Bár a közös megemlékezést le kellett mondani a koronavírus miatt, az ellenzék így is egységesen emlékezett meg a nemzeti ünnepről.
Hol a szabadság, ott van a haza!
Mint ismert, a koronavírus terjedésének meggátolása érdekében minden március 15-i ünnepséget lemondtak. Az ellenzéki pártok mégis módot találtak az egységes fellépésre. Közös videóüzenetben emlékeztek meg március 15-ről.
A terv egy közös március 15-i ünnepség volt, de a járvány közbeszólt.
A közös videóüzenetben felszólalt Jakab Péter Jobbik-elnök, Hadházy Ákos független képviselő, Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, Bősz Anett a Liberális Párt elnöke, Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke, Kendernay János, az LMP társelnöke, és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
A megszólalók a '48-'49-es események példaértékéről és azok mai aktualitásáról beszéltek.
Jakab Péter azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust. A feladat ma ugyanez. Jakab szerint bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.
Hadházy Ákos azt mondta, '48-ban az ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett. A 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a „velejéig korrupt, hazug” rendszert.
Kunhalmi Ágnes arról beszélt, ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának.
Cseh Katalin szerint 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe. Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje – mondta. Az ő példájuk motiválja a Momentumot és „az ő példája lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk!”
Bősz Anett a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: A nagy küzdelemben, hogy „újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként, részletkérdésekről másként gondolkodunk”. Majd arra kérte az ellenzéket, küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.
Kendernay János 12 pontba szedve fogalmazta meg a pártja követeléseit. A klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.
Szabó Tímea azt mondta, az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával a zsarnokkal”. A mai márciusi ifjak azok a tízen- és huszonévesek, akik klímatüntetéseket szerveznek, akik követelik, hogy a jövő fenntartható, zöld és szociális legyen. Hozzátette:
