Úgy létezik, hogy nem létezik: kaphatja az ételt ingyen a gyerek, a rászoruló, az idős, a számlát viszont valakinek fizetnie kell. Az állam állja a cechet, végső soron tehát mi.
A szociális alapellátás alá tartozik a szociális étkeztetés, melynek megszervezése az önkormányzatok, illetve azok intézményeinek feladata. Ahogy a nevében is benne van, ezt a szolgáltatást szociális alapon, azaz rászorultság szerint lehet kérni, de ettől még nem jár minden rászorultnak.
Ki jár jól, ha ingyen van? Nem a rászoruló
A szociális konyha és a népkonyha nem ugyanaz, bár az állam nem tesz különbséget, amikor a támogatást adja. Míg előbbinél az önkormányzat határozza meg, hogy kik, milyen feltételekkel kaphatnak ételt, addig a népkonyhára akár Mészáros Lőrinc is besétálhat Várkonyi Andreával az oldalán.
A népkonyhán egy tál meleg ételt osztanak, amit minden 18 éven felüli magyar állampolgár – szociális helyzetétől függetlenül – ingyen vehet át. Csak néhány adat (név, születési hely és idő, TAJ-szám, lakcím) és egy aláírás kell hozzá. Ehhez a tál ételhez járul hozzá az állam egy jelképes összeggel (2021-ben kb. 300 forint volt). Népkonyhát nem kifejezetten éri meg fenntartani, csak olyan szervezeteknek, akik ki tudják pótolni a támogatást más kiegészítő támogatással. Zömmel egyháziakról van szó, de
Ahogy írtuk, az állam nem tesz különbséget népkonyha és szociális konyha között, mindkettő ugyanakkora támogatásban részesül. Csakhogy a szociális konyhán kétfogásos ebédet állítanak elő, amelyet ténylegesen rászorultság alapján lehet megkapni. A feltételeket az önkormányzatok szabják meg, és mivel igazolni kell, hogy ezeknek az igénylő megfelel, a szociális étkeztetés sokkal ellenőrizhetőbb, mint a népkonyha. Főként kispénzű idős vagy beteg emberek kérik az ebédet, amiért vagy alacsony árat fizetnek, vagy teljesen ingyen van.
Ahogy a szociális étkeztetésért, úgy a menzai étkeztetésért is az önkormányzatok felelősek. A törvény szerint az óvodákban, bölcsődékben ingyenesen ehetnek a hátrányos helyzetű gyerekek, általános iskolától felfelé ingyen vagy féláron kaphatnak ételt. Az ingyenes étkezés a vakációban is elérhető a rászoruló gyerekek számára, a szülőnek viszont igényelnie kell.
Ha ingyen van, akkor nem számít?
Az önkormányzatok sok esetben azt tapasztalják, hogy kevesebb a becsülete annak, ami ingyen van. Megmutatkozik ez a szünidei étkeztetésnél, amikor bár igénylik a szülők az ingyenes ebédet, mégsem jelenik meg érte a gyerek. Települése válogatja, hogy csak néhány alkalommal történik ilyesmi, vagy a sorozatos előfordulás miatt tényleg problémát jelent.
A másik gond a népkonyháknál adódik: a Népszava korábbi cikke szerint egy alföldi településen a polgármesternek tudomása volt arról, hogy a tál ételt olyan is kéri, akinek egyáltalán nincs szüksége rá. Jól menő helyi cégvezető, meg az állami vállalat magas jövedelemmel rendelkező alkalmazottja – tipikusan nem azok, akik népkonyhára szorulnak. Amikor megkérdezte egyiküket, hogy mégis miért iratkozott fel a rászorulók listájára, azt a választ kapta:
A hátrányos helyzetűek támogatása nyilván kötelessége az államnak, így a társadalomnak is. Viszont miért kötelességünk olyan helyett fizetni, aki egész biztosan nem szorul a pénzünkre? Mindeközben pedig rohamosan nő azok száma, akiknek valóban gondot okoz az ebédrevaló megteremtése.
Kiket támogat a Szerencsejáték Zrt.?
Korábban már Orbán fiának Felházát is bőségesen támogatták. Az utóbbi időben pedig éppen Bayer Zsolt fideszes csúcshazugsággyáros kapott a cégtől 40 milliót.
Miről híres Kádár utolsó beszéde?
Kornis Mihály könyvben dolgozta fel, de az 56-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült belőle színdarab is. Nem véletlenül: Az egy órás beszéd végére az ember, aki évtizedeken keresztül teljhatalmú ura volt az országnak, már nem félelmet, utálatot vagy tiszteletet keltett, hanem szánalmat.
Rosszabbul élünk, mint 4 éve?
Vége a fellendülés időszakának, a régi fideszes kampányszöveg visszaüt a kormányzópártra: az átlag rosszabbul él, mint 4 éve, az ország pedig úgy megy előre, hogy közben a kispénzűeket tapossa.