Ez további konfliktusokat nyithat az Európai Unió szintjén - állítja egy elemző.
A Der Spiegel című tekintélyes német hetilap részletes összefoglalót közölt arról, hogy maffiamódszerekkel próbál már német cégeket is megszerezni az Orbán-rendszer. Olyan CDU-CSU-politikusok is megszólalnak ebben, akik vagy a pártjuk eddig mintha védernyőt nyújtott volna Orbánnak.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője ennek kapcsán a Klubrádiónak azt mondta: átrendeződést látunk, talán nem is a CDU-CSU-politikusok reakciója a legmeghatározóbb, hanem a német befektetők, német cégek egy bizonyos körének aggodalma azzal kapcsolatban, hogy Magyarország milyen célországnak számít. Nyilván nem a nagy autógyártókról beszélünk, de eddig nem volt szolidaritás a német termelőtőke képviselői részéről például a régóta szorongatott német médiacégek felé.
A legfelsőbb szinten valószínűleg nincs változás Magyarország, mint befektetési környezet megítélésében, mert nekik továbbra is vörös szőnyeget terít a magyar kormány – mondta a szakértő. Itt azt lehet látni a Duna-Dráva Cement példáján, hogy német szempontból középvállalatokat (kivéve a kiskereskedelmi láncoknál, mint az Aldi vagy a Lidl) próbál meg kiszorítani a magyar vezetés. Ezek olyan szereplők, amelyek többnyire nem rendelkeznek magas szintű, közvetlen politikai kapcsolatokkal. Nyilván van az az eset, amikor egy képviselő egy ilyen ügyet felemel, de inkább arról van szó, hogy például a CSU-s Monika Hohlmeiert érdekelte a magyarországi helyzet, hiszen ő volt az Európai Parlament pénzügyi bizottságának vezetője és az egyik magyarországi jelentéstevő is. Vagyis valószínűleg ők találták meg maguknak ezeket az eseteket és nem az érintett vállalatok lobbiereje győzte meg őket.
Olyan cégekről beszélünk, amelyek technológiát hoztak az elmúlt évtizedekben Magyarországra, sokszor fontos beszállítói pozícióval is rendelkeznek és a foglalkoztatás szempontjából is van súlyuk a gazdaságban. Hegedűs Dániel azt nem gondolná, hogy a kiszorítás miatt egész ágazatok összeomlásáról lenne szó, de politikailag nagyon szenzitív pillanatban hozott a magyar kormány olyan döntést, amely további konfliktusokat nyithat az Európai Unió szintjén. Az se hiányzik, hogy akár középvállalatok elkezdjék beárazni a magyar politikai viszonyokat, a jogállamiság alacsony szintjét. Ugyanis ez vezethet ahhoz, hogy a régióban szintén alacsony társasági adóval rendelkező más országok felé forduljanak befektetéseikkel.
Említi a Spiegel-cikk a Budapest Airport példáját: ha egy cég akar ellenállni és vállalja a harcot, akkor nem biztos, hogy egyszerű kiszorítani. Ráadásul ha uniós jogba ütköző jogszabályokkal próbálják kiszorítani ezeket a cégeket, az nagyon tiszta jogérvényesítési lehetőségeket biztosít nekik, feltéve, ha úgy döntenek, hogy harcolni és maradni akarnak.
Az elemző hozzátette: újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak az Európai Bizottság részéről és gyűlhetnek az érvek abba a kosárba, hogy a magyar kormánynak miért is nem kell hozzájutnia a kohéziós pénzek felfüggesztett részéhez.
Kapcsolódik
15 milliárd eurós uniós elvonás lehet az Orbán-maffia tevékenységének következménye
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan vasárnap javasolni fogja a Magyarországnak szánt 22,5 milliárd euró értékű kohéziós források akár 70 százalékának felfüggesztését az EU 2021-27-es költségvetéséből - az uniós tisztviselők szerint.
Kapcsolódik
Térképen nézheted meg, hogy lopja a közvagyont Orbán maffiája
Az úgynevezett "alapítványozás" során a Fidesz mintegy 1500 korábban állami ingatlant adott 31 közérdekűnek hazudott fideszes alapítványnak. Egyetemeket, műemlékeket, kutatóközpotokat, üdülőket, lakóházakat, értékes telkeket loptak el így tőlünk. Ezeket mutatja be részletesen az "eltették.hu".
Kapcsolódik
A Fidesz egy maffia, ezért bármelyik fideszes úgy járhat, mint Völner Pál
Tisztáldozatot hozott a maffiaállam. Magas pozícióban, államtitkárként szolgálta a bűn pártját, mégis elengedte a kezét a kormányfő. A Pegasus megfigyelési botrányban is sáros politikus akár a választás előtt börtönbe kerülhet.
