Ungár Péter országgyűlési képviselő szerint szükség van a felsőoktatásban dolgozók bérének emelésére, a 150 milliárdos tétel pedig el is férne a költségvetésben.
Az ellenzéki politikus kiemelte: a felsőoktatásban dolgozók jelenleg "drámaian alacsony béreket kapnak", több mint hetven százalékuk nettó fizetése nem haladja meg a kétszázezer forintot, míg egy kezdő tanársegéd nettó százötvenezer forintot kap kézhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami és piaci szektorban is jobban lehet keresni azokkal a végzettségekkel, amelyekkel a felsőoktatásban dolgozók rendelkeznek.
Hozzátette: miközben a kormányerő a nem megfelelő szintű támogatásokkal a vidéki egyetemek leszakadását okozza, magántőkét von be a felsőoktatásba, ezzel pedig éppen olyan "neoliberális felsőoktatás-politikát folytat", amely ellen korábban tiltakozott.
Keresztes László Lóránt parlamenti frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy az LMP már többször nyújtott be törvényjavaslatot a felsőoktatásban dolgozók béremelése érdekében, de eddig eredmény nélkül. Hozzátette: a 2022-es választásokra készülő ellenzéki szereplők felelőssége, hogy az ágazatban dolgozók véleménye, igénye megjelenhessen egy világos és reális, a többség támogatását bíró programban.
A frakcióvezető úgy fogalmazott: bár a felsőoktatásnak a gazdaságfejlesztésben, a népességmegtartásban és a versenyképesség-növelésben betöltött szerepe miatt is prioritást kellene élveznie Magyarországon, a kormány ezzel szemben "2010 óta támadást indított a felsőoktatás és a tudományos élet ellen".
Mint mondta, a kormány felsőoktatási politikájának vesztesei az intézmények, azon belül a vidéki egyetemek, amelyek hallgatói létszáma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben.
A politikus hangsúlyozta: egy kormányváltást követően átfogó változásokra van szükség a felsőoktatás területén, az LMP pedig világos garanciákat szeretne nyújtani az ágazatban dolgozóknak, kiemelten a vidéki intézmények esetében.
MTI