A nem tesztelés egy olyan formája az adathamisításnak, ami veszélyezteti a védekezést.
Küszöbön a járvány második hulláma, de ugyanúgy alig tesztelünk, mint áprilisban - írja a 444.
Nemzetközi összehasonlításban a sor vége fele kullogunk. Pedig a kapacitások tavasz óta nőttek, májust leszámítva mégis alig tesztelünk.
Ebben fontos szerepe lehet, hogy értelmetlenül sok feltételnek kell megfelelni egy teszt elvégzéséhez. Az Európai Unióban csak Bulgáriában van olyan szigorú eljárásrend, mint nálunk. A legtöbb helyen elég a teszteléshez, ha az ember gyanús tüneteket produkál, de például Németországban vagy Portugáliában még ez se feltétlenül szükséges.
Nem segíti a tesztelést azt sem, hogy magánember nem kérheti csak úgy, kemény pénzeket kell fizetni érte.
De miért nem ingyenes? Miért nem fér bele a tesztelés a védekezés költségeibe, amire hivatkozva megkopasztották az önkormányzatokat és az ellenzéki pártokat? Elég lett volna csak 1-2 milliárddal kevesebb állami támogatást adni "Mészáros Lőrinc" szállodáinak a védekezési alapból, és máris meglenne a keret.
Ehhez képest tegnap mindössze 3700 tesztet végeztek el, és már ez is kimagasló napi adatnak számít a magyar gyakorlatban.
Kiterjedtebb teszteléssel és intenzív kontaktuskutatással jobban a normál kerékvágásban lehetne tartani az életünket, a maszkviselés, kézhigiéné és távolságtartás pedig a legolcsóbb és legkisebb áldozattal járó lehetőségek lennének
- mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.
Megfelelő számú teszteléssel nem lenne szükség azoknak a drasztikus védekező intézkedéseknek a vissza hozatalára a második hullám miatt, amelyek tavasszal a megbénították a gazdaságot, és sokakat a csőd szélére taszított.
Sajnos a kormány képtelen normálisan felkészülni. Csak abban jeleskednek, amiből pénzeket tudnak lenyúlni, mint pl. a túlárazott lélegeztető gépekkel seftelés. De ha arra kell pénz, hogy az embereknek jobb legyen, a védekezés pedig hatékonyabb, az már nem érdekli őket. Ahogy az Orvosi Kamara alelnöke fogalmazott:
A humán faktor a korábbihoz képest biztosan nem erősödött, hiszen az orvosok csalódottak az ígért bérrendezés elmaradása miatt. Miközben szakmánk veszélyessége tovább nőtt és az egészségügyi erőforrás világszerte felértékelődött, nem látjuk, hogy hazánkban megkapná azt az odafigyelést, ami a lakosság biztonságát garantálná. Az erős egészségügyhöz megfelelő reformokra van szükség, melynek első lépése a bérrendezés. Sürgősen cselekedni kell, mert az adatok stabilan mutatják, hogy nálunk vírushelyzet nélkül is nagyon komoly intézkedésekre van szükség.
