmet igényel, amelyet rengeteg magyar háztartásban csak úgy sikerül egyeztetni a munkával, ha meg sem próbálják egyeztetni.
Természetesen az vitán felül áll, hogy a COVID miatt leállt gazdasági szektorok újraindítása rendkívül fontos, ennek nem lehetne szabad felülírnia az emberi élet értékét. Rengeteg ember vesztette el a munkáját, és ameddig máshol a kormányzat alapjövedelemmel támogatja azokat, akik otthonmaradásra kényszerültek vagy elvesztették munkájukat, addig itthon még a gyermeküket is bezavarják az iskolába, hátha még hazaviszi a vírust.
Valami bűzlik Dániában
Azonban nem csak a pénzügyi kérdés határozza meg az oktatási intézmények újranyitásának témakörét. 2022-ben országgyűlési választások elébe nézünk, emiatt pedig mint a Fidesz, mint a 6 párti ellenzéki koalíció is elkezdte berúgni a kommunikációjuk motorját, ezzel megkezdve azt a diskurzust, ami valószínűleg 22-ig ki fog tartani. Ameddig az ellenzék folyamatosan a járvány kezelését támadja, addig a kormánypárt próbálja fenntartani a képet a szavazói számára, hogy minden a legnagyobb rendben, nincsen miért félni.
Így vált mára már elkoptatott frázissá az oltási számok politikai célra való felhasználása. Erre támaszkodva, a Fidesznek sikerült egy remek kampányt felépíteni, melyben ők, mint a magyar nép hős megmentői tetszeleghetnek, miközben pedig ha levetítjük a napi szinten bejelentett halottakat, és ezeket egy grafikonra tesszük, amelyet az Our World in Data meg is tett, azt láthatjuk hogy Magyarországon a legrosszabb a mortalitási ráta.
Magyarországon rosszabb a helyzet, mint hinnénk - Forrás: Our World in Data
A kormány egy olyan helyzetbe került, hogy szükségük van valamilyen sikerre. Valamire, amire építkezhetnek az oltásokon kívül, ez pedig minden valószínűség szerint az iskolák fokozatos újranyitásának ígérete lesz. Orbán itt az oktatás társadalmi szereplőinek elemi ösztöneire akar hatni, hiszen mint a pedagógusok, úgy a diákok sem bírják már mentálisan a legjobban a tantermen kívüli digitális munkarendet.
Az erőltetett menet ára
Sokakban felmerült a kérdés, hogy mégis mi a probléma azzal, ha újraindul az oktatás? Hiszen a szakszervezetek kérése teljesült, a tanárokat előrébb vették az oltási tervben, ha ők már egyszer rezisztensek a koronavírus ellen, akkor mi lehet a gond? Gondolkozzunk egy olyan példában, ami 19.-e után előállhat:
Egy alsós/óvodás diák fertőzött lesz. Mint azt ez a statisztika is mutatja, ameddig annak sokkal nagyobb az esélye, hogy mondjuk a 65 év feletti korhatár súlyosabb tüneteket tapasztaljon, addig a vírus elkapásában nem látszódik akkora eltérés, tehát ebben a korban is bőven veszélyeztetve vannak a gyermekek.
Forrás: CDC
Ezen esetek lefolyása az esetek nagy részében csendes, tünetmentes. Azonban eközben a fent említett kisiskolás szülei, nagyszülei, és mindenki, akivel kapcsolatba lép, óriási veszélynek vannak kitéve. Így lehetnek könnyedén a kicsikből szuper hordozók, akik gócpontokat alakíthatnak ki szerte az országban. Hiába fertőtlenített a Honvédség iskolákat, ha például az ingázók esetében a tömegközlekedési eszközön is kapcsolatba lehet kerülni a megbetegedéssel.
Fény az alagút végén
Összességében tehát leszűrhető, hogy Orbán Viktor számára fontosabb a gazdasági érdekek kiszolgálása, és az általa kezdeményezett PR háború megnyerése, mint az emberéletek. Az adatok azt mutatják, hogy szépen lassan kezdünk kijönni a harmadik hullámból, ám azonban mikor mindenki fellélegezne, egy ilyen téma kerül középpontba, mint az oktatási intézmények kinyitása.
Maruzsa Zoltán azt mondta, lehetőség van otthon tartani a diákokat, azonban az otthon maradt csöppséget így a szülőknek kell oktatniuk, a KRÉTA-ba feltöltött anyagok alapján. Ha a diák pedig 250 órát hiányzik, osztályozó vizsgát kell tennie. A tanárok kitartóan tüntetnek, a szülők tanakodnak, a diákok szerveződnek, a kérdés pedig nyitott; Mióta ér többet a GDP azoknál, akik azt megtermelik?
Szolga Bálint
